Ószövetség

Jézus Ószövetség-értelmezése

Balla Péter

A „törvény és a próféták” értelmezési lehetőségei Máté evangéliuma alapján


Bevezetés

Jézust sokan úgy emlegetik, mint reformert, aki változást akart hozni a nép életvezetésébe, vallásosságába, mindennapjaiba, és az igaz Istent megmutatni. Ő nem rabbik iskolájában tanulta, amit hirdetett, hanem a Mennyei Atyával volt kapcsolatban. A korabeli zsidó messiási váradalmak nem olyan messiási képet mutattak, mint amit Ő megtestesített. Sok farizeus Őt, és tanítványait antinomizmussal vádolta, hogy figyelmen kívül hagyják Mózes törvényét. Hogyan viszonyult Jézus az Ószövetségi iratokhoz? Mit jelent a „törvény és a próféták” szókapcsolat? Kutatásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Alaphipotézisem hogy a „törvény és a próféták” az akkori teljes Ószövetséget jelentette.

Feltevésemet több neves teológus is alátámasztja.

Tovább »Jézus Ószövetség-értelmezése

Mózes és Áron

Mózes és Áron alakja a hellenisztikus irodalomban és a Biblia utáni zsidó gondolkodásban – Kocsis Zoltánnak ajánlva*

*2010. január 16-án bemutatásra került Budapesten, a Művészetek Palotájában Arnold Schönberg Mózes és Áron című operája. Kocsis Zoltán írta meg a mű harmadik felvonását.

Szécsi József

 Mózes és Áron

Tartalom:

1. Mózes
1.1. A hellenisztikus irodalomban
1.2. Ókori támadások Mózes ellen
1.3. Mózes életrajza
1.4. Mózes az apokaliptikus hagyományban
1.5. Mózes. a mágus
1.6. Rabbinikus források
1.7. Az Aggáda
1.8. A középkori zsidó szemlélet
1.9. Modernkori megközelítések
1.10. A keresztény hagyomány
1.11. Az iszlám hagyomány

2. Áron
2.1. Áron az apokrif és rabbinikus irodalomban
2.2. Áron halála
2.3. Áron utódai
2.4. A rabbinikus irodalomban
2.5. Az Aggádában
2.6. Mózes és Áron
2.7. A keresztény tradícióban
2.8. Áron alakja az iszlámban

Bibliográfia

Tovább »Mózes és Áron

Bölcsen használni

A Példabeszédek könyvének bölcsességfogalma és annak alkalmazási lehetőségei

Sitku Tibor

Sitku Tibor pünkösdi teológus, az MPE (Magyar Pünkösdi Egyház) teológiai főiskolájának MA-­szakos hallgatója. Jelenleg pasztorálpszichológia szak­irányú képzésben vesz részt, de minden érdekli, ami Isten igéjével, az emberek hitével, a vallások világával és a tu­dományokkal kapcsolatos. Nős, 37 éves, kétgyermekes család­apa. Blogot itt vezet: http://megmondoka.blogspot.hu

Ugariti agyagtábla a Kr. e. 14. századból
Ugariti agyagtábla a Kr. e. 14. századból

Általános bevezetés

Aligha van olyan ember, aki nem akar bölcs lenni, ahogy olyat sem találunk, aki önmagát bolondnak gondolja. Bölcsességről és bolondságról, ha saját magunkról van szó, ebben a vonatkozásban egységesen gondolkozunk, ám a két fogalomról a posztmodern ember nyilván a Szentírástól eltérően gondolkodik. A természettudományok által karakterizált és a modern technika által erősen meghatározott világban a bölcs és a bolond fogalmi különbsége leginkább az intellektuális képességek szintjének eltérésében mutatkozik. Profánul megfogalmazva, a bölcs az okos, míg a bolond a buta ember. Míg előbbi „okosakat” mond és magas iskolai végzettséggel rendelkezik, utóbbi ostobaságot beszél és a közvélekedés szerint valószínűleg tanulatlan.

A Szentírásból azonban egészen más kép bontakozik ki előttünk, ha a bölcsesség és bolondság mibenlétére keressük a választ. A Példabeszédek könyve, amely a bölcsességirodalom talán legmarkánsabb írása, azzal az alapvető szándékkal szólít meg, hogy a hívő ember számára az igazi bölcsesség mibenlétét bemutassa, még akkor is, ha az első olvasatra nem tűnik kompatibilisnek a mai értelmezéseinkkel. Úgy vélem, ez a rendkívül gyakorlatias bibliai könyv sok esetben félreértett vagy teljesen mellőzött a gyülekezetben. Írásomban arra teszek kísérletet, hogy megragadjam a Példabeszédek értelmezésének főbb sarokpontjait, és a valóban mély mondások és szövegek alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatos kérdéseket is megvizsgáljam. Mire jó és mire nem jó ez a könyv a gyülekezetben?

Tovább »Bölcsen használni

Mit jelent a papi hivatás, és ki kaphatja meg? 1Péter 2,9–10

Phil Gulley

Miként és mit prédikálnak mások?

Ismerjünk meg egy kvéker prédikációt!

A közfelfogás szerint papi hivatásba egy köztiszteletben álló, vallásos személy az egyházának támogatásával és jóváhagyásával kerül beiktatásra úgy, hogy az általa elvégzendő feladatokat, úgymint az egyes szolgálati területek vezetését, szolgálatok szervezését, pásztori munkát stb. szerződésben rögzítik.

Tovább »Mit jelent a papi hivatás, és ki kaphatja meg? 1Péter 2,9–10