baptista

A baptista ifjúság néhány jellemzője a 2016-os baptista ifjúsági felmérés szerint

Bacsó Benjámin

Bevezetés

„…Európa mai szellemi, spirituális környezetét a modernitás és a posztmodernitás határozza meg, ami kétségbe vonja a kereszténység igazságra támasztott igényét, így nemcsak a keresztény hit, de az ember is krízisbe kerül”[1] – ahogyan Bodó Márta megfogalmazta. Ebben a környezetben különösen is aktuális és érdekes kérdés a magukat baptista fiataloknak vallók hithez, társadalomhoz, családhoz és a munka világához való hozzáállását vizsgálni. Ez történt 2016-ban egy hosszabb előkészítés után, amelyben részt vett Kocsis-Nagy Zsolt és Székely Levente is. A felmérés egy online kérdőíven jutott el a baptista ifjúságokhoz, ahol a helyi ifjúsági vezetőt kértük a kitöltési lehetőség hirdetésére. Ennek eredményeként 611 válasz érkezett, sajnos a kérdőív végére, főleg a demográfiai adatokhoz kapcsolódóan a választ megtagadók száma nőtt. Legutóbb 2003-ban volt hasonló méretű ifjúság felmérés, akkor 856 fiatal töltötte ki a kérdőívet.[2]

A baptista fiatalok lelki élete

Egy olyan társadalomban, ahol a vallással és hittel kapcsolatos kérdések szenzitivitása egyre inkább nő, a magukat baptistának valló fiatalok között érdemes megnézni a lelki életükkel kapcsolatosan néhány szempontot. A magyar ifjúságkutatás nagymintás 2012-es kutatása azt mutatja, hogy a fiatalok 4%-a jár hetente vagy hetente többször templomba, míg a 15–29 közötti korosztály 46% soha nem jár.[3] A 2016-os ifjúságkutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a vallásos szocializáció egyik legfontosabb mutatószáma a vallási szertartásokon való megjelenések gyakorisága. A 15–29 évesek 4%-a jár legalább heti gyakorisággal valamilyen egyházi szertartásra, további 5%-uk pedig havonta vagy havonta néhányszor látogat esküvőktől, temetésektől, családi eseményektől eltekintve vallási szertartásokat. Ezzel szemben közel felük sohasem jár ilyen rendezvényekre, 18%-uk pedig éves gyakoriságnál is ritkábban látogat egyházi eseményeket.[4] Ezen adatok után kifejezetten pozitívnak számít, hogy a kérdőívet kitöltők között a válaszadók 54%-a legalább hetente eljár istentiszteletre, 29%-uk pedig hetente többször is részt vesz istentiszteleteken. Ide kell értenünk az ifjúsági istentiszteleteket is, jól látható ez az állapot az 1. ábrán is. Általánosságban elmondható, hogy a baptista közösség egyik sajátossága a tudatos döntés fontossága és ehhez mérten az erős gyülekezeti kötődés, amely a különféle gyülekezeti rendezvények látogatásában is megnyilvánul. Ugyanakkor egy érdekesség, hogy a válaszadók 7%-a havonta vagy csak ritkábban jut el a közösségbe. Nyilván ilyen módon a gyülekezeti kötődés kevésbé erős.

Tovább »A baptista ifjúság néhány jellemzője a 2016-os baptista ifjúsági felmérés szerint

A baptista historiográfia vázlatos áttekintése

Bacsó Benjámin Bevezetés A historiográfia a történetírás történetével foglalkozik. A magyar baptista misszió történetírása jelentős múltra tekint vissza. Érdemes tehát legalábbis vázlatosan áttekinteni ennek legfontosabb állomásait. Nagy segítségemre volt ebben a munkában dr. Szebeni Olivér, aki rendelkezésemre bocsátotta az általa …

Tovább »A baptista historiográfia vázlatos áttekintése

Kik is vagyunk mi végső soron? – Baptista azonosság szemben a nemzeti azonossággal

Mateusz Wichary a lengyel baptisták elnöke Elhangzott Észtországban, Tallinban az EBF-közgyűlésen 2016. október 1-jén. Fordította Dr. Bukovszky Ákos. Hadd kezdjem néhány példával arról, hogy nemzeti azonosságunk hogyan befolyásolja értékeinket és meggyőződéseinket. Először egy beszélgetés, mely az egyik egyesült királyságbeli irodában …

Tovább »Kik is vagyunk mi végső soron? – Baptista azonosság szemben a nemzeti azonossággal

„Tiltott vallási szekta fenntartásának vétsége” – Szektakérdés és a baptisták a Horthy-rendszerben és azon túl

Legifj. László Gábor

Legifj. László Gábor a Baptista Levéltár munkatársa. Történész, levéltáros, tanulmányait jelenleg is folytatja az ELTE BTK történelem szakán. A közölt tanulmány BA szakzáró dolgozatának egy részletén alapszik, a benne foglaltak elsősorban a kutatás három évvel ezelőtti állapotát tükrözik.

A tanulmány első részét olvashatjuk el itt. A második rész a következő lapszámban fog megjelenni. Itt a honlapon pedig ez a bejegyzés fog majd frissülni (A szerk.)

Győr3
Bemerítés Győrött. A kép előterében csendőr vigyázza a rendet és az esemény biztonságát (Baptista Levéltár)

Ha a baptista felekezet mindenkori sorsát és helyzetét egy függ­­­­­­­­­­­­­­­­­vénygörbével szeretnénk ábrázolni, az első világháborút megelőző évekhez alighanem a „nagy elődök”, az állami elismerés és a rohamos terjedési sebességű misszió képzetei nyomán pozitív értékeket társítana a baptista közvélemény. Az összefoglaló nevén csak Horthy-korszakként emlegetett két és fél évtizedhez általában sötét tónusokkal festett képet hoz elő a közös emlékezet, képzeletbeli függvényünk görbéje hirtelen a negatív tartományba fordul át. Üldözés, csendőrség, vallásszabadsági sérelem ötlik az ember eszébe az időszakra gondolva. A kommunista diktatúra kiépítésének és működtetésének 45 éve felől viszont aligha vélekedik egységesen a furcsán felejtő emlékezet – a gyülekezetek nyilvánvaló sorvadása, behúzódása ellenére az elnyomás mégis képes felidézni a vallásszabadság és háborítatlanság fogalmait. A vörösuralom függvényszakasza egyeseknél a Horthy-koré fölött, másoknál alatta futna ebben az elgondolt koordináta-rendszerben.

A tényekkel és folyamatokkal összhangban nem lévő emlékezet kialakulásának okait hosszasan lehetne fejtegetni, de ebben az írásban inkább arról szeretnénk szólni, hogy a Horthy-korszak baptista szempontú megítélését alapvetően meghatározó kérdés, a vallásszabadság tematikája a levéltári iratanyag és a szakirodalom tükrében valójában hol helyezné el a magyar baptistákat a szabad vallásgyakorlat skáláján, abszolút értelemben és környező korszakokhoz viszonyítva.

A két világháborútól határolt évtizedek kisegyháztörté­ne­tének alapvetéseit lefektető Fazekas Csaba így fogalmazta meg szemléletformáló állításai lényegét: „A Horthy-korszak egészére jellemző, hogy a kisegyházakat az állam végig a gyanús, nemkívánatos jelenségek közé sorolta, s hasonlóan intoleráns álláspontot foglaltak el a történelmi egyházak is.”1 Ennek a „szektakérdésnek”, társadalmi problémaként felfogott vallásosságváltozási folyamatnak és az erre adott reakcióknak a baptista mindennapokban megtapasztalható valóságát kerestük forrásainkban a cikk írásakor.

Tovább »„Tiltott vallási szekta fenntartásának vétsége” – Szektakérdés és a baptisták a Horthy-rendszerben és azon túl

A magukat baptistának vallók szociodemográfiai sajátosságai

Kocsis-Nagy Zsolt, Lukács Ágnes, Rövid Irén, Tankó Tünde, Tóth Krisztián

Tartalom

  1. Előszó
  2. Bevezető
  3. A baptisták nem és kor szerinti jellemzői az ­ezredforduló utáni népszámlálások alapján
  4. A baptisták családi állapot szerinti összetétele
  5. A baptista valláshoz tartozók legmagasabb befejezett iskolai végzettsége Magyarországon a 2011. évi népszámlálás adatai tükrében
  6. A magukat baptistának vallók nemzetiségi megoszlása a 2001, 2011-es népszámlálás alapján

Tovább »A magukat baptistának vallók szociodemográfiai sajátosságai