A szeplőtelen fogantatás dogmájának bibliai kritikája

Ármay Szabó Ádám Ármay Szabó Ádám a Baptista Teológiai Akadémián végzett 2007-ben alapszakon, majd 2015-ben mesterszakon. Szintén 2015-ben a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (Budapesti Metropolitan Egyetem) szerzett grafikusi diplomát. Jelenleg valláskutatással foglalkozik.   Bevezetés A szeplőtelen fogantatás egy katolikus hittétel, amit 1854. december 8-án IX. Piusz pápa (1848-1878) a harmadik Mária-dogmaként hirdetett ki. A négy Mária-dogma a következő: Mária Istenanya (431; Efezusi zsinat), örökké szűz (649; Lateráni zsinat), szeplőtelenül fogantatott (1854; Ineffabilis Deus bulla), és mennybe vétetett (1950; Munificentissimus Deus apostoli rendelkezés). Azonnal az elején le kell szögeznünk, hogy a mariológia (a Máriával foglalkozó tanok összessége) alulról építkező dogmarendszer[1] Tovább olvasom…

Harminc bibliai ok, hogy miért nagyszerű dolog lelkipásztornak lenni

John Piper Isten a legfőbb valóság a világmindenségben. A lelkipásztorok az ő mindent betöltő örömének a tengerében úsznak. Én vagyok az Úr, nincs más, nincs isten rajtam kívül! Én öveztelek föl, noha nem ismertél. (Ézs 45,5) Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az ő útjai! Ugyan „ki értette meg az Úr szándékát, vagy ki lett az ő tanácsadójává? Vagy ki előlegezett neki, hogy vissza kellene fizetnie?” Bizony, tőle, általa és érte van minden, övé a dicsőség mindörökké. Ámen. (Róm 11,33–36)    Jézus a legfőbb Szabadító, Mester és Barát mindazok között, akik Tovább olvasom…

A karácsony ünnepének kialakulása és a karácsonyfa eredete

Oscar Cullmann Oscar Cullmann evangélikus teológus 1902. február 25-én született Strasbourgban, és 1999. január 15-n halt meg Chamonix-ben. Teológiai és klasszikus nyelvészeti tanulmányait a strasbourgi és párizsi egyete­men végezte 1920 és 1925 között. 1930-ban a strasbourgi egyetem újszövetségi professzorának választották meg, 1938-ban a bázeli egyetemen nyert tanszéket. Emellett 1948-ban az Ecole des Hautes Etudes (Párizs) professzora, s az újszövetségi tudományok mellett az őskereszténység történetét is tanítja 1972-ben történt nyugalomba vonulásáig. 1956 óta az Akademie der Wissenschaften und Literatur ­Mainz levelező tagja, 1960-tól a Holland Királyi Tudományos Akadémia levelező tagja, 1968-tól a British Academy tagja, 1972-ben pedig az Institut de France Tovább olvasom…

Platón barlanghasonlata

Tömöriné Révész Magdolna A történet így kezdődik: „Hadd mutassam meg példabeszéd segítségével a mi filozófus természetünket olyan szempontból, hogy megvilágosodott-e vagy sem. Képzelj el embereket egy földalatti, barlangszerű szálláson, amelynek bejárata a fény felé tárul és olyan tág, mint a barlang.” A világról és a világon élő emberekről szól a hasonlat. A föld alatti barlangnak van kijárata, ki lehet onnan kerülni, a bejáraton át pedig a fény is beáramolhat. A barlangban lévők olyan emberek, akikről azt mondja a Biblia, hogy „a sötétségben és a halál árnyékában lakoznak.” (Lk 1,79). Állapotuk siralmas, kilátástalan. A létről alkotott képük rettenetesen eltorzult.

Krisztus, az egyház sarokköve

Klaus Douglass evangélikus lelkipásztor, missziológus. A Frankfurt melletti Eschborn város Andreasgemeinde nevű gyülekezetében lelkészként szolgált 20 évig. Szolgálata alatt a gyülekezet jelentős fejlődésen ment keresztül. Jelenleg az egyházában az a feladata, hogy a missziós lehetőségeket keresse. 1200 gyülekezet tartozik hozzá. Több mint tíz könyv szerzője, melyek közül Magyarországon eddig három jelent meg. 2014 augusztusában a Balaton-NET felekezetközi, keresztény találkozó fő előadója volt. Az ott tartott első előadásának szövegét adjuk itt közre. Ez az előadás, és a többi, amiket ez alkalommal tartott, illetve a szemináriumi előadásai meghallgathatóak a mixcloud.com/balatonnet címen.   A világ legizgalmasabb témájáról fogunk beszélni. Persze azokat, amiket én Tovább olvasom…