Dr. Fekete Csaba református lelkész, a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára osztályvezetője, a Református Generális Konvent Énekeskönyv-bizottságának elnöke, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma Himnológiai Szekciójának titkára.
A cikk által elemzett ének a Baptista gyülekezeti énekeskönyvben a 300., bár ott csak egy versszakkal szerepel.
(Az előző számokban közölt tanulmány folytatása.)
11. Misszió és kultúra
A missziói teológiában azt nevezik inkulturációnak vagy akkomodációnak, ha a keresztény üzenet más kultúrában jelenik meg. A keresztény hit a zsidókeresztény örökségtől idegen kultúrában csak is úgy válik érthetővé, ha „le lesz fordítva” az adott kultúra nyelvére. Ez persze nemcsak óriási erőfeszítéseket igényelt és igényel: a nyelv ismeretét (adott esetben írásos formájának megalkotását), hanem az emberek gondolkodásmódjának megértését is. Egy adott fogalom mit jelent a Bibliában és mit náluk.
A külmisszió korai időszakában, – amikor ezekre az ázsiai, afrikai területekre behatolt az evangélium, – feltételezték „a pogány kultúrák” széthullását. Ez persze nem következett be. Egy ideig e távoli világban evangéliumot hirdető misszionáriusok legnagyobb ellenfelei a gyarmatosítók voltak. Akik viszont hamar ráébredtek, hogy a bennszülöttek világát a misszionáriusok ismerik legjobban, és nem eredménytelenül igyekeztek kihasználni ezt a maguk javára. Ez a misszió és a gyarmatosítás összekapcsolódását hozta magával. Nem egy dicséretes korszaka a keresztény missziónak.
(Folytatás az előző számból)
A Kínai Népköztársaság (kontinentális Kína) a második világháború során kiűzte az ország északkeleti részében hatalmat gyakorló nemzeti kínaiakat, és területén kommunista hatalomátvétel bonyolódott le. Ezzel a materializmus vált uralkodó világnézetté, és az ország maoista vezetői nemcsak a keresztény misszióknak, hanem saját nemzeti tradíciókon nyugvó kvázi-vallásosságuknak is ásták a sírját. Ezzel jutunk a titok nyitjára, hogy a világ legnagyobb népessége miként süllyedt több évtizedes nyomorba, és a „kulturális forradalom” sem vezette ki az ország milliárdos lakosságát, akár taoista, konfuciánus, keresztény vagy maoista volt.
Az univerzizmus abból az alapvető kínai felfogásból adódik, hogy az egész világegyetem hármas összetevőjében (ég, föld, ember) a makro- és a mikrokozmosz egyetlen hatalmas összefüggés, és működése közben egyensúlyra törekszik. Ezt fejezi ki jelképük, a fekete és fehér mezőbe tagolt yin és yang (férfi és női alkat), amely egymás kiegészítője, nem ellenpárja. Az univerzizmus gyökerei a hinduizmusba nyúlnak. Lao-ce és Kung Fu-ce fejlesztette tovább a rendszert. Nagyon feltételesen fogható fel vallásként, miután nincs természetfeletti (Isten) kapcsolata. A tao is, mint „minden jó” töltheti be a filozófiai pozitívumot („minden jó, az a tao”). Ez az egyesülés a taóval képviseli az ember optimális végső célját (vö. üdvösség).
7. A japán megszállás és következményei
Japán politikai feltűnése valami elképzelhetetlent juttatott kifejezésre, s ez a nagyhatalmak között Japán számára előnyös helyzetet teremtett. Számos csalárd államszerződéssel Japán biztosította jogát Koreára. 1905-ben Amerika Japánnal titkos szerződést kötött, amely elismeri Japán uralmát Korea felett. 1910. március 22-én erőszakkal eltávolította a kormánytisztviselőket a királyi udvarból. Minden jogot és szerződést, amivel Korea mint önálló állam rendelkezett, Japán vett át. E napon a világ egyházai szolidaritást nyilvánítottak a koreai egyházzal, és megállapították: „Egy dicső kultúrájú, erkölcsű és hosszú történetű ország megy most pusztulásba”.
Isten kegyelméből, szeretnék megosztani veletek egy tanítást, melynek az a címe, hogy Igaz és hamis megtérés. Ez egy nagyon kijózanító tanítás, olyan üzenet, amelyre nagy szükség van a mai egyházban. Van egy tanításom, A pokol legféltettebben őrzött titka címmel, amely arról szól, hogyan használható a törvény az evangélizációban. Tény, hogy Isten törvénye, a tízparancsolat volt a lényege Isten olyan nagy emberei evangéliumhirdetéseinek, mint amilyenek Wesley, Moody, Whitfield és Jonathan Edwards voltak. Ők mondták, hogy ha nem használod a törvényt, az szinte biztos, hogy hamis megtérésekhez vezet.
Az Egyesült Államok egyik legnagyobb felekezetének hivatalos újságjában, az American Horizonsban olvastam, hogy ez a 11500 gyülekezetet magában foglaló felekezet az „Aratás évtizede” első évében, 1991-ben 294000 Krisztus melletti döntést regisztrált. Ebből az istentiszteleteken mindössze 14000 főt lehetett megtalálni, ami azt jelenti, hogy nem tudtak elszámolni a maradék 279000 Krisztus melletti döntéssel. És ez az átlagos modern evangelizációs statisztika, legyen szó akár kampányokról, akár helyi, gyülekezeti evangelizációkról.
Sok megtérő azonban nem morzsolódik le. Őket addig babusgatják, míg végül benragadnak a helyi gyülekezetben, ahol jó a társasági élet. Benn is maradnak a gyülekezetben, abban a hitben, hogy üdvösségük van, de mivel nem rendelkeznek azokkal a dolgokkal, melyek az üdvösség velejárói, ezért nincs valódi alapja az üdvösségüknek.