Teológia

Molinizmus: Isten szuverenitásának és az ember szabad akaratának egyensúlya?

Sebján-Farkas Zsolt Az egyháztörténelem folyamán a keresztény teológiának egyik legjelentősebb kérdése volt Isten szuverenitásának és ebből fakadó gondviselő munkájának, valamint az ember szabad akaratának kapcsolata. Egyrészt a hívők mindig is meg voltak győződve arról, hogy Istennek konkrét terve van a …

Tovább »

Evangelikál és protestáns ortodox teológusok párbeszédben

Muzslai-Bízik Bencze Az Evangelikál és protestáns ortodox teológusok párbeszédben egy különleges csoport. Tagjaink között baptisták, evangélikusok, golgotások, pünkösdiek, reformátusok vannak, de ahogy az olvasó később látni fogja, bárkit szívesen látunk, aki a főbb kérdésekben egyetért velünk. Érdemes még leírni így …

Tovább »

Martin Luther King teológiai portréja

Az emberi méltóság harcosának lelki drámája

Mórocz Bora

king-nobel-peace-prize-p

A húsvét a szenvedés ideje. A szenvedés pedig lehet alkotó jellegű. […] [A férjem] halálában ott van a remény, vagy a feltámadás.

– mondta Coretta Scott 1968 decemberében, miközben 1963 húsvét nagypéntekjére emlékezett vissza, amikor férjét, Kinget a birminghami börtönbe zárták. Ezen a napon Scott nagy szomorúságában depresszióba esett, miközben újszülött csecsemőjükkel otthon tartózkodott, mégis lelki fájdalmai közepette értette meg az ünnep mély üzenetét: nagypéntek nélkül nincs húsvétvasárnap.1

Miben tér el egy teológiai portré az önéletrajztól? Abban, hogy nem csupán a kronológiai sorrendben felsorolt eseményeket beszéli el, hanem az ember lelki küzdelmét írja le. A harc a születéstől halálig tartó lelki út, dráma. A portréalkotó azt az igazi személyiséget keresi, mely csak Krisztusban található és érthető meg.2 A teológia felszabadítja a lelket a testhez kötött vegetatív működéstől és az ember mélylélektan kutatását végzi.3 A személyiség tartalmát nem a természeti, hanem a lelki ember adja, mely az egyén legmélyén található; az ember – Jung szerint – akkor igazán önmaga, amikor ösztöntermészetén túllépve az erkölcsi jó érdekében akár saját maga ellen fordul, vállalva a fizikai és érzelmi rosszat.4 Martin Luther King Jr. élete útját eszerint a nézőpont szerint négy felvonásra osztva mutatom be: gyermekkorát, fiatal felnőtt éveit, aktív politikai szerepvállalásának időszakát, valamint halála előtti utolsó napjait különválasztva négy felvonást részletezek.

Tovább »

A szeplőtelen fogantatás dogmájának bibliai kritikája

Ármay Szabó Ádám

Ármay Szabó Ádám a Baptista Teológiai Akadémián végzett 2007-ben alapszakon, majd 2015-ben mesterszakon. Szintén 2015-ben a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (Budapesti Metropolitan Egyetem) szerzett grafikusi diplomát. Jelenleg valláskutatással foglalkozik.

 

Bevezetés

A szeplőtelen fogantatás egy katolikus hittétel, amit 1854. december 8-án IX. Piusz pápa (1848-1878) a harmadik Mária-dogmaként hirdetett ki. A négy Mária-dogma a következő: Mária Istenanya (431; Efezusi zsinat), örökké szűz (649; Lateráni zsinat), szeplőtelenül fogantatott (1854; Ineffabilis Deus bulla), és mennybe vétetett (1950; Munificentissimus Deus apostoli rendelkezés). Azonnal az elején le kell szögeznünk, hogy a mariológia (a Máriával foglalkozó tanok összessége) alulról építkező dogmarendszer[1] – például a krisztológiával ellentétben, ami felülről építkezik – így sohasem láthatjuk a végét. A mariológia[2] közismerten a dogmatika leginkább külső tényezőktől függő fejezete, így a kialakulásában és a formálódásában is sokat köszönhet a lelkiségi irodalomnak, a művészeteknek, a népi kegyességnek, az apokrif irodalomnak és a magán-kinyilatkoztatásoknak (amik leginkább Mária-jelenések). Mivel a Biblia tanúságtétele nem bizonyult elegendőnek a Mária-dogmák és a Máriával kapcsolatos egyházi tanítások alátámasztásához[3], ezért váltak szükségessé a fent említett területekről érkező különböző megerősítések.

Alapvető protestáns hozzáállásom, hogy a Bibliából megismerhető logika alapján bizonyítsam a mariológia tarthatatlanságát dogmatikai szempontból. Szerintem ugyanis kizárólag a krisztológián belül van helye a Máriáról szóló diskurzusnak a teológiában, és a Mária-dogmákat is csak a krisztológia szemüvegén keresztül láthatjuk helyesen. Mária által lett Isten Fia egy közülünk (Jn 1:1-18), lett test és vér, hogy megválthasson minket. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy ez a Szentháromságos Isten érdeme[4], és nem Máriáé. Így nem Máriának tartozunk hálát adni imában, és nem hozzá kell segítségért folyamodnunk szükségeinkben, mert egyedül Krisztus, akinek köszönhetjük üdvösségünket, és egyedül a Szentháromságos Isten, aki valóban be tudja tölteni szükségeinket.

Giotto_di_Bondone
Giotto di Bondone: Jézus születése (1304-1306)

Ennél a festménynél fontosnak tartom kiemelni, hogy elég sok művészeti alkotáson, ahol ez a jelenet szerepel, az angyalok a jászol körül repkednek. Ez félreérthetővé válik könnyen azok számára, akik nincsenek tisztában a korabeli ábrázolási technikákkal (amiben a történet szereplői egy időben jelennek meg, mint egy mozifilm plakátján), és azt hihetik, hogy Jézus születésekor angyalok töltötték be az istállót, holott ezt sehol nem mondja a Biblia (Lk 2:12, 15-16). Az ilyen típusú félreértés válik később tévtanítások alapjává, mert nem az a kérdés, hogy méltó-e a pillanat az angyalok jelenlétére, hanem, hogy mit mond erről nekünk Isten a róla szóló történetben.

Tovább »

Harminc bibliai ok, hogy miért nagyszerű dolog lelkipásztornak lenni

John Piper

shepherd

  1. Isten a legfőbb valóság a világmindenségben. A lelkipásztorok az ő mindent betöltő örömének a tengerében úsznak.

Én vagyok az Úr, nincs más, nincs isten rajtam kívül! Én öveztelek föl, noha nem ismertél. (Ézs 45,5)

Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az ő útjai! Ugyan „ki értette meg az Úr szándékát, vagy ki lett az ő tanácsadójává? Vagy ki előlegezett neki, hogy vissza kellene fizetnie?” Bizony, tőle, általa és érte van minden, övé a dicsőség mindörökké. Ámen. (Róm 11,33–36) 

 

  1. Jézus a legfőbb Szabadító, Mester és Barát mindazok között, akik valaha éltek vagy élni fognak. A lelkipásztorok szemlélhetik és ajánlhatják őt mindennap.

Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért. (Jn 15,13)

…hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. (Fil 2,10–11)

Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek. (Jn 15,15)

Emlékezz arra, hogy Jézus Krisztus, aki Dávid utóda, feltámadt a halottak közül. Erről szól az én evangéliumom. (2Tim 2,8)

Tovább »