Ady Endre Istenhez hanyatló árnyék című verse teológus szemmel

Tóth Sándor

Ady Endre
Istenhez hanyatló árnyék

Mint az árnyék, mikor elhanyatlik,
el kell mennem és ide s tova
hányattatom, mint a sáska.
Zsoltárok könyve 109.

Akaratomból is kihullassz
Én akart, vágyott Istenem,
Már magamat sem ismerem
S Hozzád beszélni rontás fullaszt.

Üldöztetésimben kellettél
S kerestelek bús-szilajon
S már-már jajomból kihagyom
Neved, mely szebb minden neveknél.

Szent Képzelés, örök hit-balzsam,
Ki létlenül is leglevőbb,
Meghajlok szent Szined előtt
S akarom, hogy hited akarjam.

Megűzeték s nem nyugszom addig,
Míg hitedet meg nem nyerem,
Mert kockán van az életem,
Mint árnyék, mikor elhanyatlik.

S hányattatom, miként a sáska,
Mert csak Tenéked van erőd
S mert nem láttam régen előbb:
Nem szabad hinni senki másba.

arnyek

Bevezetés

A bibliai lélektan klasszikus alaptétele: 1Móz 2,7: „Az Úr, az Isten az embert a földnek porából formálta, s orrába élet leheletét lehelte; így lett az ember élő lélekké.” A Biblia tehát azt tanítja, hogy az ember két világból ered: a testi világból (föld pora) és a szellemi világból (élet lehelete), vagyis Istenből. Az emberi természetnek tehát származása szerint két frontja van: a testi és a szellemi világ felé. Testével amaz, szellemével emez felé fordul. Test és szellem közt áll az ember igazi lénye, melyet a Biblia léleknek nevez (így lett az ember élő lélekké – chajj nephes), mely éppen az idézett vers értelmében szellemi eredetű, s így szellemi természetű is; de mégis valami más: testhez kötött szellem. Ezt a meghatározást erősíti meg az a tény, hogy még a hívő ember is a test halála után a feltámadásig tökéletlen állapotban van, és a test felöltésére vágyik (2Kor 5,1–4; Jel 6,9–11; vö. 20,4–6).1 Éppen ezért az Isten keresés megjelenik minden ember életében, így a költők, művészek alkotásainak is vissza-visszatérő témája.

Ady Endrét szintén foglalkoztatta az istenhit kérdése. Ady (teljes nevén: diósadi Ady András Endre) 1877. november 22-én Érmindszenten született, és Budapesten halt meg 1919. január 27-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évében. A XX. század egyik legjelentősebb magyar költőjének és a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakjának tartják.

Az 1908-as Az Illés szekerén kötetben jelenik meg először az istenes versek ciklusa, és ettől kezdve minden kötetben külön ciklust alkotnak. Ady istenes lírája egyrészt a magyar líra hasonló tematikájú tradícióinak (például Balassi) folytatása, másrészt saját vallással, hittel szembeni kételyeinek, hite stációinak lenyomata.2

Ady vallási hátterét tekintve, protestáns családban és szellemben nevelkedett, életvitele azonban a modern emberre jellemző volt. Édesanyja, Pásztor Mária református lelkipásztornak volt a megárvult leánya. A korszak emberére jellemző volt a hittel és Istennel kapcsolatos erős kételkedés. Ady nem élt „vallásfelekezeti” életet, de a Bibliát rendszeresen olvasta és verseiből is kitűnik lelkének hittel kapcsolatos vívódása. Ateistának semmiképpen sem mondható. A politikához és szellemi világhoz is kötődő szabadkőműves kapcsolatait tekintve, Ady 1912. április 12-én lett a Martinovics Páholy tagja.3 Ajánlói között volt korábbi diáktársa, Jászi Oszkár is. Ennek ellenére aktívan a páholy munkájába nem kapcsolódott be, de annak céljait írásaival segítette, amit Raffay Ernő történész is megerősít4.

Ha több vers elemzését, értelmezését kíséreljük meg, megfigyelhető a folyamatos változás, a dacos tagadástól (Krisztus-kereszt az erdőn), a kételyekkel terhes istenkeresésen (A Sion-hegy alatt, Hiszek hitetlenül Istenben) át a (talán) megtalált hitig (Istenhez hanyatló árnyék).5

Most az „Istenhez hanyatló árnyék” című versét nézzük meg teológus szemmel. A „vallás” az emberi tudatosságra és viselkedésre vonatkozik. A vallás alapvetően emberi találmány. A teológia viszont Istenről szerzett ismereteinkkel foglalkozik.6 Így mi is azt keressük, hogy Ady soraiból kisugárzik-e az Istennel való találkozás és az abból fakadó megtérés, újjászületés valósága.

Önmagában a hit nem jelent pozitív lelkületet és valóságos istenismeretet. A „hitek” fajtáit a Biblia alapján így foglalhatjuk össze: Követi és hiszi = hit; Követi, de nem hisz = vallás; Nem követi, de hiszi = ördögök; Nem követi, nem hiszi = Istentagadó, 7 ahogy erre Jakab által mutat rá a Szentlélek: „Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek.”8 A keresztény teológia abban a tudásban gyökerezik, amelyet Istenről kaptunk a térben és időben zajló konkrét eseményeken keresztül. Az Istenről való tudás felkeres minket és átadja magát Jézus Krisztusban – Izraelben, a történelemben, a földben. Pozitív tudásról van szó, jól kifejezhető tartalommal, amely a konkrét tapasztalatokon keresztül jut el hozzánk.9 Isten magát kijelenti az őt keresőnek, gyakorlatilag megkeresve az adott személyt. Az Isten emberek iránti szerető megkeresése Fiában, Jézus Krisztusban jelent meg.10

 menekulo

A versről teológus szemmel

Az Istenhez hanyatló árnyék (1911) A menekülő Élet kötet ciklus-címadó verse, és Balassi istenes lírájában is meglévő verstípus: zsoltárparafrázis11 (109. zsoltár).12 Adyt a zsoltár 23. verse ihlette, annak üzenetét próbálta személyes hangvétellel megfogalmazni. Versét ezzel a bibliaverssel kezdi. Maga a kiindulásul szolgáló 109. zsoltár szerkezetét tekintve két héber négysoros kérést tartalmazó keretbe van foglalva (1–5. és 26–29. versek), és egy kétsoros befejezéssel zárul (30–31. versek). A zsoltár középső 20 verse két egyenként 10–10 verset tartalmazó részre oszlik (6–15. és 16–25. versek), a második részből választotta Ady verse kezdősorát, melynek a zsoltárhoz hasonló személyes hangvételű parafrázisát írta meg. Dávid kifejezően fogalmazza meg annak az embernek az állapotát, aki az üldöztetés közepette úgy érzi magát, mintha kiszívták volna erejét, mely miatt ájultan hullik a földre.

Mielőtt a vers soraira térünk, érdemes felidézni Ady önéletrajzi vallomásának egy részletét, melybe költő és íróként átélt küzdelmeiről írt: „Írásaim, különösen a versek, egyszerűen fölháborodást keltettek: voltam bolond, komédiás, értelmetlen, magyartalan, hazaáruló, szóval elértem mindent, amit Magyarországon új poétának el lehetett érni, de nem haltam meg. A verseim s az üldözések harcias, jó híveket is szereztek, s négy-öt év Budapesten és Párizsban gyönyörű viaskodással és lázasan siető munkával telt el.”13 Egyszóval a küzdelmet nem csupán az istenhit területén élte meg.

Az „Akaratomból is kihullassz / Én akart, vágyott Istenem” gondolat sejteti, hogy a költő sokat tépelődő és viaskodó lelke elfáradt. Kezdi látni, hogy csupán saját akaratából Istent meg nem ismerheti. A pozitív istensejtéshez hozzátartozik az a negatív megállapítás, hogy Isten magasan fölötte van mindannak, amit az ember az eszével fel tud fogni, vagyis hogy Isten nem azonos azokkal az elképzelésekkel, amelyeket róla alkotunk magunknak.14

A megtérés lényegileg a tudattalanban játszódik le. A spontán ébredés annak a gyümölcse, ami előzőleg a tudattalanban érlelődött meg. Ezért az akaratnak csak előkészítő jelentősége van. A széltében-hosszában elterjedt régi voluntarista felfogás („az akarat a döntő a megtérésnél”) nem bizonyult igaznak. Inkább úgy van, hogy a saját akaratát fel kell adnia az embernek ahhoz, hogy a megtérés megtörténhessék.15 A megtérés és újjászületés hatását Pál így foglalja össze: „Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.”16

„Már magamat sem ismerem”, – fontos felismerést rejt. Ha az ember valójában magát sem ismeri, hogyan ismerhetné Alkotóját. Eláll a szava, ha Istenhez szólni akarna („S Hozzád beszélni rontás fullaszt”), azaz oly semmi az ismeret, hogy Istentől, Istenről kérdezni sem tud. Ez egy fontos megértés, hisz Jézus világossá teszi: „Az én Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni.”17.

„Üldöztetésimben kellettél, S kerestelek bús-szilajon” – a bajban lévő ember hitét „pánikhitnek” is nevezhetnénk. A költő rádöbben, hogy pusztán akkor fordulni Istenhez, amikor bajban vagyunk, az emberi önzésről, és nem az Isten ismeretről beszél. Az Istennel vitázni próbáló ember is, amikor számára kontrollálhatatlan helyzetbe kerül, ösztönösen keres kapaszkodót.

„S már-már jajomból kihagyom, / Neved, mely szebb minden neveknél.” – Azaz már nem azért keresi Istent, mert bajban van és segítségre van szüksége, hanem Istenért magáért, aki a földön élők által tisztelt személyekhez, istenségekhez nem fogható.

„Szent Képzelés, örök hit-balzsam,” – meglátásom szerint a képekből ítélve Ady az e világon túlmutató hit felismeréséről szól. Két szó, a „képzelés”, vagyis amit a szem nem látott, és a balzsam, amit például az egyiptomiak alkalmaztak a túlvilági életre való „felkészítéshez”, erre enged következtetni. A „hit-balzsam” tehát, mint az örök élet hit-kulcsa jelenik meg itt. Pál erről így írt: „Hanem hirdetjük, amint meg van írva: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett”, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek.”18

„Ki létlenül is leglevőbb” – amikor Mózes először találkozik az élő Istennel, Isten kijelenti magát neki: „Isten ezt felelte Mózesnek: Vagyok, aki vagyok”19, azaz voltam, vagyok és leszek. Erre utalhat itt a költő. Az örökkévaló és teremtő Isten túl van a látható és az ember fizikai érzékszerveivel „tapintható” világon. Annyival több és nagyobb annál, mint amennyivel az alkotó nagyobb az alkotásnál. Istent bár nem látjuk, mégis lehet vele találkozni, meg lehet Őt tapasztalni. A Zsidókhoz írt levélben ez áll: „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.”20 A „Meghajlok szent Szined előtt” gondolat egyes szám első személyben íródott, így a költő személyes vallástétele is lehet, melyben elismeri Isten szentségét és mindenhatóságát maga fölött. Ami viszont véleményem szerint hiányzik, az Isten szeretetének, irgalmának és hűségének felismerése. Persze az Istenhez közeledő lélek először a bűn súlyát érzi, szembesülve Isten szentsége fényénél a maga romlottságával. Viszont aki itt megáll, nem nyerheti el a bűnbocsánat tapasztalatával járó felszabadult örömöt, melyet Isten Krisztusban adott kegyelme, szeretete által kaphat. A Szentlélek munkájáról, amit az ember szívében végez így olvashatunk János evangéliumában: „És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett.”21

„S akarom, hogy hited akarjam” – ez a mondat sokat elárul Ady lelki küzdelmeiről. Ismét magáról beszél és visszatér a hit megszerzéséért folytatott küzdelem témájához. Sajnos meg kell állapítsuk, hogy a hitet emberi akarással senki meg nem nyerheti. Pál ezzel kapcsolatosan ezt írja: „Ezért tehát nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.”22. Ha arra gondolunk, hogy mit tett azért Mózes, vagy Saul (Pál), hogy Istennel találkozzon és igaz istenismeretre jusson, akkor azt kell mondanunk, hogy szinte semmit. Isten szólította meg mindkettőt és nekik csupán ezt követően volt lehetőségük viszont megragadni az URat és az Ő kegyelmét.

„Megűzeték s nem nyugszom addig, / Míg hitedet meg nem nyerem,” – ezek a sorok is egy úton lévő, kereső lélek szavai inkább, mint egy Isten által megtalált és Benne békességre, megnyugvásra lelt léleké.

„Mert kockán van az életem, / Mint árnyék, mikor elhanyatlik.” – a zsoltárból vett eufemizmus23, melyet vélhetően az elkerülhetetlen elmúlás, a halál megjelenítésére használ. A Bibliában más hasonló képet is találunk a halálra vonatkozóan: „Mert a ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik.”,24 „Mert minden test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága: megszárad a fű, és virága elhull.25 Az élet a földön véges és ez a tény sürgetőleg hat az emberre, hogy Istenhez még életében hazataláljon, vele megbékéljen és Krisztus áldozata által kegyelemből bűnbocsánatot és örök életet nyerjen. Pálnál ez az evangéliumi sürgetés így jelenik meg: „Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel! Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.”26

„S hányattatom, miként a sáska” – ha más szavakkal próbálnánk visszaadni eme gondolatot, akkor azt mondhatnánk: „Nem tudom magam megmenteni, nincs hozzá elég erőm!” Milyen nagyszerű örömhír, amit Pál által tár elénk a Szentlélek: „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.”27 Amikor valaki eljut a golgotai kereszthez, éppen ennek az igazságnak a csodálata hatja át. Rádöbben, hogy bár magát megmenteni képtelen, de Isten Fiát küldte el emberi testben megváltásunkért. „Amire ugyanis képtelen volt a törvény, mert erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor a bűn miatt tulajdon Fiát küldte el a bűnös testhez hasonló formában, és kárhozatra ítélte a bűnt a testben, hogy a törvény követelése teljesüljön bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.”28

„Mert csak Tenéked van erőd” – vagyis csak te menthetsz meg egyedül. Egyetlen megoldás van az ember számára, hogy megmeneküljön. Erről szólt Jézus: „Jézus így válaszolt: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.”,29 majd Péter: „és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.”30 Krisztust nem lehet kikerülni, csak benne és egyedül általa van szabadulás a bűn és a halál kötelékéből. Ő szenvedett, hogy nekünk örök életünk lehessen. Azt, hogy erre a felismerésre Ady eljutott-e, úgy vélem, soraiból nem derül ki.

„S mert nem láttam régen előbb: Nem szabad hinni senki másba.” – korábban küzdött, vitázott, kételkedett, de most látja, hogy hit nélkül élni lehet, de meghalni nem. Megadja magát és egy fontos lépést tesz az Isten megismerése felé. Rádöbben, hogy Isten van, és csak benne van értelme hinni. Az istenkeresés fontos fázisa ez. Az ilyen lelkületben lévő emberre mondhatjuk, hogy a szíve nyitva van, és ha valaki a tiszta evangéliumot hirdetné neki, eljöhetne a megtérés órája számára.

 

Összegzés

Ami a megtérési élmények tartalmát illeti, két különböző típusra bukkanunk. Az egyikben inkább a bűntől való szabadulás a fő, mint amikor valaki szakít valamilyen rossz szokásával. Ez az idősebb embereket jellemzi s az olyanokat, akik botrányos életet folytattak. A másik típust inkább a lelki megvilágosodás jellemzi, s főleg a fiatalabbaknál gyakori. Itt a fejlődés inkább egyenes vonalú. Figyelemre méltó az is, hogy a bűntudat megtapasztalása kétféleképpen jelentkezik. Egyszer inkább a bűnösség érzése, máskor a tökéletlenség érzése az uralkodó.31 Ady verséből egyértelmű, hogy a tökéletlenség érzése ott volt szívében. Lelkiismerete jelezte, hogy baj van, a bűn állapotában maradva elvész örökre. Ennek a felismerésnek a gyümölcse lehet ez a vers is. Viszont azt, hogy Krisztusban felismerte-e megváltó Urát, nem tudtuk meg.

Az viszont biztos, hogy fontos felismerésekre jutott, de felmerült bennem a kérdés, volt-e olyan hiteles keresztény bizonyságtevő körülötte, aki segíteni tudott neki, hogy Jézus Krisztussal találkozzon? Milyen képet mutatott Istenről a kor egyháza, és egyáltalán mivel volt elfoglalva?

Fontos tanulság ez nekünk, ma élő Krisztus-követőknek! Hányan lehetnek körülöttünk ilyenek, mint Ady volt a maga korában. Sikeres költő, újságíró lett, aki erkölcstelen életet élt. Csupán ezt tekintve talán nem is gondolnánk, a szíve mennyire szomjazott a megváltás után. Legyenek előttünk Pál drága szavai, és vigyük a jó hírt azokhoz is, akikről emberileg nem is feltételeznénk, mily nagy vágyódás van szívükben Isten után: „Mert a Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.”32Görögöknek és barbároknak, bölcseknek és tudatlanoknak egyaránt adósa vagyok.”33

 

Jegyzetek

  1. Csia Lajos – A Római levél főbb fogalmai – 4. o.
  2. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-11-osztaly/ady-istenes-versei-i/ady-endre-istenes-versek
  3. http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/ady_a_szabadkomuves.html
  4. Raffai Ernő: A szabadkőművesség múltjáról és jelenéről – Demokrata, 2013. január 23-i szám
  5. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-11-osztaly/ady-istenes-versei-i/ady-endre-istenes-versek
  6. Veres Sándor Péter: 1. Bibliai valláslélektan bevezetés.pptx – (McGrath, 2006)
  7. Uo. – 13. dia
  8. Jak 2,19.
  9. Veres Sándor Péter: 1. Bibliai valláslélektan bevezetés.pptx – 21. dia
  10. Jn 3,16.
  11. Parafrázis: (gör.); valamely mű saját szavakkal történő előadása, szabad átköltés.
  12. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-11-osztaly/ady-istenes-versei-ii/ady-endre-istenes-kolteszete-istenhez-hanyatlo-arnyek
  13. Az Érdekes Újság Dekameronja I. [1913]
  14. Veres Sándor Péter: Megtérés.pptx – 22. dia
  15. Uo. – 16. dia.
  16. 2Kor 5,17.
  17. Mt 11,27.
  18. 1Kor 2,9.
  19. 2Móz 3,14.
  20. Zsid 11,6.
  21. Jn 16,8–11.
  22. Róm 9,16.
  23. Eufemizmus (magyarul szépítő kifejezés) olyan megfogalmazás, amely az eredeti fogalom bántó, sértő vagy szókimondó jellegét enyhíti
  24. Jak 4,14.
  25. 1Pt 1,24.
  26. 2Kor 5,20.
  27. Ef 2,8–9.
  28. Róm 8,3–4.
  29. Jn 14,6.
  30. ApCsel 4,12.
  31. Veres Sándor Péter: Megtérés.pptx – 15. dia
  32. 2Kor 5,14–15.
  33. Róm 1,14.

Felhasznált irodalom

  • Csia Lajos: Bibliai lélektan. Százszorszép Kiadó, Budapest, 1994
    • – A Római levél főbb fogalmai. Budapest, 1939.
    • – Óember és újember http://mek.oszk.hu/04000/04080/04080.htm#21.
  • Az Érdekes Újság Dekameronja I. [1913] (http://mek.oszk.hu/00500/00583/html/ady87.htm – 2015. 01. 13.)
  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Ady_Endre – 2015. 01. 13.
  • http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/ady_a_szabadkomuves.html – 2015. 01. 13.
  • http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-11-osztaly/ady-endre-istenes-kolteszete/ady-istenes-versei-i – 2015. 01. 13.
  • https://szk.orain.org/wiki/Ady_Endre – 2015. 01. 13.
  • Raffai Ernő: A szabadkőművesség múltjáról és jelenéről – Demokrata, 2013. január 23-i szám, 10–13. o.
  • Szigeti Jenő: Vallásosirodalom-történet előadás hanganyaga és jegyzetei.
  • Urbán Gedeon: A vallásos megtérés és erkölcsiség – BTA jegyzet.
  • Veres Sándor Péter: Megtérés.pptx

Ady Endre Istenhez hanyatló árnyék című verse teológus szemmel” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

három − kettő =