A menekülthullám kiváltó okai

Boncz Zoltán

Az elmúlt hónapokban, különösen pedig az utóbbi hetekben nincs olyan nap, hogy ne hallanánk a menekültekről. Megdöbbentő számadatok hangoznak el mindennap, szinte egymásra licitálva annak mértékéről, hogy mekkora tömeg érkezik határainkhoz. Egyesek megállítani kívánják az óriáskígyóként felénk hömpölygő embertömeget, kizárva mindenkit a schengeni övezetből, mások számolatlanul engednék be az embereket. Még azt sem tudjuk, hogy migránsnak1 vagy menekültnek2 nevezhetjük-e ezen embereket. Gyakran elhangzik az a kijelentés is, hogy milyen váratlanul jelentek meg ezek az emberek. Nos, ha megfigyeljük az érkezők számát, akkor azt látjuk, a menedékkérők száma 20113-ben több, némileg magasabb év után visszaesett 1693 főre, onnan fogva azonban emelkedésbe kezdett. 2012-ben még csak 2157, 2013-ban 18900, 2014-ben 42777 fő adott be menedékkérelmet Magyarországon. 2015-ben a KSH adatai értelemszerűen nem naprakészek, de az első negyedévben 33  542 fő, a második negyedévben 33199 fő, augusztus közepéig összesen pedig hozzávetőlegesen 123000 fő jelezte ebbéli igényét. A még nem hivatalos adatok szerint szeptember második felére 257000 főig emelkedett a hazánkba érkező emberek száma.

Ezek az adatok mindenképp sokkolóan hatnak, így akik szeretnének nem csupán ösztönösen reagálni arra a kérdésre, hogy mit kezdjünk a sokasággal, azok elgondolkodnak azon is, hogy honnan és miért keltek útra ezek a zarándokok. Mindezt több fő tényező is befolyásolta. Vegyük sorra ezeket!z elmúlt hónapokban, különösen pedig az utóbbi hetekben nincs olyan nap, hogy ne hallanánk a menekültekről. Megdöbbentő számadatok hangoznak el mindennap, szinte egymásra licitálva annak mértékéről, hogy mekkora tömeg érkezik határainkhoz. Egyesek megállítani kívánják az óriáskígyóként felénk hömpölygő embertömeget, kizárva mindenkit a schengeni övezetből, mások számolatlanul engednék be az embereket. Még azt sem tudjuk, hogy migránsnak1 vagy menekültnek2 nevezhetjük-e ezen embereket. Gyakran elhangzik az a kijelentés is, hogy milyen váratlanul jelentek meg ezek az emberek. Nos, ha megfigyeljük az érkezők számát, akkor azt látjuk, a menedékkérők száma 20113-ben több, némileg magasabb év után visszaesett 1693 főre, onnan fogva azonban emelkedésbe kezdett. 2012-ben még csak 2157, 2013-ban 18900, 2014-ben 42 777 fő adott be menedékkérelmet Magyarországon. 2015-ben a KSH adatai értelemszerűen nem naprakészek, de az első negyedévben 33  542 fő, a második negyedévben 33199 fő, augusztus közepéig összesen pedig hozzávetőlegesen 123 000 fő jelezte ebbéli igényét. A még nem hivatalos adatok szerint szeptember második felére 257000 főig emelkedett a hazánkba érkező emberek száma.

Túlnépesedés és nyomor

Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus 1973-ban megjelent „A civilizált emberiség nyolc halálos bűne” című könyvében az első helyen említette a vétkek között a Föld túlnépesedését. Bár sok tudós és kutató megállapította, hogy a Föld elméletileg képes akár 50000000000, azaz ötvenmilliárd embert is eltartani, ehhez mindenképpen arra lenne szükség, hogy egyesek lemondjanak vagyonukról és lehetőségeikről mások javára, hogy valóban megvalósulhasson a fent említett utópia. Azt viszont tudjuk akár önmagunk vizsgálatából, akár társadalomkutatások eredményeiből, hogy ez nem fog emberileg megvalósulni. A túlnépesedés szinte mindig a szegényebb rétegek között jelenik meg, míg a jóléti társadalomban ez a probléma nem áll fenn. Hosszan elemezhetnénk, hogy mindez miből fakad, ráfoghatjuk a képzettség hiányára a túlnépesedést, felismerhetjük, hogy a jóléti társadalmakban leggyakrabban az önzés okán alacsony az utódszám, mindenesetre azt a képet észre kell vennünk, hogy hatalmas különbségek rajzolódnak ki előttünk a népesség alakulását vizsgálva.

Az elmúlt ötven évben bolygónk lakossága megduplázódott, ennek jelentékeny része pedig pontosan azokon a területeken történt, ahonnan a bevándorlók jelentős része érkezik. Ezek az emberek többnyire a szegénység és nélkülözés elől menekülnek Európába. A mocskos munkák, lenézett szakmák, megvetett tevékenységek elvégzése a messzi távolból az ígéret földjeként sejlik fel sok ember szeme előtt. Elég csak a köznapi magyar beszélgetésekbe belehallgatni, mikor arról beszél egy orvos vagy tanár, hogy Angliában mosogatással az itthoni fizetése sokszorosát megkeresheti,4 mindez egy közép-afrikai ember számára hatványokkal nagyobb különbséget jelent.

A nyomor elől menekülve tehát sok nemzet tagjai vagy a teljes családi vagyont pénzzé téve küldenek el egy-egy ereje teljében lévő személyt a jóléti társadalomba dolgozni, hogy aztán a megkeresett pénzből támogathassa a hátrahagyottakat, vagy egy egyedülálló mindenét hátrahagyva próbál szerencsét ugyanazon úton járva. Több harmadik ország is van, ahol a teljes pénzforgalom negyede-harmada az Európában dolgozó rokonok hazautalt fizetéséből származik, így érthető, hogy kilátástalan élethelyzetből mindent megpróbálnak annak érdekében, hogy valamiféle, a „fejlett” társadalmak által lenézett munka elvégzésével megalapozzák nemcsak a saját, hanem teljes családjuk anyagi biztonságát, jövőjét. Ezen bevándorlókat illetjük a gazdasági menekült névvel.

Fontos, hogy ne legyünk álszentek, tisztában kell lennünk azzal, hogy legális formában ugyanez motiválja sok százezer magyar ember tetteit, amikor Németországba, az Egyesült Királyságba vagy más országba költözik a jobb megélhetés reményében azzal a különbséggel, hogy általában nem olyan mélyszegénységből indulnak, mint többnyire illegális társaik.

Az Európába délről érkező bevándorlók egy jelentős része tehát annak következtében kelt útra, hogy az elmúlt ötven évben a kiindulási országban a népesség a kétszeresére, háromszorosára nőtt, miközben az élelmiszer-termelés nem tudta úgy követni a szükségeket ezen országokban, mint ahogy ez történt más területeken.5 Ugyanez a fő ok a Pakisztánból és a környező országokból érkező menekültek esetében. Ugyanakkor míg a dél-európai országok esetén ez a tömegek érkezésének fő oka, addig a magyar határra érkező emberek kisebb része érkezik ilyen okok miatt.

Iszlám állam és forradalmak

A hozzánk érkezők egy jelentős része más okból kel útra, nagy többségük háborúval sújtott országból érkezik. Ennek jelenlegi legfőbb oka az Iszlám Állam néven ismertté vált terrorszervezet, mely az al-Kaida6 iraki szárnyaként is ismert. Mint az ismeretes, az al-Kaida elleni harc és az Afganisztánban vívott háború volt az első pont, ahol az Amerikai Egyesült Államok és Európa először nyíltan felvette a harcot a szélsőséges iszlamista terrorszervezet ellen, amikor 2001. október 7-én invázióba kezdtek. A valós nyílt harc persze nem korlátozódott ide, hiszen 2003-ban a második iraki háborúval mindez kiszélesedett, mivel az afganisztáni ellenzék 2001 decemberében átvette az irányítást Kandahárban, így a 9/11-es merénylet fő vezetőjének később menekülnie kellett Afganisztánból Irakba is. Noha sikerült likvidálni Oszama bin Ladent, de hamar új főembert talált magának a szervezet Ayman al-Zawahiri személyében. Közben a terroristák egy része a közeli országokba menekült, így jutottak el többen Irakba és Szíriába is az egyébként már ott élő és szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz, akiket könnyen tudtak mozgósítani. Ahogyan ez lenni szokott, amikor egy egyszemélyi vezető eltűnik, akkor egyből többen is szeretnének a helyére lépni, ezáltal pedig több különböző csoport is létrejön. Kezdetben az al-Kaida és az ISIS szorosan együttműködött, a szomszédos országokból kaptak az afgán háborúhoz mind emberi, mind anyagi utánpótlást. Bár a második iraki háború hivatalosan 2011-ben befejeződött, de a belső harcok tovább folytatódtak és tartanak egyes területeken ma is. Sajnálatos módon épp a szunnita kisebbség az, akik leginkább menekülnek, hiszen ők voltak korábban is az egyik fő konfliktusforrás.

Arab tavasz

Arab tavasznak nevezik a 2011 elején kirobbant kormányellenes tüntetéssorozatokat, amelyek az arab államokban törtek ki. (forrás: Wikipédia)

Arab tavasznak nevezik a 2011 elején kirobbant kormányellenes tüntetéssorozatokat, amelyek az arab államokban törtek ki. (forrás: Wikipédia)

Az 1848-as forradalmak mintájára arab tavasznak nevezett forradalomsorozat egészen kis dologgal kezdődött, mely a magyarok számára is ismert lehet akár a XIX. századból, akár 1956-ból: az elégedetlen emberek az utcára vonultak kifejezve az adott vezetés iránti ellenszenvüket. A terjedelem rövidsége okán erről nincs most lehetőség hosszan értekezni, de akit részletesen érdekel ez a téma, annak ajánlom figyelmébe akár Bárdos Kristóf „Az arab tavasz kiváltó okai”, akár Besenyő János „Arab tavasz – politikai rendszerváltás az észak-afrikai arab államokban” című tanulmányait. Hadd idézzek ez utóbbiból egy részt a bevezetőből, mely jól összefoglalja a történteket:

Az észak-afrikai és közel-keleti térségen végigsöprő, mind erőszakosabbá váló tüntetéssorozatok egymásra ható folyamatok eredményei. A kialakuló helyzethez részben gazdasági és szociális okok vezettek. Az arab országokat 2011-ig irányító, nacionalista beállítottságú államfők szinte mind az 1960-70-es években kerültek hatalomra úgy, hogy alkalmatlan, korrupt elődeiket elüldözték.  Azonban egy idő után maguk is hasonultak elődeikhez és létrehozták a saját kleptokráciájukat. Ebben az időben a frissen feltárt olajvagyonból származó jövedelmek még kiapadhatatlannak tűntek, így abból – hellyel-közzel – szinte mindenki részesült valamilyen módon. Azonban ezt nem lehetett fenntartani a végtelenségig, az embereknek elegük lett a velejéig korrupt rezsimekből, amelyek nem voltak képesek az 1960-80-as években létrejött középréteg elszegényedését megakadályozni, illetve az egyre csökkenő nemzeti erőforrásokat már csak maguk és hűbéreseik jólétének fenntartására fordították.

Az egyre elégedetlenebb embereket az arab országok vezetői nem voltak képesek lecsillapítani, így azok az utcára vonultak, majd mikor a hatóság nem megfelelő módon lépett fel ellenük, az erejük tudatára ébredtek. Ezekben az országokban jelentős problémát okoz a túlnépesedés, a 15–25 éves korú fiatalok arányának megnövekedése az aktív dolgozó réteggel szemben, az egyre nagyobb munkanélküliség, az elsivatagosodás, az ivóvíz és az élelmiszer hiánya, ami a gazdasági világválság csak súlyosbított. A vezetők által kezdeményezett gazdasági reformok nem érték el céljaikat, sőt felerősítették az addig is meglévő vagyoni különbségeket. Az Európában dolgozó arab vendégmunkások által hazautalt pénzösszegek is lecsökkentek, hisz sokuk elveszítette a munkáját. Eleinte főként gazdasági és szociális okok miatt tüntettek az emberek, csak később tűntek fel a jól szervezett muszlim radikálisok, akik más, náluknál nagyobb csoportokat is (Egyiptomban például a koptokat) kiszorítva mára kormányzati tényezőkké váltak.7

Az Észak-Afrikában zajló forradalmak következtében az eddig zsilipszerepet betöltő hadurak és despoták eltűntek a színről, ennek következtében a délebbi országokból a jóléti államokba kívánkozó, a túlnépesedés, éhezés és nélkülözés következményeit nyögő tömegek előtt megnyílt az út Európa felé, amit ki is használtak. A forrongó Tunézia és Egyiptom nem foglalkozott már az érkezők távoltartásával, sőt, ezen országokból is egyre többen kezdtek menekülni északra. Közben a forradalom továbbterjedt mind nyugatra, Líbia, Algéria, Mauritánia és Marokkó irányába, mind pedig Egyiptomtól keletre, Szíria felé. Itt jutunk el ahhoz a ponthoz, ahol összeér a két szál, az arab tavasz és az ISIS, az Iszlám Állam terrorszervezet. Míg ugyanis az észak-afrikai országokban a konfliktus az elnyomók és a szabadságharcot vívók között zajlott, addig Szíriában egy harmadik fél is belépett, a szélsőséges vallási alapokon működő terrorszervezet, melynek ráadásul – ha lehet ilyet mondani egy terrorszervezet kapcsán – egy radikális ága jelent meg, mely az al Kaidánál is kegyetlenebb lépéseket tesz meg napról napra.

Az Iszlám Állam fellépése nem a szír felkelők ellen szól, nem is a kormányzó Bashar Al-Assad elnök és rezsimje ellen küzd, hanem mindenki ellen, aki az általuk helyesnek vélt vallási nézeteket nem teszi magáévá. Mindez már odáig fajult, hogy például 2015. május 24-én Al-Kudaih városában egy mecset felrobbantását vállalták magukra. Ennél talán még beszédesebb az az eset, hogy az al Kaida vezetője, Ayman al-Zawahiri már elhatárolódott az Iszlám Állam terrorszervezettől, valamint nem ismerte el legitim kalifátusnak,8 noha azt is hozzátette, hogy amennyiben iraki vagy szír9 volna, ő is küzdene. Noha nem tudják pontosan, hogy ez mennyire valós kijelentés, hiszen al-Zawahiri elődje mintájára bujdokol, de már ennek a megjelenése is jelzi az egyetértés hiányát a terrorszervezetek között.

A statisztikák szerint a Magyarországra érkező menekültek hozzávetőlegesen 55%-a szír, 25%-a iraki, 10%-a afgán, a maradék 10% pedig egyéb országokból érkezik. Ezek a becsült számok jól tükrözik az adott országokban jelen levő helyzetet. Afganisztánban a harcok mára sokat csillapodtak, és bár a rendezéstől még mindig távol vannak, a harcok sokkal lokálisabbá váltak. Irak egyes részein még mindig inkább távoli remény, álom a béke, bár az új iraki hadsereg, a vezetés szervezetten működik, stabilnak tűnik az irányítás. Szíria van jelenleg a legrosszabb helyzetben, ahol még mindig jelentős harcok zajlanak. Aleppó nagy része megsemmisült, 1,9 milliós lakosság jelentős része elmenekült csakúgy, mint sok kisebb város polgárai tették. A szír embereknek alapvetően két választás van: vagy harcba szállnak valamelyik oldalon, vagy elmenekülnek. A felkelők motiváltabbak, de Bashar Al-Assad elnök is sok követővel rendelkezik, ráadásul az emberek inkább kiállnak vezetőjük mellett, mintsem amerikai befolyás alatt álljanak. A hivatalos rezsim pedig minden olyan fiatal férfit besoroz, aki az elmúlt tíz évben kapott alapkiképzést a kötelező sorkatonai szolgálat során. Ha valaki ebben nem akar részt venni, akkor nem marad más lehetősége, mint menekülni az országból, ami felfedi, miért van olyan sok fiatal férfi a menekültek között. Olyanok is inkább a távozás mellett döntenek, akik esetleg a jelenlegi elnök oldalán harcolnának, de az Iszlám Állam leírhatatlanul kegyetlen megtorlásának a lehetőségével sem szeretnének szembenézni. Hogy könnyebb legyen mindezt megérteni, elég csak a nemrég videóra vett és leközölt eseményre gondolni, amikor négy iraki katonát hadifogságba ejtett az ISIS, majd fellógatták őket, lelocsolták petróleummal, és megsütötték őket. Sajnos ez nem egyedi eset, hanem általános eljárás a terrorszervezet részéről. Aki ezt szeretné elkerülni, az inkább útnak indul. Ekkor vagy elmegy Libanonba, ahol az ötmillió lakosra már így is több, mint egymillió menekült jut, akiket az ország képtelen ellátni, vagy elmegy Törökországba, ahol semmiféle ellátást nem kap, munkához nem jut, így nem marad más lehetősége, ­minthogy továbbindul az Ígéret földjére, ahova hazánkon, Magyarországon keresztül vezet(ne) az út.

 

Jegyzetek

  1. Migráns: az országát elhagyó, idegen országba bevándorló, ott letelepedni akaró.
  2. Menekült (az ENSZ által 1951-ben került meghatározásra a fogalom jelentése): faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja származási országának védelmét igénybe venni. Az 1967-es bővítmény kiterjeszti azokra is, akik a háború vagy más erőszak elől menekülnek. A menekült biztonságos harmadik országba érkezésével nem válik tovább­utazása által migránssá, továbbra is menekült marad a státusza mindaddig, míg egy adott országban menedékkérelmet kér és kap.
  3. Az arab tavasz néven elhíresült forradalomsorozat éve.
  4. Azt nem számítva persze, hogy a megélhetési minimum és az alapszínvonal is jelentősen különbözik.
  5. A gazdagabb társadalmakban az agrárszféra termelékenysége három és félszeresére nőtt 1970 és 2010 között.
  6. Más nyelven al Qaeda néven is ismert.
  7. Részlet Besenyő János „Arab tavasz – politikai rendszerváltás az észak-afrikai arab államokban” című tanulmányából (Kül-Világ VIII. évfolyam, 2011/4. szám.)
  8. Egyébként sem felelnek meg a kalifátussal szemben támasztott elvárások mindegyikének, bár Mohamed kijelentése alapján, miszerint 30 évig fog tartani a prófétai kalifátus, utána pedig annak fogja adni, akinek akarja, az Iszlám Állam ellene mehet a korábbi rendelkezéseknek a kalifátust illetően.
  9. Az ISIS rövidítést általában Iszlám Államként fordítjuk, de a teljes név Islamic State of Iraq and Syria, azaz Iraki és Szír Iszlám Állam.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

10 − 4 =