2017. évi 2. szám

Szeretettel ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe a Szolgatárs következő számát. Elsőnek Fodor Péter lelkészgyakornok igehirdetését olvashatjuk el aminek a textusa a 2Pt 1,4 volt. Kelemen Szabolcs Alpár Jeremiás próféta fájdalmakkal teli szolgálatát vizsgálja meg a Jer 26-tal a fókuszban. Ármay-Szabó Ádám megismerteti velünk, hogy hogyan alakult ki a Vizsolyi Biblia versbeosztása. Ezután Tisza Attila zsoltár-parafrázisa ad lehetőséget az gondolkozásra. Mórocz Bora egy régi, de hasznos etikai témájú könyvet ajánl a figyelmünkbe a következőkben. Bacsó Benjámin tanulmánya a baptista történetírás három fő iskolájával ismertet meg minket. Szebeni Olivér anabaptistákról szóló írását adjuk ezután közre. Kovács Géza Kornya Mihály életének tanulságait szedte össze Tovább olvasom…

Luther mindenkinek – A 147. zsoltár magyarázatának recenziója

Szabó László A reformáció 500. évfordulójára a Prudex és a Harmat Kiadó közös gondozásában először jelent meg magyar nyelven Luther Márton: A 147. zsoltár magyarázata c. munkája, mely hiánypótló, ékes dísze az emlékévnek. Nyelvezetét tekintve korához képest könnyed olvasmány, élőbeszéd, prédikáció, expozé, mintsem mély teológiai exegézis. A könyv szerkesztését Lente István végezte, aki már korábban is a Harmat Kiadó meghatározó személye volt a kiadványok arculati és tartalmi megjelenését illetően, ezúttal azonban a Prudex Kiadó képviseletében tűzte zászlóra az ünnepi megjelentetést.

Luther hatása az istentiszteletre és Bach zenéjére

Marosi Nagy Lajos Elhangzott az Újpesti Baptista Imaházban 2017. március 26-án I. A 16. században végbement reformáció legnagyobb vívmánya az volt, hogy helyreállította Isten igéjének tekintélyét az egyházban és az egyének életében is. Ennek határozott képviselője Luther Márton volt, a reformáció legnagyobb alakja, aki mellé más lángelmék, Istenért buzgólkodó vezetők és egyszerű emberek is felsorakoztak. Személyéhez fűződik a sola scriptura hangsúlyozása, amely alapján igyekeztek minden vallási tanítást a Szentírás fényébe állítani. Hisszük, hogy Isten Szentlelke volt, aki rádöbbentette Luthert és a későbbi reformátorokat is az egyházban elburjánzott sok romlottság és istentelenség forrására, mégpedig arra, hogy félretették a Szentírást.ubileumi év a Tovább olvasom…

Járomban – Prófécia és hatása – Jeremiás 26

Kelemen Szabolcs Alpár   Prológus „A szent föld és a szent nép mellé oda kell tennünk a szent könyvet, a Bibliát, amely a történelmi kinyilatkoztatásról, az ország és a nép történetéről számol be, amelynek az eredeti kinyilatkoztatás szólt, és amely először válaszolt arra.”[2] „A kinyilatkoztatáshoz mindig hozzátartozik az elfogadás is. Isten kinyilatkoztatása – a Biblia nyelvén – Isten szava, az elfogadás pedig az ember hite.”[3]sten a történelemben cselekedetei által jelenti ki magát. „Az ókori Izrael fogalmilag a történelmet kizárólag Isten cselekvésével hozta összhangba.”[1] Anélkül, hogy a kinyilatkoztatás teológiájába mélyebben elmerülnénk, néhány dolgot feltétlenül tisztáznunk kell. Istennek a teremtésben adott kinyilatkoztatása Tovább olvasom…

Kornya élete, plántáló és evangelizációs szolgálata, és napjainkra vonatkozó tanulságai

Kovács Géza A szerző itt olvasható előadása a 2017. március 25.-ei Kornya Mihály Missziós Konferencián hangzott el Bicskén. Bevezetés Száz éve, 1917-ben halt meg Kornya Mihály.1844-ben született Nagyszalontán. 40 évig tartó szolgálata alatt 10-11 000 megtérőt merített be, több mint 200 új gyülekezetet plántált. A plántálóbizottság méltán vette fel az ő nevét, tudtommal ő az egyetlen baptista, akiről utcát is neveztek el országunkban. I. Kornya Mihály rövid életrajza Az elemi iskola elvégzése után egy nagyszalontai földbirtokos, Rozvány György szolgálatába állt. A földesúr kiemelte és házi szolgaként parádés kocsisává tette az erős, szikár testalkatú, okos és ügyes ifjút. A szorgalmas és takarékos Tovább olvasom…

Járomban – Prófécia és hatása – Jeremiás 26

Kelemen Szabolcs Alpár Prológus Isten a történelemben cselekedetei által jelenti ki magát. „Az ókori Izrael fogalmilag a történelmet kizárólag Isten cselekvésével hozta összhangba.”1 Anélkül, hogy a kinyilatkoztatás teológiájába mélyebben elmerülnénk, néhány dolgot feltétlenül tisztáznunk kell. Istennek a teremtésben adott kinyilatkoztatása (revelatio generalis) nem függetleníthető a speciális kinyilatkoztatástól (revelatio specialis), amelynek három nagyon fontos elemét kell megemlítenünk a teljesség igénye nélkül. A speciális kinyilatkoztatás első eleme a szent föld, melynek középpontja Jeruzsálem, a második a szent nép, a harmadik elem pedig a Szentírás. „A szent föld és a szent nép mellé oda kell tennünk a szent könyvet, a Bibliát, amely a Tovább olvasom…