Fiatalok szexuális szokásainak felmérése és kiértékelése a Biblia alapján

Sipos Márk György

Hol vagyunk, hol tartunk jelenleg, és mit kell(ene) cselekednünk?

 

1. Háttér

Ezen kérdések megválaszolására és jelen helyzetünk felmérésére szélesebb körű közvélemény-kutatásba, adatgyűjtésbe fogtam. Ehhez a feladathoz egy anonim kérdőívet szerkesztettem, melyet Google-űrlap formájában elektronikusan megosztottam ismerőseimmel, valamint megkértem őket is, hogy ha tehetik, adják tovább, osszák meg a kérdéssort az ismerőseikkel. Az adatgyűjtés két úton történt: e-mailes megkeresés formájában (melyekhez a MABIM[1] és a szegedi EDK[2] adatbázisát használhattam), valamint posztolva a közösségi média különböző csatornáin (főként a Facebookon).

 

2. A „Fiatalok szexuális szokásainak felmérése” című kérdőív részletes kiértékelése

 

a. Adatok

A kérdőívet 909-en töltötték ki, ebből 875 válasz bizonyult kiértékelhetőnek, a redundanciák, duplikációk, valamint a nem konzekvens[3] válaszok kiszűrését követően.

Az elemzést és a diagramokat a Microsoft Office 2013-as Excel programmal készítettem.

14–68 éves kor között töltötték ki a kérdőívet, de legtöbben 18–28 év között voltak. Mivel a címben a „fiatalok” szó szerepelt, ezért 14–35 éves korú válaszadók adatait használtam a kutatás további részeihez. A kitöltők átlagéletkora így 21 év lett.

Szokásosnak mondhatóan, a hölgyek sokkal aktívabbak voltak, mint a férfiak, így a válaszadók arányát tekintve közel kétharmaduk nő, kicsivel több mint egyharmaduk pedig férfi.[4]

Iskolai végzettséget tekintve az egyetemisták aránya van túlsúlyban (57%). Ezt követi a főiskolások (16%), valamint gimnáziumban tanulók aránya (13%), és csak ezután következik a szakközépiskolások hányada (7%), majd a doktori iskolát elvégzett vagy jelenleg még PhD-hallgatóként dolgozók aránya (5%), míg végzettséget tekintve a torta legkisebb szeletét a szakiskolások létszáma teszi ki (2%).

Az általunk végzett gyülekezetplántáló[5] és egyetemistamisszióból,[6] valamint a kapcsolati rendszerünkből fakadóan a kérdőívkitöltők adataiból is kitűnik, hogy leginkább a fiatal, értelmiségi korosztállyal állunk kapcsolatban, illetve erre a rétegre gyakorolhatunk hatást. Ez összecseng azokkal a 2011-ben végzett népszámlálási adatokkal,[7] melyek szerint a Magyarországi Baptista Egyház tagjait és látogatói-érdeklődői körének egy jelentős részét a magasabban kvalifikált, értelmiségi réteg adja.[8] Jól látható tehát, hogy gyülekezetünk – ha úgy tetszik – ebbe a „profilba” illeszkedik bele, így e kérdőív adataiból akár országos tendenciára is következtethetünk a közösségünket illetően.

Mellesleg megjegyzendő, hogy a közel 900 kérdőívkitöltő közül többen szegediek vagy a Szegedi Tudományegyetem jelenlegi, illetve volt hallgatói, akik az ország (és esetleg határon túli magyar lakta részek) különböző pontjairól érkeztek városunkba.[9] Illetve még kiemelkedő a baptista közösségből érkező válaszadók magas száma.[10]

Összességében véve a válaszadók ~78%-a diplomával rendelkező vagy jelenleg is felsőoktatási képzésben részt vevő személy, és ha ehhez még hozzáadjuk a 13%-ot kitevő gimnazisták arányát (akik közül legtöbben a továbbtanulást választják az érettségit követően), akkor – az értelmiségiek arányát tekintve – 90% fölötti értéket kaphatunk.

b. A válaszadók szexuális irányultsága

A kb. 900 kérdőívet kitöltő személy átlaga jól tükrözi a 21. századi magyar társadalmat, hisz a válaszadók nagy többsége heteroszexuális[11] (817 fő ~94%), 4%-uk biszexuális[12] (30 fő); 2%-uk (20 fő) homoszexuális[13] beállítottságú. Ezen felül pedig pár sporadikus, egyedi megjegyzést is regisztráltunk, miszerint voltak, akik pánszexuálisok[14] (3 fő), míg mások aszexuálisok[15] (2 fő), demiszexuális[16] (1 fő), és ketten transzszexuálisok[17] (2 fő).

Az egyik megdöbbentő eredmény, hogy hitét aktívan gyakorló,[18] rendszeresen gyülekezetbe járó (főként katolikus és baptista felekezethez tartozó) hölgyek közül egyre többen vannak azok, akik eljátszanak a biszexualitás gondolatával, és szexuális nyitottságot mutatnak saját nemük felé is. A biszexuális identitásukat felvállaló 30 főből 27 hölgy, akiknek 2/3-uk aktív gyülekezetbe járó személy. Ez a tendencia talán a hollywoodi filmekben és a pornóiparban kívánatosként mutatott tartalomból eredeztethető. (Bár nincsen semmi új a nap alatt,[19] hiszen már az ókorban is voltak olyan férfiak, akik a nők egymás közötti szerelmét tartották izgatónak. Lásd Platón gondolkodását a beteljesületlen szerelemről,[20] az erószról,[21] a Leszbosz szigetén élő, leszbikus-biszexuális – általa a Múzsák egyikének titulált – költőnőről, Szapphóról.[22])

Mindemellett kiemelném még az apai szeretet és figyelem hiányát a gyermekkorban, mert a válaszadók nagy része arról számolt be, hogy édesapja ritkán fejezte ki felé szeretetét, vagy igen kevés időt töltött otthon a családjával.

A másik elképesztő adat, hogy homoszexuális irányultságukat felvállaló személyekben nem okoz problémát összeegyeztetni hitbeli meggyőződésüket és szexuális viselkedésüket. Érdekes megfigyelni, hogy a homoszexuális életvitel iránt érdeklődők vagy ezt választók túlnyomó része húszas évei elején járó fiú. (20 magát homoszexuálisnak valló személyből 18 fiú. Belőlük 3 baptista, akik közül csak 1 küzd ellene, mert bűnnek tartja ilyenfajta szexuális beállítottságát.)

Itt is kitűnik – az irodalmi adatoknak és feltevéseknek megfelelően[23] –, hogy a sivár családi háttér, valamint a következetes apai szeretet hiánya nagyban hozzájárul az értékességtudat és egészséges identitás csorbulásához, illetve jelentős mértékben befolyásolhatja a szexuális irányultság torzulását.

Sokan a homoszexualitás kialakulásának egyik faktoraként tekintenek az abnormális családmodellekre (hiányzó szülők, elszigetelt családtagok) és a visszás apaképekre (erőszakos, durva vagy éppen gyengekezű, papucsférj családfők).[24]

c. Hitbeli meggyőződés és hovatartozás

A válaszadók fele (49%) azt vallotta magáról, hogy megtért hívő, azaz személyes kapcsolatban van Jézus Krisztussal. További 27% pedig hisz Istenben, de hitbeli meggyőződését kötetlenül, a maga módján, saját elképzelései szerint gyakorolja. A többiek bár lehet, hogy rendelkeznek valamiféle vallásos háttérrel, mégsem gyakorolják azt. A válaszadók közel 6%-a mondta magát ateistának, míg 2%-uk vélekedik agnosztikusként.

Felekezeti hovatartozást tekintve – talán a kapcsolatrendszerünkből fakadóan – a kérdőívet kitöltők legnagyobb arányban (37%) baptista hátterűek. Ezt követi a katolikus hívek száma (24%), a harmadik legnagyobb csoportot – a magyarországi egyházi viszonyokat is tükrözve[25] – a reformátusok adták (10%), majd őket a pünkösdi-karizmatikusnak számító felekezetek követték (pünkösdi, Agapé, Hit Gyülekezete, Biblia Szól, Szabadkeresztény – együttesen 6%), végül pedig az evangélikusok vettek még részt nagyobb százalékban a felmérésben (3%). A válaszadók között elvétve találunk még golgotásokat, keresztény testvérgyülekezetest, metodistákat, nazarénusokat, Krisztus szeretete egyházast, Új Apostoli Egyházhoz tartozót, hetednapi adventistákat, ortodoxokat, Jehova tanúját, mormonokat és buddhistákat is.

A válaszadók 17%-a semmilyen felekezethez vagy egyházhoz sem kötötte magát. (Az alábbi táblázat kattintásra nagy lesz.)

A *-gal jelölt értékek az adatok nagyobb számából adódóan szignifikánsnak tekinthetőek.

Jól reprezentálja a kérdőív az egyházakhoz tartozó gyülekezeti tagok hitéleti buzgalmát és elköteleződését, hiszen a Jézus Krisztussal személyes kapcsolatban lévők leginkább az evangéliumi és karizmatikus közösségekből kerültek ki, míg népegyházi vonalon több olyan személy található, aki bár valamilyen kötődést mutat felekezetéhez (jóllehet meg lett keresztelve, vagy szülei révén gyermekként eljárt a közösségbe), de jelenleg – fiatal felnőttként – nem látogatja rendszeresen egyháza istentiszteleti alkalmait.

Az alábbi táblázat kattintásra nagy lesz.

A *-gal jelölt értékek az adatok nagyobb számából adódóan szignifikánsnak tekinthetőek.

Még egy érdekes járulékos adat, miszerint a magukat ateistának vallók nagy része népegyházi múlttal vagy háttérrel rendelkezik.

d. Szüzesség és tisztaság kérdése

Feltettem azt a kérdést is: „Megőrzöd vagy megőrizted-e a szüzességed a házasságig?”

Ezzel azt szerettem volna megtudni, hogy a többségében vallásosnak vagy hívőnek mondható válaszadói kör mennyire tartja értéknek a tisztaságot és a szüzességet.

Megdöbbentő választ kaptam, hisz a válaszadóknak közel a fele (48%) abszolút nem tartja fontosnak, azaz értéknek, hogy tisztán kerüljön bele egy párkapcsolatba. Ha ehhez az adathoz hozzáadom azokat is, akik bár megbánták, de mégis elhálták az első éjszaka élményét még a „nagy ő”-vel való kapcsolat előtt, akkor még elkeserítőbb képet kapunk. Így már a válaszadók közel kétharmada hagyta vagy hagyja figyelmen kívül Istennek a házaséletre vonatkozó tervét és szabályait.

Míg ha ugyanezen adatokat a másik oldalról nézem, a pohár akár félig megtelt is lehet, hiszen a válaszadók 36%-a kiváltképp értékesnek találja a szüzességet, és vár vele a nászéjszakáig; valamint a fiatalok 6%-a fontos erénynek tartja a szexuális tisztaságot, bár ők kiábrándultak a házasság intézményéből. Akár ehhez a pozitív csoporthoz is kapcsolhatnánk azt a 10%-ot, akik bár elveszítették ártatlanságukat, de azóta ezt átértékelve már megbánták, és mai fejjel teljesen máshogy döntenének. (Valószínűleg többen lehetnek közöttük olyanok, akik nem keresztény családi háttérrel rendelkezve, teljesen világi életmódból tértek meg.) Viszont még így is – ha mindezt a három kategóriát összeadjuk – csak 52%-át teszik ki az összes válaszadónak.

Amint azt már az elején tisztáztuk, a kérdőívet kitöltők átlagéletkora közel 21 év, amit ha figyelembe veszünk – és elvonatkoztatunk a többségi keresztény háttértől –, akkor elég biztatóan hat, hogy a fiatalok egyharmada még mindig megtartja szüzességét életkora ellenére.

Arra a kérdésre, hogy hány évesen veszítette el a szüzességét – nem számolva azokat, akik még nem veszítették el –, a fennmaradt 66,4% a következő választ adta:

Bár átlagosan a 18. életévük betöltését követően (a válaszadók átlaga szerint ez 18,5 év) történt az első szexuális affér, amikor odaadták ártatlanságukat a partnerüknek, azonban az adatokból az is kitűnik, hogy legtöbben a 16. életévük körül közösültek először.

Borzasztó volt látni azt is, hogy legkorábban 8–9 éves korukban veszítették el az ártatlanságukat néhányan, ami orvos-biológiai nézőpontból is szélsőséges adat, hiszen ez még a pubertás kor előtt található, amikor a másodlagos nemi jellegek még nem fejlődtek ki igazán (testszőrzet és mellnövekedés stb.), illetve a hormonális változások sem kezdődtek el. Tehát kijelenthetjük, hogy 12–14 év előtt nemcsak lelkileg, de fizikailag is éretlen ahhoz egy fiatal, hogy nemi életet éljen.[26]

Az adatok összesítéséből az is kiderül, hogy a fiatalok több mint fele a szüzességét a középiskolás évei alatt veszítette el, ami azért is megdöbbentő tény, mert ezek az emberek még fel sem tudják mérni tettük hosszú távú fizikai, érzelmi, lelki és szellemi következményét. A válaszadók közül mindössze négyen voltak csak olyanok, akik 30. életévük betöltése után, érett fejjel, a házasság kötelékében élték át első szexuális élményüket. Mind a négyük döntése mögött komoly hitbeli meggyőződés áll,[27] míg a szüzességüket korán elvesztőknek általában nincsen helyes, személyesen kialakult istenképük.

Ha a kutatási területet leszűkítjük a baptista fiatalokra, akkor a fent említett összesített adatoknál kedvezőbb képet kapunk. A baptista fiatalok majdnem háromnegyede megőrzi vagy megőrizte szüzességét a házasságig. Azok közül, akik az esküvőjük előtt veszítették el a szüzességüket, a többség már megbánta döntését, és ma már máshogy döntene. Volt, aki a megjegyzésbe be is írta, hogy sajnos megtérése előtt elég felelőtlen életet élt, de azóta már komoly, biblikus értékrendű életvitelt folytat. Számukra lehet bátorító és megerősítő a Grész Gábor és David M. Robinson[28] által megfogalmazott „második szüzesség”[29] lehetősége.[30]

Elgondolkodtató az is, hogy bár átlagát tekintve a baptista hátterű fiatalok szüzességelvesztésének ideje kitolódik átlagosan a 21. életkorra, de az első szeretkezés időpontjának grafikonja kettős csúcsot mutat: egy maximum található 17–18 éves kornál, és egy másik 23–24 év között. Míg az utóbbi valószínűleg a házasságban történhetett, addig az elsőt még mindig érdemes fenntartásokkal kezelni és talán kissé korainak ítélni.

e. Ideális párkapcsolat

A következő kérdésnél egy szerencsés helyzet állt fenn, hiszen ugyanezt a kérdést már feltettük a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak 2012-ben,[31] így egy összehasonlítást is tudunk végezni annak kapcsán, hogy a fiatalok milyen párkapcsolatot tartanak ideálisnak.

2016-os adatok.

2012-es adatok.

Érdeklődve vetettem össze a mostani, illetve négy évvel ezelőtti adatokat, és örömteli volt felfedezni, hogy ebben a kérdésben biblikus értelemben javuló tendencia látható. Azaz egyre kevesebben ábrándulnak ki a házasság intézményéből, és többen vágynak élethosszig tartó, kizárólagos kapcsolatra. Míg 2012 szeptemberében a válaszadók 78%-a jelölte meg ezt az opciót, addig 2016 decemberében ugyanezekre a lehetőségekre (házasság vagy egy életre szóló kizárólagos párkapcsolat [akár házasság]) a válaszadók 83%-a mondott igent. Valóban azt tapasztaljuk környezetünkben, hogy egyre többekben felmerül az igény a monogám, hosszan tartó, jól működő kapcsolatra.

Viszont ezzel a pozitív tendenciával párhuzamosan egy fájdalmas tényt is konstatálnunk kell, az elmúlt évekhez képest valamelyest nőtt az alkalmi kapcsolatokat keresők száma (közel 0,5%-kal), de igen jelentősen megerősödött az elköteleződés nélküli, szingli életformát választók aránya (1,2%-os növekedés!).[32]

A legtöbb fiatal hosszú távban gondolkodik, mikor belemegy egy kapcsolatba, de manapság már egy-két évet is hosszú távú kapcsolatnak neveznek. Mennyinél lehet meghúzni a határt, mire megtalálják az igazit? Legtöbbször az első partner után jelentősen csökken a jó értelemben vett szociális gátlásosság,[33] és az elfogyasztott férfiak vagy nők száma elkezd növekedni. Többen úgy vélik, hogy akinek előzőleg sok partnere volt, az tapasztaltnak számít. De hol van az a határ, mikor már nem „elhasználtnak” fogják majd tartani az embert? Mikor közelít a kiégés veszélye?[34]

További megfigyelt érdekesség, hogy a biszexuálisok és a homoszexuálisok döntő többsége is kizárólagos hosszú távú kapcsolatra, akár házasságra vágyik. Valószínűleg köszönhetően a melegekkel szemben támasztott túlzott tolerancia térhódításának, valamint a meleg „büszkeség”[35] és öntudat kiterjedésének, ami legtöbbször az egyneműek házasságkötési és gyermek-örökbefogadási jogaiért folytatott küzdelemben csúcsosodik ki.[36]

f. „Melyik jelenségeket tartod megengedhetőnek (akár párkapcsolatban is)?”

Nagy általánosságban kijelenthető az a tendencia, hogy a legtöbb evangéliumi vagy karizmatikus hívő elutasít mindenféle tisztátalan szexuális élményt vagy eszközt, és helyette csak a Bibliában meghatározott határokon belül mozgó intim együttlétre vágyik egyetlen, ellentétes nemű személlyel.

Viszont sajnos az is igaz, hogy az önkielégítést megengedők vagy preferálók aránya mindenféle hitbéli meggyőződéstől függetlenül szinte azonos.

A kérdőívből az is kiderül, hogy főleg a római katolikus hátterű fiatalok vágynak igazán nemi kapcsolatra már a házasság előtt is, illetve főleg ők élnek pornográf tartalmú képekkel és videókkal.

Homoszexuális vagy biszexuális fantáziálgatásra, illetve egy-egy alkalmi szexkapcsolatra a válaszadók 14,5%-ában merül fel igény, konkrétabban mind a 20 fő homoszexuális és 30 fő biszexuális irányultságú személynek, valamint még további 82 fő heteroszexuális identitású egyénnek.

A prostitúciót, nyitott kapcsolatot vagy félrelépést, orgiát vagy szvingerezést,[37] zoofíliát[38] és pedofíliát a válaszadók markáns többsége nem tartja erkölcsileg elfogadhatónak. Bár itt azt a tényt is meg kell jegyeznünk, hogy az ezekre vágyó, ezeket megengedő személyek többsége eleve rendelkezik valamilyen szexuális aberráltsággal, egészen pontosan a zoofíliára nyitottak közül mindegyikük transzszexuális, homoszexuális vagy biszexuális, míg közel ugyanez állapítható meg pedofília és szvingerezés esetében is.

g. A homoszexualitás megítélése

Ezek után külön érdekességnek tartom a következő pontra adott válaszokat arról, hogy a fiatalok szerint mi jellemző a homoszexualitásra.

Sajnos kitűnik, hogy az oktatásban és a médiában megjelentő LMBT[39]-lobbi[40] lassanként eléri célját, hisz a válaszadók közül – többségében keresztény fiatal – egyre többen tartják genetikai eredetű, veleszületett betegségnek vagy identitászavarnak a saját nem felé való vonzódást, illetve többen vélekednek erről az életmódról úgy, hogy választás és ízlés dolga vagy akár teljesen normálisnak is tekinthető.

A felmérés keresztény háttere miatt azért jelentős azon visszajelzések száma, akik a homoszexualitást egyértelműen bűnnek tartják és emellett tanult magatartásformának[41] vagy tudatosan választott életmódnak tekintik.[42]

h. A fiatalokat befolyásoló tényezők

Érdekes megfigyelnünk azt is, hogy mi befolyásolta leginkább a fiatalok szexuális magatartáshoz való hozzáállását.

Legtöbben a pozitív tapasztalatot emelték ki, míg jelen felmérésben a Biblia található a második helyen. Jelentősnek tekinthető még a családi példa, baráti társaság hatása és a tudományos felvilágosítás eredménye. Mindössze 10,7%-uk gondolja úgy, hogy a pornófilmek és -magazinok segíthetik a helyes szexuális élet kialakítását.

Ismételten érdemes tehát azon elgondolkodni, hogy mennyire nagy befolyással bír a szexuális felvilágosítás a fiatalok egészséges szexualitáshoz való kialakításában, és mennyire nem mindegy, hogy ki fogja elvégezni azt!

i. Önértékelés (identitás) és családi háttér

A következő pár kérdésben megpróbáltam valamilyen apró benyomást kapni a válaszadók önértékeléséről és családi hátteréről.

Önreflexióban a válaszadók nagy része egészben véve értékes embernek látja önmagát; kapcsolatait tekintve általában azok nem felszínesek. A döntéshozatalt és másokban való bizalmat tekintve viszont a válaszok nagyobb szórást mutatnak. Általánosságban azért leszűrhető, hogy a válaszadók nagy része igyekszik jó döntéseket hozni, bár az is kitűnik, hogy ez a hölgyeknél sokkal nehezebben végbemenő folyamat, mint férfiak, fiúk esetében.[43] Bizalom kérdésében is látható nemi differencia: a nők lassabban alakítanak ki bizalmi kapcsolatot, míg a férfiaknál ez kicsit könnyebben megy.

A családi hátteret tekintve elmondható, hogy legtöbben átlagos családból származnak, azaz a családon belüli összetartás és közös értékek megléte közepesnek mondható, míg főleg hívő háttérrel rendelkező fiatalok esetében szorosabb családi kötelékek fedezhetők fel: a családtagok könnyebben kimutatják egymás felé a szeretetüket, több aktivitást is együtt végeznek, és van lehetőség családon belüli őszinte beszélgetésekre.

Érdekességként külön kitértem az édesapához fűződő kapcsolatra, hiszen jól tudjuk, hogy az apakép rendkívül fontos szerepet tölt be az Istenhez való hozzáállás (istenkép) kialakításában is. Valamint a szakirodalmak rámutatnak arra a tényre, miszerint a családfőknek[44] milyen fontos, meghatározó szerepe van a tinédzser gyermekük értékességtudatának és egészséges identitásának kialakulásában, amibe beletartozik a megfelelő és kielégítő szexuális irányultság is.[45]

Mint már fentebb írtam, sokan a szexualitás devianciák kialakulásának egyik fő faktoraként tekintenek a nem megfelelő apaképekre (erőszakos, durva vagy éppen gyengekezű, papucsférj családfők) és az abnormális családmodellekre (hiányzó szülők, elszigetelt családtagok).[46]

Itt is jelentkezik némi pozitív eltérés a keresztény szülői háttérrel rendelkezők javára, bár itt a különbség korántsem olyan szignifikáns, mint a családdal kapcsolatos kérdéseknél.[47]

Összességében a következő általános apai szerep szűrhető le: A család feje nem bántalmazza gyermekeit; próbál figyelmet és időt fordítani rájuk; se nem túl szigorú, se nem túl engedékeny, viszont ezzel a tulajdonságával alapvetően kiérdemeli utódai bizalmát (bár meg kell jegyeznünk azt is, hogy kevés apuka bírja fiának vagy lányának a feltétlen bizalmát). A szeretet kimutatásában az apák elég nagy szórást mutatnak. Vannak, akik ezt jól gyakorolják, de akadnak szép számmal olyanok is, akiknek ez egyáltalán nem megy vagy nem is jut az eszükbe.

A korrelációt mutató összesítő táblázat (kattintásra nagy lesz):

j. Befolyás és segítség: Kitől kér(het)nek segítséget?

Az utolsó két kérdést szeretettel ajánlanám minden lelkipásztortársam vagy fiatalokkal foglalkozó szakember figyelmébe, legyen tanár, pszichológus, orvos stb. Nagyon tanulságosnak vélem!

„Kihez fordulnál segítségért párkapcsolati probléma, kérdés esetén?”

„Kihez fordulnál segítségért szexuális probléma, kérdés esetén?”

A két kérdés nagyon hasonló, a válaszok tekintetében mégis számunkra jelentős különbségek találhatók.

Úgy gondolom, nem nagy csoda, hogy a legtöbb ember bárminemű problémájával, kérdésével leginkább a hasonló korú és helyzetben lévő barátaihoz fordul. Azonban azt is látnunk kell, hogy egy tizenévesnek vagy akár egy húszas évei elején járó fiatalnak párkapcsolati és szexuális tartalmú kérdésekben valószínűleg nem a vele hasonszőrű, kevésbé tapasztalt vagy következetes kortársa tudná megadni a legjobb választ. De talán azt se veszítsük szem elől, hogy ez a választás leginkább a bizalomról szól. És kivel oszthatnánk meg leginkább magunkat, mintsem olyannal, aki – hasonló helyzetéből fakadóan – talán jobban megérti a mi élethelyzetünket.

Viszont fontosnak tartanám, hogy az ifjak mellett legyenek ott olyan tapasztaltabb, érettebb személyek, akik komolyabban tudnak segíteni nekik a hosszú távon jobb döntések mérlegelésében és meghozatalában.

A kérdőívből kitűnik, hogy a mélyebb érzelmeket érintő párkapcsolati kérdésekben – a barátokat követően – leginkább a közvetlen családtagoktól (szülők, majd testvérek) kérnek segítséget a fiatalok, de igen jelentős bizalommal fordulnak lelkipásztorukhoz is.

Ez mindenesetre egy megnyugtató tendencia, hogy szívkérdésekben lehet a lelkészhez, lelkimunkáshoz is fordulni. Ennek a hátterében valószínűleg az lehet, hogy az említett személyek (családi és gyülekezeti tagok) hitelesek és tekintéllyel rendelkeznek, valamint velük könnyebben alakul ki egy közvetlen, személyes beszélgetés a témáról.

Egészen más a helyzet a nagyon intim, szexuális kérdéseket vagy problémákat érintő helyzetekkel. Itt a barátot követően hamarabb felkeresnek a fiatalok akár egy ismeretlenebb, tárgyilagosabb (kívülálló) személyt, legyen az orvos vagy pszichológus. Illetve többen még a nagyobb inkognitást biztosító, személytelen internetes megoldások felé húznak.

Ezen kérdéskörben a szülők beavatása csak feleannyira valószínű, mint párkapcsolati kérdésekben.

Szexuális témákban viszont a fiatalok a lelkészeket, papokat nem igazán tartják hiteles vagy kellően szakavatott személyeknek. Sajnos ez előrevetítheti azt a tényt is, hogy a fiatalok szexuális szokásaira nem a gyülekezetben lévő személyek, hanem attól független „szakértők” fognak válaszokat adni, és ezzel befolyást gyakorolni a következő generáció életére.

Viszont kitörési pontot jelenthet a szerelmi, párkapcsolati kérdésekben megelőlegezett bizalom a fiatalok részéről, ami lehetőséget adhat arra, hogy arra rászolgálva gyakorlati, biblikus segítséget és befolyást nyújthassunk az életüket érintő egyéb területeken is: legyen az továbbtanulási vagy munkahelyválasztási kérdés, esetleg szexuális jellegű szituáció.

Levonható tanulságok

A kérdőív eredményeiből összességében kitűnik a fiatalokat érintő, többrétű, negatív tendencia: megítélésében veszített értékéből a házasság és a szüzesség; hiányzik az egészséges családi háttér; ezekkel párhuzamosan pedig felerősödtek a párkapcsolaton belüli, vagy a fiatalokat érintő szexuális tisztátalanságok és deviáns magatartásformák.

Sajnos az is látszik, hogy inkább ezek a világi trendek vannak nagyobb hatással a gyülekezetre, egyházra, mintsem a keresztények a környezetükre.

Azonban találhatunk kitörési pontokat, melyeket megfelelően felhasználva nagyobb társadalmi befolyást gyakorolhatunk a körülöttünk lévők életére. Ezek közé a területek közé tartozik az oktatásban lévő egyházi jelenlét; a párkapcsolati kérdéseknél jelentkező bizalom és az alapjául szolgáló hitelesség; a Szentírás ereje és tekintélye, valamint az erre épülő igehirdetés hatása. Ne veszítsük szem elől azt a tényt, hogy igehirdetőként, tanítóként, vezetőként mekkora befolyással lehetünk egy-egy ember és egy-egy közösség gondolkodásmódjára, ezen keresztül pedig az életvitelére!

Ahhoz, hogy megfordítsuk ezt a negatív folyamatot, fontos lenne nagyobb figyelmet szentelni a prevencióra és majd a kezelésre. Fontos lenne nekünk, keresztényeknek is felvállalnunk a szexuális felvilágosítás szerepét! A tanításban és a hittanoktatásban, valamint az igehirdetésekben is nyíltabban kellene beszélni ezekről a témákról. Nemcsak elítélően vagy figyelmeztetően, hanem rámutatva az Isten által adott helyes útra és életmódra, valamint a Jézus Krisztus keresztáldozatában és feltámadásában lévő újjászülő, megtisztító erőre.

Szükségesnek tartanám, hogy gyülekezeteinkben vagy azok hatóköréhez tartozó rétegekben (családok, más csoportok) különféle felkészítő és megerősítő tanfolyamokat, kurzusokat tartsunk a kiegyensúlyozott párkapcsolat és biblikus szexualitás témákban.[48]

Valamint foglalkozzunk ezekkel akár a lelkészképzés során is, vagy a vezetőknek, lelkészeknek, lelkimunkásoknak szervezett találkozókon, tréningeken.

Fontos lenne felismerni és megismerni a problémát (a függőséget testi, lelki és szellemi síkon; ezek megjelenési formáit), hogy szabadulásra és szent életre segíthessük a körülöttünk élőket. Tehetjük ezt úgy, hogy megélve bemutatjuk a biblikus családmodellt, ahol a nemi szerepek a helyén vannak, ezzel is segítve a házasságra való felkészülést, felkészítést és helyes családtervezést, melynek lényegi elemei legyenek: a felvilágosítás, oktatás, igehirdetés; a családi életre való felkészítés; a helyes énkép (identitás) megerősítése; a tisztaság, önmegtartóztatás; a helyes szexualitás; a motiváció és jövőkép: Isten (eredeti) tervének bemutatása; valamint nem utolsósorban az evangélium hirdetése.

---

[1] Magyarországi Baptista Ifjúsági Misszió, melynek bizottsági tagja vagyok 2004 óta.

[2] A Szegedi Tudományegyetemen működő EDK, azaz Evangéliumi Diák Kör, amelynek alapító tagjaként – jelenleg mint mentor – rendszeresen részt veszek az alkalmain, és koordinálom egyes programjait.

[3] Nem konzekvensnek minősült az a kitöltött kérdőív, amelyben a válaszadó az egymás reciprokjaiként feltett kérdésekre ugyanolyan értékeket, válaszokat adott.

[4] A válaszadók nembeli arányának eltérése nem az adatforrások kiegyensúlyozatlanságából fakad. A megkeresésekhez használt két nagyobb adatbázis nembeli arányai kiegyensúlyozottnak tekinthetők. Míg az egyik adatbázisban kicsit több a fiúk, férfiak aránya, addig a másikban pont fordított a helyzet a hölgyek javára.

[5] Bővebb információ a honlapunkon található: www.szegediujremeny.hu.

[6] Szegedi Evangéliumi Diák Kör (EDK).

[7] Központi Statisztikai Hivatal: „2011. évi népszámlálás, 10. Vallás, felekezet”. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_10_2011.pdf . Letöltés ideje: 2019. 03. 07.

[8] Kocsis-Nagy Zsolt et al.: „A magukat baptistának vallók szociodemográfiai sajátosságai”. Szolgatárs, 2014/1. http://szolgatars.hu/a-magukat-baptistanak-vallok-szociodemografiai-sajatossagai/. Letöltés ideje: 2019. 03. 07.

[9] Ezt a feltevést az adatgyűjtéshez használt szegedi EDK-s adatbázis, valamint a Facebookon megosztott űrlapok alapján tehetjük.

[10] Ez az adatgyűjtéshez használt MABIM-os adatbázis használatából és a kiterjedtebb személyes kapcsolatokból ered.

[11] A másik (ellentétes) nemhez vonzódó (hetero = ellentétes, különböző).

[12] Mind az ellentétes nemhez, mind saját neméhez tartozókhoz is vonzódó (bi = kettős).

[13] Azonos neműekhez, saját neméhez vonzódó (homo = azonos). Nőknél szokásos megnevezése: leszbikus.

[14] A pánszexuálisok nemfüggetlenek, ezért számukra mindenki, akiknek a személyiségét vonzónak találják, szóba jöhet, függetlenül az illető biológiai és társadalmi nemétől, függetlenül attól, hogy nő, férfi, esetleg transznemű, férfitestben élő nő vagy női testben élő férfi, vagy akár nem is rendelkezik egyértelmű testi nemmel (pán = minden). (Megyeri Nikolett: „A pánszexuálisoknak nem számít a nem”. http://borsa.hu/panszexualitas-parkapcsolat/20100809. Letöltés ideje: 2016. 12. 12.)

[15] Aszexualitás jelentése: nemi érdeklődés hiánya, nemi vágytól mentes (a = fosztóképző). A kifejezés azokat a személyeket jelöli, akik ritkán vagy egyáltalán nem éreznek szexuális vonzódást mások iránt. Az aszexualitás nem azonos a cölibátussal (az önmegtartóztató életmóddal) vagy az impotenciával (cselekvőképtelenséggel). (’Aszexualitás’. https://hu.wikipedia.org/wiki/Aszexualit%C3%A1s; ’aszexuális’ in Idegen szavak gyűjteménye. http://idegen-szavak.hu/keres/aszexu%C3%A1lis. Letöltések ideje: 2016. 12. 12.)

[16] A demiszexuális átmenet az aszexualitás és a normál heteroszexualitás között. Pontosabban azt jelenti, hogy az illető csak olyanok iránt képes szexuális vonzalmat érezni, akikkel már mély érzelmi (nem feltétlen romantikus) kapcsolatban áll. („Demiszexualitás: van ennek értelme?”. http://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__egyeb-kerdesek__3992047-demiszexualitas-van-ennek-ertelme__oldal-1. Letöltés ideje: 2016. 12. 12.)

[17] A transzszexuálisok azok a személyek, akik úgy érzik, hogy a testükkel ellenkező neműek valójában. Tehát például transzszexuális az a férfi, aki úgy érzi, hogy férfi nemi szervei ellenére valójában nő. (Füredi Krisztián: „Mit jelent a transzvesztita és transzszexuális kifejezés”. http://szexologia.blog.hu/2007/07/10/transzvesztia_transzszexualis_szex. Letöltés ideje: 2016. 12.12.) A kérdőívben néhányan jelezték felém, hogy a transzszexualitást tévesen tettem a szexuális irányultságok közé, ugyanis az a nemi beállítottsághoz tartozik. Viszont mivel nem értek egyet a genderizmussal (~ választható nemiség), ezért a nemek közé a klasszikusnak mondható férfin és nőn kívül mást nem tartok megfelelőnek besorolni. Ebből kifolyólag a transzszexualitást továbbra is mint szexuális orientációt kezelem.

[18] Hitbeli meggyőződésük alapján magukat keresztény hívőnek tartják.

[19] Prédikátor 1,9.

[20] „Görög homoszexualitás és plátói szerelem”. http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexd6f2.html?option=com_tanelem&id_tanelem=129&tip=0. Letöltés ideje: 2016. 12. 11.

[21] A keresztény körben is olyan gyakran használatos romantikus, testi szerelmet jelölő ’erósz’-t sehol sem találjuk a Bibliában. Ezt a szót és a hozzá társított fogalmat Platón vezette be.

„A platóni ’égi’ szerelem férfiak közötti kapcsolatban született, szellemi természetű, homoszexuális viszony. A nők iránti szerelem a ’földi’ vagy ’közönséges’ kategóriájába tartozik, vagyis a heteroszexuális szerelem szükségképpen testi, mert utódnemzésre szolgál és testisége miatt eleve alacsonyabb rendű.” (Evelyn Fox-Keller: Liebe, Macht, Erkenntnis [München, 1986], 1. Kap. „Liebe und Sexualität in Platons Erkenntnistheorie”. Idézi Joó Mária: „A platóni erós-ról feminista interpretációk kapcsán”. Magyar Filozófiai Szemle, 1996/1–3, 1–30. old.)

[22] „Két új Szapphó-verset találtak egy papiruszon”. http://mult-kor.hu/20140130_ket_uj_szapphoverset_talaltak_egy_papiruszon; http://bobajka.atw.hu/szappho.html. Letöltések ideje: 2016. 12. 11.

[23] Don Schmierer: Megelőzés! Megelőzés! Megelőzés! A homoszexualitás megelőzése fiatalkorban (Debrecen: Új Remény Alapítvány, 2006).

[24] Uo.

[25] „Magyarország népességének vallási megoszlása”.  https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_n%C3%A9pess%C3%A9g%C3%A9nek_vall%C3%A1si_megoszl%C3%A1sa. Letöltés ideje: 2019. 03. 11.

[26] Lányoknál az első menstruáció, fiúknál az első merevedések és fiatalkori spontán ejakuláció megjelenése.

[27] A kérdőívben adott megjegyzések és válaszok alapján lehet erre következtetni.

[28] Mindketten a Timóteus Társaság munkatársai, a FÉK program kidolgozói.

[29] Második szüzesség: „A kifejezés furcsán hangzik, de az elv nagy hatású. Lehet újrakezdeni. Az ember dönthet úgy, hogy újrakezdi, és mostantól kezdve vár, nem lesz senkivel szexuális kapcsolata a házasságig – ez a második szüzesség.” (Grész Gábor, David M. Robinson, Mergl Éva: Fiatalok az élet küszöbén [FÉK] – Kapcsolat- és jellemépítő, AIDS- és drogprevenciós program – Tanári kézikönyv [Budapest: Timóteus Társaság, 2006], 2. köt., „Döntéseim a veszélyekben”.)

[30] „Ha valaki közösült, de még nem házasodott meg, már technikai értelemben nem lehet ismét szűz. Azonban a Krisztusban való újrateremtődés megbocsátása és újjászületése lehetővé teszi az ártatlanság tudatának helyreállítását. Isten mindig ott jön hozzánk, ahol éppen vagyunk, bárhol is legyünk, és új kezdést ajánl. Ő megbocsátást tud adni ott, ahol bűnösség van; önuralmat, ahol az hiányzik; a szex egészséges szemléletét ott, ahol az megszállottság vagy szórakozás.” (Josh McDowell, Dick Day: Miért várj? – Érdemes várni a szexszel a házasságig? – Jelentés a tizenévesek szexuális válságáról [Budapest: Timóteus Társaság – Corvinus, cop. 1995].)

[31] A „Mire buknak az SZTE-s csajok?” című közvélemény-kutatás során közel 1200 fő juttatta vissza hozzánk a kitöltött kérdőíveket. A Szegedi Új Remény Baptista Gyülekezet egyetemi missziójának (EDK) keretében történt kérdőívezés a Szegedi Tudományegyetemen 2012-ben közel 1200 lány bevonásával. (Részben publikált adatok: http://www.ujremeny.hu/szeged/trendekaparvalasztasban.html.)

[32] A téma további okfejtéséhez ajánlom Pálhegyi Ferenc Házunk népe – a bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai című könyvét (Budapest: KIA, 2011).

[33] Értem ez alatt, hogy jobban megválogatja, kivel fog párkapcsolatba vagy szexuális közösségbe kerülni, illetve tovább bírják együtt a kapcsolatban szexuális érintkezés nélkül.

[34] A promiszkuitásban a pszichés rész mellett jelentős rizikófaktort jelent a méhnyak- és a péniszrák kialakulásának esélye.

[35] Utalva az LMBT-lobbi részeként megszervezett meleg büszkeség napi Budapest Pride rendezvényre. (A pride jelentése: büszkeség.)

[36] Lukács Ibolya Anna: „Totális támadás alatt a hagyományos értékrend”. http://www.hetek.hu/hatter/201304/totalis_tamadas_alatt_a_hagyomanyos_ertekrend. Letöltés ideje: 2016. 12. 14.

[37] A swinger (vagy szwinger) kifejezés párcserét jelent. A párcserében részt vevő párok és/vagy egyedülálló személyek előre megszervezett társasági esemény formájában gyűlnek össze és lépnek egymással szexuális kapcsolatba. (’Swinger klub’. https://hu.wikipedia.org/wiki/Swinger_klub. Letöltés ideje: 2016. 12. 12.)

[38] Állatokkal létesített szexuális aktus.

[39] Az LMBT betűszó a nemzetközi szóhasználatban elterjedt LGBT magyar fordítása. A rövidítés feloldása: Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek. Az elnevezés ezen szexuális kisebbségek (devianciák) összefoglaló megjelölésére használatos.

[40] Ilyen aktivitás az általános és középiskolások szexuális „felvilágosítása”; az egyetemeken és gimnáziumokban megrendezett Élő Könyvtár rendezvények; vagy a genderizmus (~ választható nemiség) propagálása.

[41] Amennyiben tanult magatartásformának tekinthető a homoszexualitás, akkor annál komolyabb hatása és veszélye lehet az LMBT-közösség tagjai által tartott szexuális „felvilágosításoknak”.

[42] Azaz döntés kérdése, csakúgy, mint a megtérés lehetősége.

[43] Az adatok szűréséből kitűnő jelenség. Az eredeti Excel adatfájlban értelmezhető legkönnyebben.

[44] A bibliai szerepeket tekintve a férfié a családfői feladat.

[45] Lásd Sípos Ete Álmos, Falus András, Pálhegyi Ferenc: Homoszexualitás keresztyén szemmel – Bűn vagy betegség? (Budapest: Éjféli Kiáltás Misszió, cop. 1999); David R. Stanford: Készen állsz?, DVD, Új Remény Alapítvány, 2007; Josh McDowell: Az apai kapcsolat – Az apai szív tíz területe, ami segíthet gyermekeidnek, hogy jó döntéseket hozzanak (Kiskunfélegyháza: Parakletos Könyvesház, 2013).

[46] Schmierer, i. m.; Sípos–Falus–Pálhegyi, i. m.

[47] Ezt a következtetést az eredeti nyers adatokat tartalmazó Excel fájl analízise során lehet felállítani.

[48] Például: Lelki gyógyulás alkalom; Szabadság Krisztusban csoport; Készen állsz? – jegyesoktatói anyag; A házasság művészete kurzus; Jegyesség!!! Segítség! – tanfolyam; Alpha házaskurzus; Intimhétvége; 2=1 házaskurzus, vagy MABIM fiatal házas konferencia; MBE Családi Szolgálat rendezvényei; MBE női (és férfi-) konferenciák (pl. Linda Dillow-konferencia stb.).