A legnépszerűbb kategóriák a honlapunkon
A képre kattintva a témában feltöltött írásokat illetve podkaszt-adásokat találja.
Teológia
Közzétéve
2017. évi 2. szám
Szeretettel ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe a Szolgatárs következő számát. Elsőnek Fodor Péter lelkészgyakornok igehirdetését olvashatjuk el aminek a textusa a 2Pt 1,4 volt. Kelemen Szabolcs Alpár Jeremiás próféta fájdalmakkal teli szolgálatát vizsgálja meg a Jer 26-tal a fókuszban. Ármay-Szabó Ádám megismerteti velünk, hogy hogyan alakult ki a Vizsolyi Biblia versbeosztása. Ezután Tisza Attila zsoltár-parafrázisa ad lehetőséget az gondolkozásra. Mórocz Bora egy régi, de hasznos etikai témájú könyvet ajánl a figyelmünkbe a következőkben. Bacsó Benjámin tanulmánya a baptista történetírás három fő iskolájával ismertet meg minket. Szebeni Olivér anabaptistákról szóló írását adjuk ezután közre. Kovács Géza Kornya Mihály életének tanulságait szedte össze Tovább olvasom…
Kornya élete, plántáló és evangelizációs szolgálata, és napjainkra vonatkozó tanulságai
Kovács Géza A szerző itt olvasható előadása a 2017. március 25.-ei Kornya Mihály Missziós Konferencián hangzott el Bicskén. Bevezetés Száz éve, 1917-ben halt meg Kornya Mihály.1844-ben született Nagyszalontán. 40 évig tartó szolgálata alatt 10-11 000 megtérőt merített be, több mint 200 új gyülekezetet plántált. A plántálóbizottság méltán vette fel az ő nevét, tudtommal ő az egyetlen baptista, akiről utcát is neveztek el országunkban. I. Kornya Mihály rövid életrajza Az elemi iskola elvégzése után egy nagyszalontai földbirtokos, Rozvány György szolgálatába állt. A földesúr kiemelte és házi szolgaként parádés kocsisává tette az erős, szikár testalkatú, okos és ügyes ifjút. A szorgalmas és takarékos Tovább olvasom…
Járomban – Prófécia és hatása – Jeremiás 26
Kelemen Szabolcs Alpár Prológus Isten a történelemben cselekedetei által jelenti ki magát. „Az ókori Izrael fogalmilag a történelmet kizárólag Isten cselekvésével hozta összhangba.”1 Anélkül, hogy a kinyilatkoztatás teológiájába mélyebben elmerülnénk, néhány dolgot feltétlenül tisztáznunk kell. Istennek a teremtésben adott kinyilatkoztatása (revelatio generalis) nem függetleníthető a speciális kinyilatkoztatástól (revelatio specialis), amelynek három nagyon fontos elemét kell megemlítenünk a teljesség igénye nélkül. A speciális kinyilatkoztatás első eleme a szent föld, melynek középpontja Jeruzsálem, a második a szent nép, a harmadik elem pedig a Szentírás. „A szent föld és a szent nép mellé oda kell tennünk a szent könyvet, a Bibliát, amely a Tovább olvasom…
A szuper posztmodern keresztény 119. zsoltára
Tisza Attila Boldogok, akiknek az útja sikeres, akik a szituáció-etika kívánalmai szerint élnek. Boldogok, akik értelmezik intelmeit, kreatív szívvel keresik őt, nem követtek el mindig álnokságot, hanem furfangosan jártak az ő útjain. Miért parancsoltad, hogy utasításaidat mindig pontosan megtartsuk? Bárcsak taktikusan járhatnék utadon, ügyesen alkalmazván rendelkezéseidet! Akkor nem vallanék szégyent, ha szükség szerint figyelnék minden parancsolatodra. Tiszta szívből akkor adok hálát neked, ha elfogadod hamis döntéseimet. Bár olykor-olykor nem tartom meg rendelkezéseidet, ne hagyj el engem soha! Hogyan tarthatja stabilan karrierjét az ifjú? Úgy, hogy igéd megtartását a helyzethez igazítja. Ha fél szívvel kereslek téged, ne engedd, hogy megijedjek Tovább olvasom…
A baptista historiográfia vázlatos áttekintése
Bacsó Benjámin Bevezetés A historiográfia a történetírás történetével foglalkozik. A magyar baptista misszió történetírása jelentős múltra tekint vissza. Érdemes tehát legalábbis vázlatosan áttekinteni ennek legfontosabb állomásait. Nagy segítségemre volt ebben a munkában dr. Szebeni Olivér, aki rendelkezésemre bocsátotta az általa gyűjtött adatokat is. Különösen is fontos megtennünk ezt az áttekintést akkor, amikor „az egyháztörténettel való foglalkozás hosszú szünet után az utóbbi majd tíz év folyamán került újra a történeti érdeklődés homlokterébe, és nemcsak megjelentek és megszaporodtak az egyháztörténeti tárgyú tanulmányok, hanem a korábbi irányok mellett újak is mutatkoznak”.1 Magyarországon a kisegyház vagy szabadegyház névvel illetett közösségek körén belül is annak Tovább olvasom…
Egészségügy és orvoslás a habánok korában
Dr. Nagy Imre Egy nemzeti tragédia egészségügyi következményei Mindaz, ami 1526. augusztus 29-én történt, nemcsak társadalmi-gazdasági szempontból vetette vissza hazánk fejlődését, hanem kifejezetten meghatározta az egészségügyi tennivalókat is. Főként közegészségtani következményeivel kellett számolnunk. A híradások szerinti alig másfél órás ütközetben a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett. A csatatéren mintegy négyezer lovas, tízezer gyalogos vesztette életét, hősi halált halt hét főpap, köztük a fővezér Tomori Pál és Szalkai László esztergomi érsek is (1. kép). A gyalogság teljesen megsemmisült, a lovasság nagy része is elesett. A menekülő II. Lajos király a megáradt Csele-patakba fulladt (2. kép). Az ország déli és alföldi területei Tovább olvasom…