Mi az életünk alapja? Gondolatok Jn 12,1–11 alapján

Tóth-Simon Károly A szerző a Miskolci Keresztény Gyülekezet egyik pásztora és az infaustus.wordpress.com blog írója. Házas, egy leány édesapja.   A keresztény hit lényeges vonása az, hogy nem magunknak kell kitalálni, hogy hogyan éljünk – Istennek konkrét terve van az életünkre nézve. Ez ugyanúgy igaz az egyéni, mint a gyülekezeti életünkre. Ha egyéni életünkre nézve feltesszük magunknak a kér­dést, hogy mit kíván tőlünk Isten, a Szentírásban ezt a választ találjuk: „Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben!” (Mik 6,8). Világos, hogy Tovább olvasom…

Személycsere a SZET és a Magyarországi Baptista Egyház élén 1960–1961-ben

Bacsó Benjámin Napjaink egyik szubtilis kérdése a kommunista rendszer és az egyházak viszonya. Különösen is érzékenyen érinti és érintette a szabadegyházi közösségeket a belső ügyeikbe való beavatkozás. Baptista elődeink ragaszkodtak a szabadegyház megjelöléshez, ezzel is jelezve, önmagukról és az állam kapcsolatáról alkotott elképzeléseiket. Az elnevezés Williams Roger, az amerikai Rhode Island állam alapítójának és első kormányzójának, aki maga is baptista volt: „szabad államban szabad egyház” elvére utal. Ezt az elvet ma is valljuk. 1945 után a vallás szabad gyakorlását, a felekezetek egyenjogúságát, az állam és az egyház szétválasztását célzó szabályozások több szabadegyházban a fenti elv érvényre juttatásának reményét keltik. Az Tovább olvasom…

Építsd fel a prédikációdat!

Greg Stier Nyolc évet töltöttem el az építőiparban, és leginkább tetőfedőként dolgoztam. Mivel rengeteg új építésű házon dolgoztam az évek során, van némi fogalmam róla, mit jelent felépíteni egy házat az alapoktól elkezdve. Volt abban valami különleges, hogy miközben egy új építési helyszínen napi tizenkét órát töltöttem a háztetőn, madártávlatból szemléltem az építkezés folyamatát. És miközben tetőfedőként dolgoztam, szabad időmben prédikációkon dolgoztam. Egy kis létszámú baptista gyülekezet ideiglenes prédikátoraként és önkéntes középiskolai ifjúsági vezetőként elsajátítottam az exegézist, és ezzel egy időben tanultam lengetni a kalapácsot. Egy ház felépítése az alapjaitól elkezdve nagyon sok rokon vonást mutat azzal a folyamattal, mint Tovább olvasom…

Lelkiségünk és a humor

Lina Andronovienė A cikk írója Lina Androno­vienė, az Eu­ró­pai Baptista Szö­vet­ség (EBF) ál­tal mű­köd­te­tett Nem­zet­közi Bap­tista Teológiai Sze­­mi­nárium (IBTS) dékánja és az iskola MA in Baptistic Stu­dies programjának szak­mai vezetője, emellett a Litván Baptista Szö­vetség teológiai iskolájának az­ i­gazgatója. A szélesebb baptista közösség felé elsősorban a gyakorlati teológia területén szolgál, illetve a dicsőítés eszközeinek kontextualizálásával (például énekszövegek fordításával). Teológus, zenész és művész, gyakran ad elő konferenciákon etikai, lelkiségi kérdésekről és a kultúra teológiájáról. Megvan az ideje minden dolognak… megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek.1 Az angyalok azért tudnak repülni, mert képesek könnyedén tekinteni magukra.2 Az igent mondás Tovább olvasom…

Szarka Miklós: Házasságra felkészítő beszélgetések (könyvajánló)

Ez egy nehezen olvasható mű. Szarka Miklós viszont alapos értője, sőt hozzáértő tudósa a könyvében tárgyalt témának. Ez a téma a házasság, a könyv pedig útmutató a házasságra felkészítő beszélgetésekhez, kifejezetten a lelkipásztorok és a segítők számára – ahogyan a címe és alcíme szűkre szabva behatárolja. A könyv olvasóközönségi célcsoportja tehát elsősorban, majdhogynem kizárólagosan a református egyházhoz tartozó, abban munkálkodó, szolgáló lelkipásztorok, lelkigondozók köre. De ez nem egy mindenáron zárt kör, hiszen más felekezetűek, foglalkozásúak, helyzetűek is fontos és hasznos tanítást és útbaigazítást kaphatnak belőle a házasságról. Így kerülhet nekünk, baptista lelkipásztoroknak is a kezünkbe.