Az újszövetségi Szentírás történeti könyveiben fellelhető vallási-etnikai erővonalak dramaturgiai megközelítése

Várady Endre Ez az előadás 2016. április 2-án hangzott el a Magyarországi Baptista Egyház által ötödik alkalommal megrendezett médianapon, mely idén a Tudás–innováció–közösség címet viselte. Mindenekelőtt a „vallási-etnikai” kifejezésről kell szólni, amelynek kötőjeles alkalmazása éppen azért indokolt, mert a kettő közötti disztinkció a Kr. u.-i első század tranzitív korszakában gyakorlatilag lehetetlen. A vallási és az etnikai kategória egyrészt a kezdeti szoros átfedések,1 másrészt a viszonyoknak a Jézus-mozgalom térhódítása nyomán kialakuló összekuszálódása miatt elválaszthatatlan egymástól. A „dramaturgia” e kontextusban való alkalmazását tekintve elmondható, hogy jelen esetben nem jelent mást, mint az Újszövetség történeti szálára felfűzött események szereplőinek identitása felőli megközelítést. Jellemző Tovább olvasom…

Angyali vendégek – A Zsid 13,2 vallás- és kortörténeti háttere

Várady Endre Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen rendezett, az angyalok témakörét feldolgozó tematikus akadémiai év előadássorozatának részeként 2012. december 3-án elhangzott előadás szerkesztett változata. A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg. τῆς φιλοξενίας μὴ ἐπιλανθάνεσθε, διὰ ταύτης γὰρ ἔλαθόν τινες ξενίσαντες ἀγγέλους. A vendégszeretet témaköre, noha nincs a bibliai írásmagyarázat homlokterében, mintegy búvópatak-rend­szerként vagy csatornahálózatként át- meg átszövi mind az ó-, mind az újszövetségi Szentírás egészét. A fenti mondatot és annak nyomán a felvetett témát tanulmányozva, két előzetes kérdés máris felvetődik. Vajon miért van jelen a Bibliában a vendégszeretet témaköre ilyen erősen és Tovább olvasom…

Mindenkinek pajzsa az Ige?

Várady Endre A Szentírást méltán nevezzük kánonnak is, hiszen a mögöttes héber kifejezés1 értelmében objektíven mértékadó viszonyítási pontnak tekintjük az élet kérdéseiben. Ennek fényében, döbbenten tapasztaljuk, hogy olykor a Biblia nagyra értékelt objektív tekintélye mégis szubjektív álláspontok és érdekek szolgálatába állított magyarázatok áldozatául esik. Nem lehet tehát megfeledkezni a sokszínű, nemegyszer egymásnak ellentmondó értelmezések erejéről sem, amelyek sok esetben az Ige hatalmával kelnek birokra. Így eshet meg, hogy akár a keresztény egyházak közötti nyilvánvaló dogmatikai különbözőségekre vonatkozóan ugyanabból a közös Szentírásból származik az egyéni értelmezésektől áthatott érvelések sora. A keresztségre, úrvacsorára, gyónásra, cölibátusra2  vonatkozó, ugyanazon Szentírásra alapozott, ám egymásnak feszülő Tovább olvasom…