2014 - 1. szám

Mi az életünk alapja? Gondolatok Jn 12,1–11 alapján

Tóth-Simon Károly

A szerző a Miskolci Keresztény Gyülekezet egyik pásztora és az infaustus.wordpress.com blog írója. Házas, egy leány édesapja.  

A keresztény hit lényeges vonása az, hogy nem magunknak kell kitalálni, hogy hogyan éljünk – Istennek konkrét terve van az életünkre nézve. Ez ugyanúgy igaz az egyéni, mint a gyülekezeti életünkre. Ha egyéni életünkre nézve feltesszük magunknak a kér­dést, hogy mit kíván tőlünk Isten, a Szentírásban ezt a választ találjuk: „Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben!” (Mik 6,8). Világos, hogy az Úrnak kész terve van ránk nézve, melynek alapja az, hogy csak ő ismeri azt a jövőt, melyet megálmodott nekünk (Jer 29,11).

Ugyanez igaz a gyülekezeti életünk tekintetében is. Az egyház nem emberi találmány, hanem Jézus Krisztus hozta létre és építi („Én… építem fel egyházamat” – Mt 16,18), illetve ő az, aki a Szentlélek által szolgálatba állítja a lelki munkásokat (ApCsel 20,28). Legyen szó egyénekről vagy egész közösségekről, Isten konkrét tervvel rendelkezik az életünkre nézve. Ez a terv pedig csodálatosan kibontakozik az egyik jól ismert evangéliumi történetben.

Tovább »

Személycsere a SZET és a Magyarországi Baptista Egyház élén 1960–1961-ben

Bacsó Benjámin

Szabó László
Szabó László

Napjaink egyik szubtilis kérdése a kommunista rendszer és az egyházak viszonya. Különösen is érzékenyen érinti és érintette a szabadegyházi közösségeket a belső ügyeikbe való beavatkozás. Baptista elődeink ragaszkodtak a szabadegyház megjelöléshez, ezzel is jelezve, önmagukról és az állam kapcsolatáról alkotott elképzeléseiket. Az elnevezés Williams Roger, az amerikai Rhode Island állam alapítójának és első kormányzójának, aki maga is baptista volt: „szabad államban szabad egyház” elvére utal. Ezt az elvet ma is valljuk. 1945 után a vallás szabad gyakorlását, a felekezetek egyenjogúságát, az állam és az egyház szétválasztását célzó szabályozások több szabadegyházban a fenti elv érvényre juttatásának reményét keltik. Az 1949-ben megszülető alkotmány deklarálta: az állam és az egyház szétválását, az állam által védett és tiszteletben tartott vallásszabadságot. Ezen döntések erősítették a pozitív várakozást. A valóságban azonban hamar megjelentek az egyházak életébe mélyen beavatkozó rendelkezések. Ezen kettősség tanulmányozása során egy igen ellentmondásos közjogi rendszer alakul ki 1945-1989 között. Erről a helyzetről Köbel Szilvia „Oszd meg és uralkodj!” Az állam és az egyházak politikai, jogi és igazgatási kapcsolatai Magyarországon 1945-1989 között (Budapest, Rejtjel, 2005) című munkája részletes elemzést nyújt.

Tovább »

Építsd fel a prédikációdat!

Greg Stier

Rohbau

Nyolc évet töltöttem el az építőiparban, és leginkább tetőfedőként dolgoztam. Mivel rengeteg új építésű házon dolgoztam az évek során, van némi fogalmam róla, mit jelent felépíteni egy házat az alapoktól elkezdve. Volt abban valami különleges, hogy miközben egy új építési helyszínen napi tizenkét órát töltöttem a háztetőn, madártávlatból szemléltem az építkezés folyamatát.

És miközben tetőfedőként dolgoztam, szabad időmben prédikációkon dolgoztam. Egy kis létszámú baptista gyülekezet ideiglenes prédikátoraként és önkéntes középiskolai ifjúsági vezetőként elsajátítottam az exegézist, és ezzel egy időben tanultam lengetni a kalapácsot.

Egy ház felépítése az alapjaitól elkezdve nagyon sok rokon vonást mutat azzal a folyamattal, mint amikor egy-egy prédikáció felépül egy bizonyos igeszakasz alapján. Mindjárt legalább hét párhuzamot tudok említeni.

Tovább »

Lelkiségünk és a humor

Lina Toth

linaA cikk írója Lina Toth, az Eu­ró­pai Baptista Szö­vet­ség (EBF) ál­tal mű­köd­te­tett Nem­zet­közi Bap­tista Teológiai Sze­­mi­nárium (IBTS) dékánja és az iskola MA in Baptistic Stu­dies programjának szak­mai vezetője, emellett a Litván Baptista Szö­vetség teológiai iskolájának az­ i­gazgatója. A szélesebb baptista közösség felé elsősorban a gyakorlati teológia területén szolgál, illetve a dicsőítés eszközeinek kontextualizálásával (például énekszövegek fordításával). Teológus, zenész és művész, gyakran ad elő konferenciákon etikai, lelkiségi kérdésekről és a kultúra teológiájáról.

Megvan az ideje minden dolognak… megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek.1

Az angyalok azért tudnak repülni, mert képesek könnyedén tekinteni magukra.2

Az igent mondás veszélyei

Akkor kezdtem el gondolkodni, hogy írok egy esszét a humor ajándékának használatáról, amikor felkértek, hogy beszéljek erről a témáról az Európai Baptista Nőszövetség (EBWU) „Stand Up and Live” [Állj fel és élj] című konferenciáján (Hannover, 2013. május 29. – június 02.). Amikor Ujváriné Szabó Anikó, az EBWU elnöke odajött hozzám ezzel a kéréssel, örömmel mondtam igent, egyszerre kíváncsinak és izgatottnak érezve magam a téma kapcsán, hiszen szeretem a humort, a jó vicceket, és szeretek jókat nevetni.

Tovább »

Szarka Miklós: Házasságra felkészítő beszélgetések (könyvajánló)

Szarka Miklós: Házasságra felkészítő beszélgetések
Útmutató lelkipásztoroknak és segítőknek
Kálvin, 2013, 180 oldal

Ez egy nehezen olvasható mű. Szarka Miklós viszont alapos értője, sőt hozzáértő tudósa a könyvében tárgyalt témának. Ez a téma a házasság, a könyv pedig útmutató a házasságra felkészítő beszélgetésekhez, kifejezetten a lelkipásztorok és a segítők számára – ahogyan a címe és alcíme szűkre szabva behatárolja. A könyv olvasóközönségi célcsoportja tehát elsősorban, majdhogynem kizárólagosan a református egyházhoz tartozó, abban munkálkodó, szolgáló lelkipásztorok, lelkigondozók köre. De ez nem egy mindenáron zárt kör, hiszen más felekezetűek, foglalkozásúak, helyzetűek is fontos és hasznos tanítást és útbaigazítást kaphatnak belőle a házasságról. Így kerülhet nekünk, baptista lelkipásztoroknak is a kezünkbe.

Tovább »