Gyülekezeti tanácsadás

| ► Olvasási idő: 8 perc

Reimer Attila

Miért hasznos a gyülekezeti tanácsadó szolgálat, és ez hogyan alkalmazható a gyülekezet gyakorlati életében? Miben tud segíteni, és mire nem vonatkozik a külső tanácsadó megbízása? Gyakorlati példa.

Bevezetés

Heizer Tamás írja a Szolgatárs 2014. 2. számában megjelent „Vezetők a változás élén” című tanulmányában: „A változás ma olyan társadalmi jelenség, ami intenzitása, sebessége és mélysége miatt sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint eddig bármikor a történelem során”. Biztonsággal megállapítható, hogy a különféle változások megtörténnek. Akkor is, ha akarjuk, vagy ha nem akarjuk. A kérdés az, hogy Isten népe elszenvedi a változásokat, vagy pedig aktívan formálja a változásokon keresztül a jövőt. Hogy alapvetően mi reagálunk–e a bennünket érő behatásokra, illetve körülményekre, vagy pedig lehetőségeink és Jézus Urunktól kapott látás szerint elindulunk azon az úton, amelyet imában és böjtölésben kértünk és kaptunk tőle. Természetesen nem lehetséges minden változási folyamatot előre teljesen meghatározott módon lefolytatni. Mindig lesznek előre nem látható nehézségek és akadályok, amelyek némely esetben a mi hitünket és odaszánásunkat fogják próbára tenni. Ezért szükséges megvizsgálni, hogy a Biblia misszióparancsának (Mt 28,19–20) gyakorlatba való átültetése hogyan tudna gyülekezeteinkben újraéledni illetve megerősödni. Ennek a misszióparancsnak a szolgálatába kell hogy álljon a krisztusi látásra felépített gyülekezeti misszióstratégia. Amely nem egy lélektelen és a helyi környezettől független folyamatot leíró eszköz a menedzsment világából, hanem a helyi valóságra fókuszált és tudatosan kontextualizált megjelenési formáját segíti elő Isten gyülekezetének. Ebben a változási folyamatban van meg a helye a gyülekezeti tanácsadásnak, ami nem egy előre kidolgozott, recept formájában megjelenő és ezért idegen gondolkodási mintát kíván létrehozni, hanem segít meglátni, felfedezni olyan megoldásokat, amelyek a helyi társadalmi valóság kérdéseire adnak hatékonyan választ. Albert Einsteintől származik az idézet „Egyetlenegy probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett”. Tehát nem oldhatóak meg az adott problémák azon a gondolati eljárás útján, amelyen keletkeztek. Erre mutat rá Pál apostol a Róma 12,2-ben. Az útkeresésben tud szolgálni a gyülekezeti tanácsadó mint külső segítő.

1. kép: természetes népesedési egyenleg éves szinten = gyermek keresztelések - halálesetek
1. kép: természetes népesedési egyenleg éves szinten = gyermek keresztelések – halálesetek

Egyházi status quo

A kereszténység európai helyzete egyértelműen arra mutat rá, hogy az egyházak jelentősége taglétszámukkal egyenes arányban csökken. A népegyházak dramatikus tempóban veszítenek taglétszámukból, és a tagok elöregedési irányzata láthatóvá vált. A keresztény népegyházak anyagi fenntartása több európai országban az állami támogatás függvénye lett. Az 1. kép, a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal által kiadott kimutatás mutatja a népesedési szaldó alakulását a német katolikus és evangélikus egyházban.

Ez egyértelműen azt mutatja hogy az 1970-es évek közepétől a német evangélikus egyház évente 100-150 ezer tagot vesztett egyedül demográfiai okok miatt. Tehát több a temetés mint a gyermekkeresztelés. Hasonló képet mutat a 2. képen a nettó egyházi kilépések száma.

2. kép: nettó tagsági mozgás éves szinten = belépések – kilépések
2. kép: nettó tagsági mozgás éves szinten = belépések – kilépések

Ez a statisztika már közelebb áll az evangéliumi gyülekezeti gyakorlathoz. Itt is látható, hogy az 1970-es évektől kezdődően a német evangélikus egyház évente 100-300 ezer (!) tagok veszített el. Hasonló a helyzet az anglikán egyházzal Nagy-Britanniában és még sorolhatnánk több példát. Ennek a feljebb bemutatott egyházi krízishelyzetnek több oka van, amelyek elemzése nem ezen tanulmány célja. Az európai evangéliumi gyülekezeti szövetségek stagnálnak, némelyek minimális növekedési arányt mutatnak, más egyházak viszont sajnos erősen fogynak. Azt a kérdést is fel kell tenni, hogy a stagnálás alatt hogyan alakul a közösség átlagéletkora. Amennyiben az átlagéletkor elmozdul magasabb életkori irányba, akkor egy elöregedő szervezetről szólunk. Ennek következményei először nem láthatóak nyilvánvalóan, de hosszú távon erősen negatív hatása van az adott gyülekezet életére. Az a kérdés hogy kell–e ennek így történnie? Elvesztette volna Isten igéje a mi időnkben az erejét? Vagy pedig egy úgynevezett „hallgatási időszakban” élünk, amikor a mi Urunk hallgat és nem hat közöttünk? Biztosan nem. Meggyőződésem, hogy nem a mi feladatunk más portája előtt söprögetni, tehát más felekezeteket kioktatni. Az viszont a mi feladatunk, hogy feltegyük azokat a kérdéseket, amelyek segítenek saját gyülekezetünk számára megtalálni azt az utat, amelyen Krisztus evangéliuma ma is erősen és hatásosan kommunikálható.

 

Társadalmi status quo

Dr. Peter Barrenstein keresztény vezetők kongresszusán tartott előadásában rámutat a társadalmi értékrendszer változásaira, amelyek többek közt tartalmazzák a homoszexualitás elfogadását mint társadalmi normát, a terhességmegszakítások növekedését, a hazugság társadalmi szinten való bagatellizálását, a pénzügyek társadalmi szinten hűtlen kezelését és a privát érdekek társadalmi érdekek elé helyezését.

A központi intézmények iránti bizalom elvesztése hozzájárul a keresztény egyházak befolyásának, valamint az iskola és a tanárok elfogadásának csökkenéséhez. A család jelentőségének elvesztéséhez, amelyet az elüzletesített és elbutító médiák kísérnek. Ehhez hozzájárul a politikusok alapvető szavahihetőségi krízise.

Ezt a társadalmi közeget jellemzik az egyre növekvő individuális félelmek. Az emberek önmagukat szubjektív betegnek érzik, és félnek az időskori elszegényedéstől. Az öngyilkosságok magas száma, a társadalmi szintű kilátástalanság és depresszió, az elmagányosodás és a „nincs rám senkinek szüksége érzés elterjedése társadalmi szinten megjelent.

Dr. Barrenstein helyzetelemzése európai szinten érvényes és nemcsak egy adott országra vonatkozik. Ugyanezen előadásában felszólítja az egyházakat példaadó „oázisok“ megteremtésére és megújulásra, „újraélesztésre. Példaadó gyülekezeti projektekbe való invesztálásra. Így érthető a gazdasági világ felszólítása arra, hogy az egyházak, gyülekezetek térjenek vissza fő kompetenciáikhoz, az evangélium érthető és hatásos kommunikálásához, a közösségi élet megteremtéséhez. Miért? Azért, mert ha a só meg­ízetlenül, akkor arra nem lesz szükség.

 

A változás szükségessége

Magyarországon az elmúlt huszonöt évben lezajlott változások sok területen történelmileg túl gyorsan és az emberek számára sokszor nem érthetően zajlottak le. Sok változás hátrányt hozott ahelyett, hogy a társadalom épülését szolgálta volna. És ebbe a felgyorsult történelmi szakaszba érkezett az elektronikus kommunikáció forradalma, amely ezt a helyzetet még összetettebbé, komplikáltabbá tette. Egy negyed generáció, huszonöt év alatt áttért a társadalom nagy része a nyomtatott médiákról az elektronikus kommunikációra és a szociális médiaplatformokra. A generációs távolságok már nem a szülők és a gyermekek között alakulnak ki, hanem a 10-15 éves distanciákkal keletkeznek. Ezen generációkon belül kialakulnak továbbá erősen fragmentált csoportok. Hogyan lehetséges megtalálni azt az utat, amelyen keresztül különböző generációk, anélkül hogy egymást elveszítenék, képesek a gyülekezet misszióra fókuszált jövőjét építeni? Mert a Biblia azt tanítja, hogy lehetséges. De lehetséges-e az hogy Isten népe élő és vonzó közösségként lépjen fel, de közben kultúrájában néha évtizedes különbség van az őt körülvevő társadalommal szemben? A fent említett Róma 12,2-ben olvasható „és ne igazodjatok-e világhoz” nem egy modern társadalmi kultúraellenességet jelent, hanem azt, hogy hagyjuk el a világ alapvető gondolkodási mintáját, amely bűnre és halálra vezet. Lehetséges-e, hogy a missziót sokszor elhagyó és befelé forduló európai gyülekezetek mint ízesítő só jelenjenek meg a társadalomban, de közben tagjai, sokszor nem is ismerik, kik laknak a gyülekezet utcájában, a szomszédban? Nem ismerik gondjaikat és szükségeiket. Erre vonatkozik a Kolossé 3,10, hogy „felöltöztétek az új embert, aki teremtőjének képmására állandóan megújul”. Itt a hangsúly az újjászületett ember állandó, tehát folyamatos megújulásán van. És az egyének folyamatos megújulása vezet el a gyülekezet megújulásához. Jacob Philipp Spener (1635–1705) fogalmazta meg Pia Desideria (Istenfélő kívánságok) című 1675-ben megjelent művében: „Ecclesia semper reformari debet” – Az egyházat mindig reformálni kell.[1] Ebben a változási folyamatban hasznos egy külső segítő, aki felteszi azokat a kérdéseket, amelyek a jelen lelki, illetve szellemi állapotára és a gyülekezeti élet gyakorlatára vonatkoznak. A továbbiakban pedig segít a jövő kérdéseinek megértésében és tisztázásában. Azért, hogy az 1Thessz 5,21, „mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg”, élő valóság legyen a gyülekezet életében.

 ego

Mi a gyülekezeti tanácsadás?

A gyülekezeti tanácsadás nemzetközi történelme még nagyon fia­tal, ezért a teológiai kiértékelése még elemzés tárgya. Németországban kb. 30 évre2 vezethető vissza, az USA-ban a hatvanas évek3 elejére. Ez a tényállás vezetett el arra, hogy jogos kérdések merültek fel a gyülekezeti tanácsadás teológiai legitimációjával4 kapcsolatban. A gyülekezeti tanácsadásnak szükséges szisztematikusan, biblikusan és teológiailag megalapozottan dolgoznia. A gyülekezeti tanácsadás nem történhet meg egy „légüres térben”, mechanikusan szervezeti kérdésekre szorítkozva, a gyülekezet szellemi valóságától elkülönülve. A Bibliában különösen Pál apostol munkásságában fedezhetjük fel, hogyan tanácsolta levelein és küldöttein keresztül az akkori gyülekezeteket. A gyülekezeti látogatás (visitatio) teológiai megalapozásának szoteriológiai argumentálása mindig kéz a kézben járt a gyakorlati következményekkel a gyülekezet életében. Fontos elemei a gyülekezeti tanácsadásnak: mindkét oldali önkéntesség (tanácsadó és gyülekezet), a tanácsadás segítségnyújtás az önerőből való továbblépésre, időben behatárolt, a tanácsadónak van egy szükséges távolsága a gyülekezettől, tehát nem tagja és nincs előre befolyásolva belső ügyektől, folyamatoktól. Fontos megkülönböztetni a gyülekezeti tanácsadást, amely a gyülekezet missziós céljainak elérésére vonatkozik, a konfliktusrendezési tanácsadástól. Természetesen felmerülhetnek konfliktusok, személyi problémák a gyülekezeti tanácsadás folyamán, de célja a gyülekezet missziós céljainak megvalósítása. Ebbe beletartozhat adott esetben mint eredmény a vezetői struktúrák szükséges átalakítása, gyülekezeti alapokmányok átfogalmazása, tehát szükséges szervezeti változások véghezvitele. De nem fő megbízatása egy gyülekezeti konfliktus megoldása.

 

 

A gyülekezeti tanácsadás missziológiai jelentősége

A missziós gyülekezet nem egy tulajdonság (attribútum), hanem­ a gyülekezet fő célja, természetének, jelenlétének lényege. A mis­szi­ológiai nézőpontját David Bosch mutatja be kiválóan a Paradigmaváltások a misszió teológiájában (Budapest, Harmat-PMTI, 2005) című művében, amely segítséget nyújt a gyülekezeti tanácsadás missziói relevanciájának megítélésére. Bosch jogosan és erősen kritizálja egyházi körök „csak így tovább” missziói mentalitását illetve gyakorlatát és teológiai koncepciójában elvezet a változások szükségességére, paradigmaváltások elkerülhetetlenségére. Ezért nem szabad hogy a gyülekezeti tanácsadás megálljon a szervezeti fejlődés kérdéseinél, hanem el kell hogy vezessen a paradigmaváltozás gyakorlati implementációjához. Erősítenie kell a gyülekezet küldetésének megvalósítását abban a társadalmi környezetben, ahol a gyülekezet él. Ennek megfelelően lesznek az alkalmazott tanácsadási folyamatból nyert analízis alapján a szükséges lépések levezetve. Tehát amennyiben a gyülekezeti tanácsadás nem a gyülekezet missziói küldetésének az erősítését szolgálja, akkor a gyülekezet lényének és küldetésének nem fog megfelelni.

 

A tanácsadási eljárás

Az eljárás lényege, hogy a gyülekezet környezetét, összetételét megértve dolgozzanak a résztvevők a gyülekezet kontextualizált missziói stratégiáján. A kontextualizált jelentése, hogy az adott társadalmi környezetnek megfelelően, annak kérdéseire és szükségleteire választ adó missziós látás kerül megfogalmazásra és gyakorlatba való átültetésre. Ezen folyamat keretén belül nyilvánvalóan fel fognak merülni konfliktushelyzetek. De ha kulturálisan mindent meg akarunk tartani a múltból, akkor elveszítjük a jövőt. Ahhoz, hogy újat tudjunk kezünkbe fogni, el kell engedni valami régit. A kettő együtt nem megy. Ami az állandó az Isten igéje és Jézus Urunk vezetése a Szent Szellemen keresztül.

Az alább említett eljárás elemei beépítésre kerülnek az Eklézsia Csoport munkájába, és 2015-ben kerül a csoport konferenciáján részletes bemutatásra.

  • Helymeghatározás: saját identitásunk tisztázása, elhívatásunk megértése, helyünk a városban, illetve faluban.
  • Milyen erőforrások állnak rendelkezésünkre: meglévő kegyelmi ajándékaink, szakértelmeink, a település erőforrásai, hivatalok, személyek, cégek, akik készek segíteni, egyesületek stb.
  • A település elemzése: milyen társadalmi környezetben, világban élünk. A település szellemi feltérképezése „spiritual mapping”, milyen erők hatnak itt.
  • A látás kidolgozása: milyen társadalmi helyzetre adunk választ. Mi gyülekezetünk látása a jövőről. A látás mindig kontextualizált. Ezért minden gyülekezetben lehet másként megfogalmazva.
  • Akadályok kezelése: milyen akadályok léphetnek fel, erősségeink és gyengeségeink elemzése, SWOT-analízis, vezetési struktúrák és fellépő problémák megoldása.
  • Stratégia kialakítása: a látásból levezetett gyülekezeti missziós stratégia kidolgozása, a szükséges struktúrák kialakítása, a ki, mikor, mit és hogyan kidolgozása (munkaterv, mérföldkövek).
  • Megvalósítás: az emberi cselekvés és az isteni vezetés viszonyát megtalálni, szellemi és gyakorlati vezetés.
  • Kiértékelés: hogyan sikerült, továbbfejlesztés, szellemi ellenőrző kérdések, hogy amit tettünk, megfelelt-e a missziós célnak. A finalitás (célra irányulás) kérdése a megvalósított munkában. Az elért cél megünneplése.

Feltételezhető, hogy némely olvasó a „gyülekezeti misszió stratégia” kifejezés hallatán egy, a Biblia tanításától elválasztott, a Szent Szellem hatása alatt nem álló folyamatra gondol. Ez nem helytálló, mert a Szentlélek által ihletett látás gyakorlatba való átültetése szükségessé teszi a megtervezett, céltudatos és éppen ezért hatékony cselekvést. A Szentlélek vezetése és az emberi vezetés nem állnak ellentmondásban, sokkal inkább megfelelnek együtt Jézus Krisztus gyülekezeti tervének. Sajnos egyrészt tanítási hiányosságok, másrészt emberi kisiklások, mint a hatalommal való visszaélések egyházi és gyülekezeti körökben, karizmatikus elhajlások, Isten szent nevével való visszaélések (Isten mondta hogy…) és a sort lehetne még folytatni, azok az elemek, amelyek miatt némelyek elutasítják a stratégiailag megtervezett eljárást. Ezért szükséges, hogy egy egészséges egyensúly alakuljon ki Isten mindenható, csodákat végrehajtó cselekvése és őáltala inspirált látása, valamint az ember hatékony döntést igénylő és elvégzendő feladatai között. Nem helyes a Szentlélek vezetését és az emberi döntések szükségességét egymás ellen, mint egymást kizáró okokat felvonultatni.

 

Gyakorlati példa: Szentendrei Baptista Gyülekezet

szentend_vez

A Szentendrei Baptista Gyülekezet vezetősége (képünkön) 2007-ben kért fel együttműködésre, tisztán megfogalmazták a változás igényét, anélkül hogy a folyamatot előre esetleges alapértelmezéssel beszűkítették volna. Ezt azért fontos megemlíteni, mert amennyiben még nem alakult ki egy egyértelmű látás, akkor ennek kimunkálása az együttműködés egyik fontos feladata. Az idézőjelbe helyezett mondatok a résztvevők nyilatkozásai.

 

2007. április Inárcs

Ezen a vezetőségi hétvégén a következő kérdésekre kerestünk választ: Melyek az értékek? Hiányosságok? Hol szorít a cipő? A hétvége eredménye – résztvevői idézetekkel:

A gyülekezet igazi arcát csak Krisztus látja. Az egész vezetőség Bibliailag megalapozottnak látta a változás területén megfogalmazott dolgokat, el is kötelezte magát mellette. Ugyanakkor visszatekintve még ezen a szinten is időre van szükség, hogy a dolgok megérjenek, és vezetőként elfogadjuk a nehéz döntéseket.”

„Ekkor fogalmazódott meg az, hogy egy városi intézményt kellene elindítani, akkor egy óvodában gondolkodtunk. Ez messze meghaladta az erőnket, de Isten formálta a szívünket. A város vezetőivel összefogva terveztük ezt, évekig tartott az előkészület, végül nem valósult meg, és ez nem a gyülekezeten múlott.”

A legnagyobb hatása a számomra ezeknek a napoknak az volt, hogy a vezető értékeljen, imádkozzon, tervezzen, vezessen. Ha ezt megtesszük, akkor sem biztos, hogy minden projekt sikerül, de a gyülekezet él, tudja, hogy a vezetői felelősséggel teszik a dolgukat.”

Kiderült, hogy volt valamikor a gyülekezetnek egy rég megfogalmazott látása: ApCsel 18,10: „Mert nekem sok népem van ebben a városban”.

Kidolgoztuk a SWOT-analízis alapján hogy erősségeket és gyengeségeket látunk gyülekezeti szinten. A továbbiakban hogy erősségeink milyen lehetőségeket nyithatnak meg, valamint a meglátott gyengeségek milyen veszélyeket jelenthetnek.

 

2008. január szentendrei közösségi nap

„Közösségi nap keretében egy fórumbeszélgetés a jövő lehetőségeiről: hogyan lehetünk jobban benne városunk vérkeringésében. Hogyan lehetne hatékonyabb az együttműködés városunk vezetőivel és az itt élőkkel. A következménye az lett, hogy törekszünk arra, hogy minden fontos dologban benne legyünk aktívan és szolgáló szívvel: évente egyhetes városszépítő tábor, ahol a legelhanyagoltabb területeken szoktunk dolgozni 40-60 fiatallal, akik a legtöbben nem gyülekezeti háttérből jönnek”.

„Karácsony előtt minden képviselőnél megjelentem a fogadóórájukon, és megköszöntem a munkájukat, imádkoztam értük, és egy pici ajándékot adtam nekik a gyülekezet nevében”.

 favag

2009. január Vajta, feleségekkel együtt

Téma: Hogyan tudja Isten használni a férjek és feleségek közös életét a vezetői szolgálatban?

„Ez kényes pont a gyülekezetek életében, hiszen minden vezető mellett ott áll egy feleség, egy család.”

„Egy tíz tagú vezetőség és a mellettük álló feleségek, valamint a hívő gyermekek Szentendrén közel a gyülekezet egyharmadát teszik ki. Óriási erő van ebben.”

„Volt lehetőség rendezésre, megújulásra.”

„Feleségek aktívabbak lettek a gyülekezeti életben végzett munkában”.

 

2010. október Balatonföldvár, vezetőségi hétvége

Téma: Hogyan látjuk az embert mint Isten teremtményét. Alapkérdés a missziói látásban.

„Egyszerű erre megadni a sablonos választ, de ma egyre inkább olyanok jönnek kintről a gyülekezetbe, akik nem férnek bele a megszokott sémákba bűneikkel, nehéz helyzetükkel.”

„Ha nincs bennünk az agapé szeretet, nem fogunk tudni igazi missziót végezni. Mindig beleütközünk egy korlátba, amely megakadályozza a másik felé való odaadásunkat.”

„Ez az alkalom volt, amikor megérett bennem a kegyelemüzenet, hogy egy egész esztendőt erre szánunk a gyülekezet tanításában, hogy megértsük és gyakoroljuk ezt”

„Hogyha megnyílik a szívünk, megnyílik az időnk az otthonunk, ezek eszközök Isten kezében”

gyulfel

2012. január Leányfalu

Vezetői hétvége: konkrét és aktuális feladatok a gyülekezet előtt.

 

2013. február Szentendre

Vezetők és feleségek közös alkalma – bátorítás

 

Összefoglalás

Visszatekintés hét esztendőre a külső tanácsadó szemszögéből: 2007-ben egy gyülekezettel találkoztam, amelyből különböző gyülekezeti történelmi okok miatt hiányzott egy generáció a 18-25 és a 45–55 évesek között. A gyülekezet vezetőségében megvolt a nyitottság arra, hogy a fennálló helyzetet egy külső segítő segítségével megvilágítsák és sok megszokott gyakorlatot kritikusan megvizsgáljanak. Ebben a felpezsdülő lelki, szellemi környezetben született meg az elhatározás, hogy el kell indulni a változás útján azzal a céllal, hogy a gyülekezet megvalósítsa Isten rájuk bízott feladatát Szentendre városában. Annak javára, az ott élők felé szolgálóan. Nem volt félelem arra tekintve, hogy mi lesz, mit hoz az új. Nem valósult meg a fent említett óvoda. De kialakult egy kifejezetten erős ifjúsági munka, amely 100-150 fiatalt ér el. 33 gyermek választotta a baptista bibliaoktatást a szentendrei nem baptista iskolákban. Még nem valósult meg a Kőhegy-projekt, egy tervezett új gyülekezeti központ. De a gyülekezet felépült egy erős lelki, szellemi házzá. Dani Zsolt lelkipásztor testvért helyi munkája mellett kinevezték iskolalelkésznek a Bp. III. ker.-i Kőrösi Gimnáziumban. Sokan felteszik a kérdést: Jobb lett-e a gyülekezet? Talán nem az a fontos hogy jobb vagy nem, mert ez mindig szubjektív. Más lett. Befogadó és céltudatos, a misszióparancsot szem előtt tartó és annak függvényében élő gyülekezet. Nem minden valósult meg az elmúlt hét esztendőben eltervezett dolgokból, mert jó Urunk néha módosította az utat. De kialakult egy megfogalmazott új látás, amely most már a gyülekezet alapokmányát vezeti be: „Istennel együtt a Szentendrén és környékén élő emberekért!” Kialakult egy megreformált gyülekezeti vezetési struktúra, amelyben tagjainak konkrét feladatköre van és feladatuk egy folyamatábrában van transzparensen érthetővé téve.

Kialakult egy hatékony, bibliai alapokon nyugvó, felelősséggel teljes és felelős döntési jogkörrel ellátott presbiteri kör, mint a gyülekezetért Isten előtt felelősséget vállaló vezetők köre. Isten népe vezetve van, és ez biztosítja a jó munka körülményeit. A gyülekezet nem szenvedett semmiféle szakadást vagy tagok csoportos eltávozását.

Személyesen hálás vagyok mindenható Jézus Krisztus Urunknak és a szentendrei testvéreknek az együttmunkálkodás lehető­ségé­ért. Sokat tanultam az elmúlt hét esztendőben. Hálás vagyok azért a sok szeretetért, amit feleségemmel együtt ott kaptunk. Megláthattuk, hogy Jézus Urunk hogyan építi az ő gyülekezetét. Azért hogy az Ecclesia Gloria – Isten dicsőséges gyülekezete – láthatóvá legyen-e világban. Megláthattuk, mint válik valósággá a Jn 1,14: „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét”. Soli Deo gloria!

 

Jegyzetek

  1. Lásd dr. Joó Sándor 1961. október 31-én elhangzott igehirdetését. http://www.joosandor.hu/predikacio/1961-10/szekularizacio
  2. Brecht, Volker: Die Missionarische Relevanz der Gemeinde­beratung (The missionary relevance of congregational counselling). A gyülekezeti tanácsadás missziológiai vonatkozása.Doktori disszertáció.
  3. Smith, Warner Anderson: An analysis of church consultation in the North American church, 1960–2003. Master Thesis. A gyülekezeti tanácsadás elemzése észak-amerikai egyházakban. Mesterfokú diplomamunka.
  4. Reck, R. 2000. Brauchen wir eine Theologie der Gemeinde­beratung? (Szükségünk van a gyülekezeti tanácsadás teológiájára?) MThZ (51. Jahrgang), Heft 1:39–54.

 

Felhasznált irodalom

  • Bosch, D. J. 1991. Transforming Mission: Paradigm Shifts in Theology of Mission. Maryknoll, New York: Orbis Books
  • Church Development Institute. O.J. Church Development History.
  • Faix, Tobias & Reimer, Johannes (Hg) 2012. Die Welt verstehen. Kontextanalyse als Sehhilfe für die Gemeinde. Transformationsstudien Band 3. Marburg an der Lahn: Francke.
  • Gerzsenyi, László–Miklya Luzsányi Mónika 2007. Mindeddig…az első magyarországi baptista gyülekezet története. Budapest: Harmat (Bis hierher… Die Geschichte der ersten Baptistengemeinde in Ungarn)
  • http://www.cditrainers.org/an_outline_of_the_history_of_CD.htm.
  • Hunter, George G. 2000. The Celtic way of evangelism. How Christianity can reach the west… again. Nashville: Abingdon Press.
  • Hybels, Bill 2002. Mutig führen. Navigationshilfen für Leiter. Asslar: Gerth Medien.
  • Kimball, Dan 2005. Emerging Church. Die Postmoderne Kirche. Spiritualität und Gemeinde für neue Generationen. Asslar: Gerth Medien.
  • Kovács György–Kerekes Szabolcs 2006. Gyülekezetek alapítása Magyarországon. TBL Magyarország Alapitvány. Gemeindegründung in Ungarn.
  • Marshall, Tom 1999. Vezetők és vezetés. Budapest: Zúgó Szél Alapítvány.
  • McGavran , Donald & Arn, Win 1973. How to grow a church. Conversations about church growth. Glendale CA: Regal Books.
  • Müller, Harry 1995. Gemeinde im Umbruch. Was ich von meiner Gemeinde erwarte. Stuttgart: Hänssler.
  • Nanus, Burt 1994. Visionäre Führung. Frankfurt am Main: Campus.
  • Reimer, Johannes 2004. Leiten durch Verkündigung. Eine unentdeckte Dimension. Gießen: Brunnen Verlag
  • – 2009. Die Welt umarmen. Theologie des gesellschaftsrelevanten Gemeindebaus. Marburg an der Lahn: Francke.
  • Sanders, Oswald J. 2003. Lelki vezetés. Alapelvek és módszerek minden kereszténynek. Budapest: Keresztény Ismeretterjesztő Alapítvány.
  • Strauch, Alexander 1998. Biblische Ältestenschaft. Ein Aufruf zu schriftgemäßer Gemeindeleitung. Ried im Innkreis: Verein zur Förderung des christlichen Glaubens.
  • Warren, Rick 1998. Kirche mit Vision. Gemeinde, die den Auftrag Gottes lebt. Asslar: Gerth Medien.
  • – 2002. Leben mit Vision. Wozu um alles in der Welt lebe ich? Asslar: Gerth Medien.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .