misszió

A tudatos missziói tevékenység újszövetségi alapjai

Steiner József

Erick Ayoti: Hívő asszonyok
Erick Ayoti: Hívő asszonyok

Bevezetés

A helyi gyülekezet missziói küldetése egyre kevésbé kérdés napjainkban. Isten népe küldetésben van, missziói feladattal van megbízva – immár kétezer éve. Az elmúlt évtizedekben azonban a misszió sokkal inkább a fókuszba került. Gyakran jelenik meg előadásokban, vasárnapi igehirdetésekben és a testvérek közötti beszélgetésekben is. Missziós társaságok hirdetik programjukat, látásukat és ajánlják eszköztárukat a helyi gyülekezet és a hívő egyén számára. Mindezek miatt ma annak szükségessége is nő, hogy a misszió bibliai (leginkább újszövetségi) alapjait is ismerjük, így küldetésbetöltésünk szilárd szentírási alapokon nyugodjon. A misszió mai gyakorlatát akkor tudjuk helyesen megítélni és gyakorolni, ha jól értjük annak bibliai alapjait.

Ebben a dolgozatban a pogánymisszió elindulásának körülményeit kutatom, főként Az apostolok cselekedeteiről írt könyv alapján, hiszen ez rögzíti ennek folyamatát. A hellenista zsidókeresztények Jeruzsálemből való kiűzetésének, pogányok felé fordulásának, legfőbb ellenségük, Saul megtérésének és bekapcsolódásának vizsgálata után az antiókhiai gyülekezet felismerését és gyakorlatát tárgyalom, hiszen innentől kezdve beszélhetünk tudatos és rendszeres pogánymisszióról, amely azután megjelenik a Máté evangéliumában leírt missziói parancsban.  Áttekintem az evangéliumok misszióra való utalásait Jézus Krisztus küldetésének bemutatásával kapcsolatban, illetve a tanítványok küldetésére nézve. Végül összegezni szeretném azt, hogy milyen jelentősége van mindennek ma a tudatos misszionálásra.

Tovább »A tudatos missziói tevékenység újszövetségi alapjai

A missziói parancs vizsgálata a pogány népek felé való tudatos misszionálásra nézve

Steiner József

só

Bevezetés

A doktori disszertációm tervezett témája a gyülekezeti missziói modellekkel kapcsolatos. Azt tervezem, hogy részletesen megvizsgálom a céltudatos gyülekezet mozgalmát, és annak magyarországi alkalmazhatóságát.1 Terveim szerint ez egy alapos ekkléziológiai vizsgálatot jelent majd, különös tekintettel a Rick Warren lelkipásztor neve által fémjelzett, széles felekezetköziséggel elfogadott, nemzetközivé vált mozgalom missziói mo-delljére. Meg kívánom vizsgálni a céltudatos gyülekezeti modell igaz egyház voltát, krisztológiai és eszkatológiai felfogását is, összehasonlítva a magyar, reformátori alapokon nyugvó teológiák két jelentős irányával, a református és a baptista hittételekkel és az ezekre felépült gyakorlattal.

Fontosnak tartom, hogy az alapvetően rendszeres teológiát és missziológiai kérdéseket érintő PhD-dolgozatom Isten szaván, a Szentíráson nyugodjon. Ennek érdekében választottam a doktori programom mellékszakának az újszövetségi tanulmányokat. Ezen belül kiemelt vonzódást éreztem a missziói parancs értelmezéséhez, mert ez minden protestáns gyülekezet számára meghatározó fontosságú. Személyes tapasztalatom az, hogy a missziói parancsról ritkán hangzik el igehirdetés, főleg olyan módon, hogy az a hermeneutika alapelveit tiszteletben tartó, helyes exegézisre alapulna. Sokkal inkább mottóként szolgál ez az igeszakasz sokak számára a misszionálásra való buzdításánál. Véleményem szerint megengedhetetlen, hogy így járjunk el gyülekezeteinkben ezzel, a küldetésünk szempontjából igen jelentős textussal.

Ebben a dolgozatban a Mt 28,18–20 alapvető exegetikai vizsgálatát elvégezve azt szeretném megvizsgálni, hogy milyen jelentőséggel bírt a missziói parancs Máté evangéliumára nézve. Egy tömör biblika-teológiai kitekintés után pedig összegezni szeretném azt, hogy mi ezen textus jelentősége a pogányok felé irányuló céltudatos misszionálásra.

Tovább »A missziói parancs vizsgálata a pogány népek felé való tudatos misszionálásra nézve

Misszió a 3. évezredben (7.) (Különös tekintettel a hazai viszonyokra)

Hegyi András

cloudmap-747913

(Az előző számokban közölt tanulmány folytatása.)

11. Misszió  és kultúra

A missziói teológiában azt nevezik inkulturációnak vagy akkomodációnak, ha a keresztény üzenet más kultúrában jelenik meg.  A keresztény hit a zsidókeresztény örökségtől idegen kultúrában csak is úgy válik érthetővé, ha „le lesz fordítva” az adott kultúra nyelvére. Ez persze nemcsak óriási erőfeszítéseket igényelt és igényel: a nyelv ismeretét (adott esetben írásos formájának megalkotását), hanem az emberek gondolkodásmódjának megértését is. Egy adott fogalom mit jelent a Bibliában és mit náluk.

A külmisszió korai időszakában, – amikor ezekre az ázsiai, afrikai területekre behatolt az evangélium, – feltételezték „a pogány kultúrák” széthullását. Ez persze nem következett be. Egy ideig e távoli világban evangéliumot hirdető misszionáriusok legnagyobb ellenfelei a gyarmatosítók voltak. Akik viszont hamar ráébredtek, hogy a bennszülöttek világát a misszionáriusok ismerik legjobban, és nem eredménytelenül igyekeztek kihasználni ezt a maguk javára. Ez a misszió és a gyarmatosítás összekapcsolódását hozta magával. Nem egy dicséretes korszaka a keresztény missziónak.

Tovább »Misszió a 3. évezredben (7.) (Különös tekintettel a hazai viszonyokra)

A Diák Bibliai Közösség magyarországi munkájának története (3.)

Ki Taehyung

Egy koreai presbiteriánus templom
Egy koreai presbiteriánus templom

7. A japán megszállás és következményei

Japán politikai feltűnése valami elképzelhetetlent juttatott kifejezésre, s ez a nagyhatalmak között Japán számára előnyös helyzetet teremtett. Számos csalárd államszerződéssel Japán biztosította jogát Koreára. 1905-ben Amerika Japánnal titkos szerződést kötött, amely elismeri Japán uralmát Korea felett. 1910. március 22-én erőszakkal eltávolította a kormánytisztviselőket a királyi udvarból. Minden jogot és szerződést, amivel Korea mint önálló állam rendelkezett, Japán vett át. E napon a világ egyházai szolidaritást nyilvánítottak a koreai egyházzal, és megállapították: „Egy dicső kultúrájú, erkölcsű és hosszú történetű ország megy most pusztulásba”.

Tovább »A Diák Bibliai Közösség magyarországi munkájának története (3.)

A Diák Bibliai Közösség magyarországi munkájának története (2.)

Ki Taehyung

Korea a keresztyénség fényében

 /// Szerkesztői megjegyzés

Ez a tanulmány témavázlatként olvasandó, afféle anyaggyűjtés, egy valamikor mű kidolgozásához. Célja a keresztyén misszió térhódításának felvázolása, egy a magyar olvasó előtt szinte ismeretlen részletére fókuszálás, és nem tudományos szempontok alapján készített dolgozat. A szerző írása forrásanyagként nagymértékben dr. Jae-Eun Ahn munkáira és annak magyar fordítására épül, esetenként jelentősebb rész átvételével, mely azonban nem lett feltűntetve a folyó szövegen belül. Jelentősebbek még Duk-Whang Kim Ph.D munkáiból vett részletek is. Mint témavázlat rendkívül érdekes, izgalmas anyagot ollóz össze. A tudományos igényű mű megírása azonban a jövő feladatai közé tartozik. ///

A keresztyén misszió kezdete Koreában

Első érintkezések a keresztyén hittel

A keresztyén misszió kormeghatározásának kérdését több oldalról is vizsgálhatjuk. A koreai misszió kezdetét általában 1885-re teszik, amikor két misszionárius, Horace Grant Underwood és Henry Gerhart Appenzeller Koreában megjelent. Azonban már e külföldi misszionáriusok megjelenése előtt is történt közvetlen vagy közvetett érintkezés a keresztyén hittel.

A nesztorianizmus és a katolikus misszió, amelyről most szó esik, nem volt semmilyen közvetlen kapcsolatban a koreai protestantizmussal és a presbiteriánus egyházzal. Ez a két vallási mozgalom nem is jelentette a koreai misszió kezdetét. Azonban fontos hátterét készítettek a koreai keresztyénség számára. Mivel Korea őstörténetében keresztyén fogalmak, jelképek nem voltak, az első találkozások problémájával kapcsolatosan a katolikus és nesztoriánus misszió történelmi feltételként mutatkozik, ámbár mindkettő lényegében különbözik a presbiteriánus hittől.

Tovább »A Diák Bibliai Közösség magyarországi munkájának története (2.)