Fókuszban a migráció

Menekültek között

Révész Balázs

Menekültek orvosi ellátása a Nyugati tranzitzónában
Menekültek orvosi ellátása a Nyugati tranzitzónában

Nyugati pályaudvar – tranzitzóna

A 2015-ös év sok szempontból meglepetéseket hozott a Magyarországon dolgozó civil szervezeteknek, a közigazgatásban, az egészségügyben és a rendvédelem területén dolgozó szakembereknek ­egy­aránt. Részben a világban dúló polgárháborúk és etnikai villongások hatására eddig soha nem látott mértékű embertömeg indult el a biztonságot nyújtó Európa felé. Az elemzők és a szakemberek sokszor ellentmondásos nyilatkozatai nem tették könnyebbé sem a civilek, sem a rendvédelmi szervek munkáját. A napról-napra növekvő emberáradat gyors lépésre kényszerített mindenkit, aki felelősséggel gondolkodik Magyarország és Európa jövőjéről. A Baptista Szeretetszolgálat munkatársaként lehetőségem volt a kritikus augusztus–szeptemberi időszakban a migránsok egészségügyi, később pedig a humanitárius ellátásában részt venni.

Az események gyors váltakozása tehát mindenkit meglepett. Segélyszervezetként a Baptista Szeretetszolgálat első körben minden hasonló esetben a helyi hatóságokkal és partnerszervezetekkel közösen szeret segítséget nyújtani, mert tapasztalataink szerint a közös segítségnyújtás mindig hatékonyabb, mint az egyszereplős helytállás. Még ezek között, az egyébként általában hatékony kooperációk között is nehéz volt a helyzet felmérése, az önkéntesek koordinálása. Mivel a szeretetszolgálat a katasztrófák helyszínén elsősorban mentési, orvosi és egészségügyi feladatok ellátását végzi, ezért első körben a migránsok egészségügyi helyzetének felmérését kezdtük el a Vöröskereszt és a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete bevonásával. Mivel a Keleti pályaudvarnál már más szervezetek rutinszerűen felosztották az orvosi ügyeleti időt, ezért mi a Nyugati pályaudvarra koncentráltuk az erőforrásainkat. Két napra rá, hogy elkezdtük az orvosi és ápolói feladatokat, a logisztikai stáb két konténert helyezett ki a Nyugatihoz, amiben orvosi rendelőt és gyógyszertárat rendeztünk be. Az orvosi ellátás csúcsidőszakában napi 150 beteget láttunk el a 10–16 óráig terjedő ügyeleti időszakban. Ennek az időszaknak a csúcsa egy hétig tartott. Az önkéntesi munkában a Vecsési Bárka Baptista Gyülekezet is kivette a részét. Ők gyermekprogramokat, és kézműves-foglalkozásokat tartottak a kisgyermekeknek.

Tovább »Menekültek között

Mit jelent a befogadás?

Hálóné Cseh Ágota

A választ a befogadás szó értelmére még mindig csak keresem, miközben a lelkiismeretem felett napról napra egyre több hírforrás, vélemény akar uralkodni – hol így, hol úgy.

Mint barátaim és ismerőseim közül nagyon sokan, hetek óta gondolkodom azon, mit is jelent a „befogadás”, hisz a következő bibliai idézetet is egyre többen tűzik manapság a zászlajukra:

„Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevemben, az engem fogad be.” (Mk 9,37)

Olyan közegben nőhettem fel, ahol a mások segítése származástól függetlenül egyértelmű volt. Már óvodáskoromban tekertem kis biciklimen anyukám után, aki védőnőként úttalan utakon látogatta a szegényeket, tanyasiakat. Sosem volt gond számomra, ha iskoláskoromban a cigány osztálytársamat kellett korrepetálnom, mert nem náluk laktam, hanem hazamehettem a saját családomhoz.

Tovább »Mit jelent a befogadás?

A személyes felelősségről a migrációról való együttgondolkodás után

Háló Gyula

Fórumbeszélgetés a migránskérdésről. A meghívott vendégek Gudovics Éva, a Magyar Rádió hírszerkesztője, valamint Révész Balázs, a Baptista Szeretetszolgálat migrációs koordinátora voltak. A képen Háló Gyula helyi lelkipásztor látható még. (Forrás: a Pestszemtimrei Baptisták facebook oldala)
Fórumbeszélgetés a migránskérdésről. A meghívott vendégek Gudovics Éva, a Magyar Rádió hírszerkesztője, valamint Révész Balázs, a Baptista Szeretetszolgálat migrációs koordinátora voltak. A képen Háló Gyula helyi lelkipásztor látható még. (Forrás: a Pestszemtimrei Baptisták facebook oldala)

„Mert mindenkinek cselekedetei szerint fog megfizetni: azoknak, akik állhatatosan jót cselekedve törekszenek dicsőségre, megbecsülésre és halhatatlanságra, örök életet ad.” (Róm 2,6–7)

Mint ahogy az élet bármely területén, a migrációval kapcsolatosan is a kompetenciahatárok jelölik ki felelősségem határait. A kompetenciahatárom jelzi azt a kört, ameddig a képességem és a felhatalmazásom alapján lehetőségem vagy kötelességem cselekedni, beavatkozni, segíteni. Vagyis a felelősségem körén belül kell maradnom, amikor a társadalmi felelősségemről gondolkodom.

Ott van kijelölve a személyes felelősségem köre, ahol lehetőségem van a cselekvésre, a beavatkozásra. Ahol nincs lehetőségem cselekedni, ott nem lehet felelősségem. Ennek a tézisnek több következménye is van a tágabb társadalmi térben. Ahol nem tudok (mert nincs lehetőségem) cselekedni, nem lehetek felelős. Ez a tézis segít, ha lelkileg túlzottan érzékeny vagyok, hogy érzelmileg ne vegyek magamra akkora súlyt, amivel szemben tehetetlen vagyok.

Ahol nincs lehetőségem cselekedni, ott nincs kötelezettségem, nincs kényszer arra, hogy azért legalább véleményt nyilvánítsak. Ez a szánalmas hangemberek cselekvést pótló, látszatfelelősséget vállaló tevékenysége. (Megj.: A beszéd, a véleménynyilvánítás még nem cselekvés, még ha a beszédaktuselmélet tágan a szóbeli kommunikációt is cselekvésként fogja fel.) Természetesen van helye a véleménycserének a családban és a baráti körben, természetesen van helye a kérdezésnek a szakemberektől, de nem összevissza mindenütt és mindenkivel.

Tovább »A személyes felelősségről a migrációról való együttgondolkodás után

A menekülthullám kiváltó okai

Boncz Zoltán

Az elmúlt hónapokban, különösen pedig az utóbbi hetekben nincs olyan nap, hogy ne hallanánk a menekültekről. Megdöbbentő számadatok hangoznak el mindennap, szinte egymásra licitálva annak mértékéről, hogy mekkora tömeg érkezik határainkhoz. Egyesek megállítani kívánják az óriáskígyóként felénk hömpölygő embertömeget, kizárva mindenkit a schengeni övezetből, mások számolatlanul engednék be az embereket. Még azt sem tudjuk, hogy migránsnak1 vagy menekültnek2 nevezhetjük-e ezen embereket. Gyakran elhangzik az a kijelentés is, hogy milyen váratlanul jelentek meg ezek az emberek. Nos, ha megfigyeljük az érkezők számát, akkor azt látjuk, a menedékkérők száma 20113-ben több, némileg magasabb év után visszaesett 1693 főre, onnan fogva azonban emelkedésbe kezdett. 2012-ben még csak 2157, 2013-ban 18900, 2014-ben 42777 fő adott be menedékkérelmet Magyarországon. 2015-ben a KSH adatai értelemszerűen nem naprakészek, de az első negyedévben 33  542 fő, a második negyedévben 33199 fő, augusztus közepéig összesen pedig hozzávetőlegesen 123000 fő jelezte ebbéli igényét. A még nem hivatalos adatok szerint szeptember második felére 257000 főig emelkedett a hazánkba érkező emberek száma.

Ezek az adatok mindenképp sokkolóan hatnak, így akik szeretnének nem csupán ösztönösen reagálni arra a kérdésre, hogy mit kezdjünk a sokasággal, azok elgondolkodnak azon is, hogy honnan és miért keltek útra ezek a zarándokok. Mindezt több fő tényező is befolyásolta. Vegyük sorra ezeket!z elmúlt hónapokban, különösen pedig az utóbbi hetekben nincs olyan nap, hogy ne hallanánk a menekültekről. Megdöbbentő számadatok hangoznak el mindennap, szinte egymásra licitálva annak mértékéről, hogy mekkora tömeg érkezik határainkhoz. Egyesek megállítani kívánják az óriáskígyóként felénk hömpölygő embertömeget, kizárva mindenkit a schengeni övezetből, mások számolatlanul engednék be az embereket. Még azt sem tudjuk, hogy migránsnak1 vagy menekültnek2 nevezhetjük-e ezen embereket. Gyakran elhangzik az a kijelentés is, hogy milyen váratlanul jelentek meg ezek az emberek. Nos, ha megfigyeljük az érkezők számát, akkor azt látjuk, a menedékkérők száma 20113-ben több, némileg magasabb év után visszaesett 1693 főre, onnan fogva azonban emelkedésbe kezdett. 2012-ben még csak 2157, 2013-ban 18900, 2014-ben 42 777 fő adott be menedékkérelmet Magyarországon. 2015-ben a KSH adatai értelemszerűen nem naprakészek, de az első negyedévben 33  542 fő, a második negyedévben 33199 fő, augusztus közepéig összesen pedig hozzávetőlegesen 123 000 fő jelezte ebbéli igényét. A még nem hivatalos adatok szerint szeptember második felére 257000 főig emelkedett a hazánkba érkező emberek száma.

Tovább »A menekülthullám kiváltó okai