2012 - 3. szám

A keresztyén vezetők lelkigondozása

Nemeshegyi Zoltán

Gyakran elhangzó megállapítás, hogy közösségünkben, nincs a vezetőknek lelkigondozója. Ez részben igaz, mert intézményesen, kötelezően kijelölt, mentoraik nincsenek azoknak, akik az egyháznak vagy a gyülekezetnek vezetői, vagy kerületi tisztségviselők. Másrészt viszont meggyőződéssel vallom, hogy minden Istentől elhívott szolgálattevőnek van lelkigondozója.

Caravaggio: Emmauszi vacsora
Caravaggio: Emmauszi vacsora

Tovább »A keresztyén vezetők lelkigondozása

A Diák Bibliai Közösség magyarországi munkájának története (2.)

Ki Taehyung

Korea a keresztyénség fényében

 /// Szerkesztői megjegyzés

Ez a tanulmány témavázlatként olvasandó, afféle anyaggyűjtés, egy valamikor mű kidolgozásához. Célja a keresztyén misszió térhódításának felvázolása, egy a magyar olvasó előtt szinte ismeretlen részletére fókuszálás, és nem tudományos szempontok alapján készített dolgozat. A szerző írása forrásanyagként nagymértékben dr. Jae-Eun Ahn munkáira és annak magyar fordítására épül, esetenként jelentősebb rész átvételével, mely azonban nem lett feltűntetve a folyó szövegen belül. Jelentősebbek még Duk-Whang Kim Ph.D munkáiból vett részletek is. Mint témavázlat rendkívül érdekes, izgalmas anyagot ollóz össze. A tudományos igényű mű megírása azonban a jövő feladatai közé tartozik. ///

A keresztyén misszió kezdete Koreában

Első érintkezések a keresztyén hittel

A keresztyén misszió kormeghatározásának kérdését több oldalról is vizsgálhatjuk. A koreai misszió kezdetét általában 1885-re teszik, amikor két misszionárius, Horace Grant Underwood és Henry Gerhart Appenzeller Koreában megjelent. Azonban már e külföldi misszionáriusok megjelenése előtt is történt közvetlen vagy közvetett érintkezés a keresztyén hittel.

A nesztorianizmus és a katolikus misszió, amelyről most szó esik, nem volt semmilyen közvetlen kapcsolatban a koreai protestantizmussal és a presbiteriánus egyházzal. Ez a két vallási mozgalom nem is jelentette a koreai misszió kezdetét. Azonban fontos hátterét készítettek a koreai keresztyénség számára. Mivel Korea őstörténetében keresztyén fogalmak, jelképek nem voltak, az első találkozások problémájával kapcsolatosan a katolikus és nesztoriánus misszió történelmi feltételként mutatkozik, ámbár mindkettő lényegében különbözik a presbiteriánus hittől.

Tovább »A Diák Bibliai Közösség magyarországi munkájának története (2.)

A puzzle darabkái (1.)

P. Kyle McCarter Jr.

Mári városának rekonstruált képeMári a Kr. e. 3. évezredben vált lakottá és virágzó központtá. A sumer királylista szerint a vízözön utáni 10. dinasztia Mári dinasztiája volt: 6 királya összesen 136 évig uralkodott. Az uralkodóház nyelve nem sumer volt, hanem egy sémi dialektust beszéltek. Az amorita Zimrí-Lim (Hammurápi kortársa, Kr. e. 18. század) levéltára lehetővé teszi a mezopotámiai események időpontjainak meghatározását a Kr. e. 2. évezredben.
Mári városának rekonstruált képe
Mári a Kr. e. 3. évezredben vált lakottá és virágzó központtá. A sumer királylista szerint a vízözön utáni 10. dinasztia Mári dinasztiája volt: 6 királya összesen 136 évig uralkodott. Az uralkodóház nyelve nem sumer volt, hanem egy sémi dialektust beszéltek. Az amorita Zimrí-Lim (Hammurápi kortársa, Kr. e. 18. század) levéltára lehetővé teszi a mezopotámiai események időpontjainak meghatározását a Kr. e. 2. évezredben.

Időként úgy gondolok a Biblia-tudományra, mint egy óriási kirakós játékra, amelyből a legtöbb darabka hiányzik. Robert Deutsch és Michael Heltzer frissen kiadott könyve negyven darabkát nyújt nekünk ebből a kirakósból. Összehasonlítva ezt azzal a lassú tempóval, ahogy ezek a feliratok fel szoktak tűnni, ez rendkívül magas szám így egyszerre.

Tovább »A puzzle darabkái (1.)

Elohim – Isten vagy istenek?

Bennie Craver

A héber ábécé karakterei, melyekből az „Elohim” szó áll, így jelennek meg a klasszikus szövegekben. Ezeket jobbról balra kell összeolvasni. A punktáció, mely a magánhangzók jelölésére hivatott, az ősi szövegekben nem volt jelen, hanem az eredeti kiejtési mód megőrzése céljából Kr. u. 9. századi héber tudósok jegyezték le.
A héber ábécé karakterei, melyekből az „Elohim” szó áll, így jelennek meg a klasszikus szövegekben. Ezeket jobbról balra kell összeolvasni. A punktáció, mely a magánhangzók jelölésére hivatott, az ősi szövegekben nem volt jelen, hanem az eredeti kiejtési mód megőrzése céljából Kr. u. 9. századi héber tudósok jegyezték le.

Csak az Urat, a te Istenedet [’elohim] tiszteld, őt imádd, és az ő nevére esküdj fel! Ne járjatok idegen istenek [’elohim] után, a népeknek istenei közül, akik körülöttetek vannak (5Móz 6,13–14).1

Tovább »Elohim – Isten vagy istenek?