2014 - 2. szám

Megjegyzések Zrínyi Miklós bibliai idézeteihez

Pafkó Tamás

Zrínyi Miklós (1620-1664)
Zrínyi Miklós (1620-1664)

Intertextualitás és autoritás

„Obedientia [engedelmesség], engedelmességet szükség a’ vitéznek meg tartani, job hogy veszess parantsolattal, hogy sem nyerj azon kívül, hallodé, mint haragszik az Istenis az engedetlenségért. Melior est obedientia quam victimae multae [Jobb az engedelmesség, mint sok áldozat.]1 Ha tudnám, hogy a’ sereg, a’ melynek en parantsolok, engedetlen volna, inkáb egy botot vennék kezembe és disznót mennék őrizni, mert engedetlen néppel az ember nem tsak életét, de meg tisztességétis el veszti.”2

Amikor Zrínyi Miklós ilyen és ehhez hasonló biblikus idézeteket épít szövegeibe, azt nem csupán esztétikai céllal teszi. Legyen szó akár kisebb szövegegységekről, mint a prózai műveknél, vagy az egész művet átfogó nagyobb ívű koncepcióról, mint a híres eposz, a Szigeti veszedelem esetében, a bibliai vendégszövegek nem csupán kiegészítik vagy stilárisan díszítik a szerző írásait, hanem egyenesen meghatározzák, szervezik azokat.

Az intertextualitás a Bibliának mint lezárt szövegegységnek lényegi, meghatározó elve. A Szentírás szövegvilágában a textusok úgymond „beszélgetnek” egymással, reflektálnak egymásra. „Formailag ez adja meg a különböző időkben, eltérő szerzői egyéniségek által, sokféle műfajban, eltérő témákról írott szövegek koherenciáját, a bibliai világ otthonos önazonosságának érzetét keltve az olvasóban.”3 Nem véletlen, hogy már a bibliai időkben megjelennek olyan kiemelkedő igeszakaszok, melyeknek az olvasók igen magas referenciaértéket kezdenek tulajdonítani, és így ezek a részletek önmagukban véve (isteni) autoritást kölcsönöznek az őket befogadó anyaszövegnek.

Intertextualitás: a szövegek „beszélgetnek egymással”
Intertextualitás: a szövegek „beszélgetnek egymással”

Gondoljunk csak a teremtéstörténet igéire, melyeket a zsoltárkönyv szerzői páratlan sokszínűséggel és bravúrral parafrazeálnak és építenek be a legkülönbözőbb tartalmú zsoltárokba. Jeremiás is ezt az eljárást alkalmazza, amikor a zsoltárkönyv egész szellemiségét fémjelző első zsoltár parafrázisával illusztrálja az Úrban bízók kilátásait, élesen szembeállítva helyzetüket a tőle elfordulókéval, a kiszáradt pusztai bokor és a folyóvíz mellé ültetett fa ellentétével.4 Az Újszövetség pedig egyenesen csúcsra járatja az intertextuális utalásosság eljárását, amikor a messiási próféciák értelmezésével a szövegközi kapcsolatok egészen új tárházát nyitja meg.

Tovább »Megjegyzések Zrínyi Miklós bibliai idézeteihez

Ady istenes versei a világháború közelében

Pálfi Noémi

Pálfi Noémi a Dömsödi Baptista Gyülekezet orgonistája, valamint a gyülekezet énekkarának vezetője. A hétköznapokban a fővárosi nyolcosztályos Németh László Gimnáziumban dolgozik magyar-ének szakos tanárként.

ady_endree

2014-et írunk. Pontosan száz évvel ezelőtt, 1914. július 28-án tört ki az I. világháború. A háború, mely sokak életét megváltoztatta, nemcsak testileg, hanem lelkileg is. Köztük volt egyik legismertebb költőnk, Ady Endre is. Az ő életében Isten iránti érzéseit, hinni akarását, hitének nyomait láthatjuk a háború tükrében.

Ady Endre a 20. század eleji magyar költészet megújítója, neve Babits Mihályéval együtt egy új korszak kezdetét jelöli irodalmunk történetében. Ady nemcsak szép versek írója akart lenni, hanem egy új élet hírnöke, új Messiás is, aki a magyarságot ráébreszti elnyomott voltára.

1877. november 22-én született Érdmindszenten. Édesanyja, Pásztor Mária papok és tanítók leszármazottja volt, ezért Ady már gyermekkorától kezdve vallásos neveltetésben részesült. Ez a szellem a tanulmányai során is végigkísérte: 1888 őszétől a nagykárolyi piarista gimnázium tanulója, majd 1892-től a Wesselényi Miklós Református Kollégium diákja volt Zilahon. 1896-tól a debreceni jogakadémia hallgatója lett, de 1899-től már újságíróként dolgozott. 1904-ben utazott először Párizsba, hogy az ottani irodalmi életet tanulmányozza. 1906-ban jelent meg az Új versek című kötete, amely miatt számtalan támadás érte. Érthetetlenséggel, erkölcstelenséggel, hazafiatlansággal vádolták. A következő években többször utazott ki Párizsba, majd visszatért Érdmindszentre lelki megnyugvást, békét keresni. 1915-ben feleségül vette Boncza Bertát, és Csucsára költöztek. Innen csak ritkán utaztak fel Budapestre, mert Ady ekkor már viszolygott a háborúért őrjöngő fővárostól, ahol minden kirakatban hatalmas plakátok kiáltották: „Éljen a háború!”

Tovább »Ady istenes versei a világháború közelében

Mit mondhatunk a baptista sajtó napján?

Marosi Nagy Lajos

 

MOB, a magyarországi baptisták nyomdája
MOB, a magyarországi baptisták nyomdája

A sajtónap eredete

Bizonyára kevesen tudják, hogy miközben újdonságként olvashattuk a 2014-es Áhítat lapjain, hogy március 16. a baptista sajtó napja, akkor tulajdonképpen nem egy újításról van szó a sok közül, amelyet egyházunk kommunikációs osztálya vezetett be. Ez a gondolat még áldott emlékű dr. Somogyi Imre szövetségi elnöknek, a baptisták egykori kiemelkedő irodalmárának és sajtómunkásának a javaslata volt, és testvéreink éveken át megemlékeztek a sajtóról, amely nemcsak a politikát, nemcsak a bulvárt képes szolgálni, hanem mint keresztény sajtó beáll az evangéliumhirdetés és krisztusi tanítások terjesztésének sokszínű lehetőségei közé. A márciusi dátum adott volt, mert 1895-ben ezen a napon, március 15-én jelent meg a Békehírnök első száma. Erre kívántak emlékezni hitelődeink, és ebben a döntésben benne volt a hála is, hisz a 19. század lapindítását átjárta a szabadság iránti vágy, vagy éppen az afeletti öröm.

Nagyváradon a 2000-ben megtartott MABAVIT alkal­mával hangzott el először az a definíció, hogy „elsősorban keresztények vagyunk, azután baptisták, de nem utolsósorban magyarok”. Magyarként tehát nem hallgathatom el azt a tényt sem, hogy március 15.-e a magyar sajtó napja is, arra emlékezve, hogy a negyvennyolcas márciusi ifjak követelései között a sajtószabadság is benne szerepelt, sőt ezen a napon nyomtatták ki Landerer és Heckenast pesti nyomdájában az első szabad magyar sajtóterméket: a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. Fontos kérdés a sajtó ügye, ezt abból is láthatjuk, hogy a Tizenkét pont legelső követelése éppen a sajtószabadság biztosítása és a cenzúra eltörlése volt. Petőfi írta: „Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtórul a bilincs…”

  Bár a diktatúra éveiben is megemlékeztünk az iskolákban március 15-éről, de azokban az évtizedekben a sajtó nem volt szabad, és ez még inkább igaz volt az egyházi sajtóra.

A rendszerváltást követően, 1990 márciusa óta a magyar sajtó napját is megünnepeljük március 15-én, és ez idő tájt emlékezünk újra a baptista sajtóra is, amely a rendszerváltást követő években ismét szabad lehetett.

Nagyszerű gondolatnak tartom, hogy az ócsai testvérek ezen a délutánon lehetőséget teremtettek arra, hogy megem­lé­kezzünk erről a missziós stratégiánk szempontjából is rendkívül fontos területről, a baptista sajtóról. Arra gondoltam, már csak fiataljaink okán is, hogy röviden egy kis sajtótörténet bemutatásával vázolom fel a magyar baptista sajtó múltját, hogy ennek ismeretében értékelhesse ki-ki a mai sajtólehetőségeket, sajtó-állapotokat, figyelembe véve a kommunikáció területén azóta létrejött mérhetetlen jelentőségű technikai fejlődést is.

Tovább »Mit mondhatunk a baptista sajtó napján?

European Leadership Forum 2014

Pafkó Tamás

Hidat építeni a helyi vezetők szükségei és Isten világméretű erőforrásai között

A szervezők által megfogalmazott mottó szolgálatkész lelkületről tanúskodik, és a Lengyelországban megrendezett Európai Vezetői Fórumon ebből valóban nincs hiány. Május 22. és 29. között harmincöt magyar honfitársammal együtt ismét megtapasztalhattam, hogy hogyan áldja meg Isten az ő népét a világméretű testvériségen keresztül. Az alapvetően amerikai ihletésű és szervezésű konferencia az elmúlt tíz év alatt egy 800 fős rendezvénnyé nőtte ki magát, ahová Európa minden szegletéből várják az evangéliumi vezetőket, szolgálókat, hogy a mottónak megfelelően szolgáljanak feléjük.
A konferencia során újra és újra József történetének az a megjegyzése jutott eszembe, amikor József áldásos munkája révén Potifárnak „semmire sem volt gondja, legfeljebb csak arra, hogy megegye az ételt” (1Móz 39,6). A legmagasabb szintű profi szervezés és a lelki mélység tökéletes összhangja a konferencia idejére valóban olyan különleges légkört teremtett meg, amelyet az egyik szervező roppant találóan a mennyország előízeként jellemzett. 800 elkötelezett evangéliumi vezető közel 15 szekcióban hallgathatott előadásokat a maga szakterületéről, az igehirdetéstől elkezdve a muszlimok felé való szolgálaton át a családgondozásig a legváltozatosabb témákban.

Tovább »European Leadership Forum 2014

A tudatos missziói tevékenység újszövetségi alapjai

Steiner József

Erick Ayoti: Hívő asszonyok
Erick Ayoti: Hívő asszonyok

Bevezetés

A helyi gyülekezet missziói küldetése egyre kevésbé kérdés napjainkban. Isten népe küldetésben van, missziói feladattal van megbízva – immár kétezer éve. Az elmúlt évtizedekben azonban a misszió sokkal inkább a fókuszba került. Gyakran jelenik meg előadásokban, vasárnapi igehirdetésekben és a testvérek közötti beszélgetésekben is. Missziós társaságok hirdetik programjukat, látásukat és ajánlják eszköztárukat a helyi gyülekezet és a hívő egyén számára. Mindezek miatt ma annak szükségessége is nő, hogy a misszió bibliai (leginkább újszövetségi) alapjait is ismerjük, így küldetésbetöltésünk szilárd szentírási alapokon nyugodjon. A misszió mai gyakorlatát akkor tudjuk helyesen megítélni és gyakorolni, ha jól értjük annak bibliai alapjait.

Ebben a dolgozatban a pogánymisszió elindulásának körülményeit kutatom, főként Az apostolok cselekedeteiről írt könyv alapján, hiszen ez rögzíti ennek folyamatát. A hellenista zsidókeresztények Jeruzsálemből való kiűzetésének, pogányok felé fordulásának, legfőbb ellenségük, Saul megtérésének és bekapcsolódásának vizsgálata után az antiókhiai gyülekezet felismerését és gyakorlatát tárgyalom, hiszen innentől kezdve beszélhetünk tudatos és rendszeres pogánymisszióról, amely azután megjelenik a Máté evangéliumában leírt missziói parancsban.  Áttekintem az evangéliumok misszióra való utalásait Jézus Krisztus küldetésének bemutatásával kapcsolatban, illetve a tanítványok küldetésére nézve. Végül összegezni szeretném azt, hogy milyen jelentősége van mindennek ma a tudatos misszionálásra.

Tovább »A tudatos missziói tevékenység újszövetségi alapjai