Kovács Ferenc
Kovács Ferenc nyugdíjas mérnöktanár. Több cikluson keresztül különböző iskolavezetői feladatokat is ellátott. Tanított a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen is. 2011-ben, amikor nyugdíjba ment, jelentkezett a Baptista Teológiai Akadémia GyMT szakára, aminek jelenleg végzős hallgatója.
Az aszódi gyülekezet vezetője és presbitere. A gyülekezetben imaóravezetői, igehirdetői feladatokat is végez. Három hívő, felnőtt gyermeke van, és egy unokája. Felesége is a gyülekezet aktív szolgálattevője. Mint nyugdíjas bölcsődevezető a kisgyermekek gondozója a vasárnapi istentiszteletek alatt.
Etikai bevezetés
A Biblia az élet keletkezésével, a teremtés őstörténetével Mózes első könyvének első részében foglalkozik. A Biblia nem egy tudományos alkotás, teológiai magyarázatot ad a teremtésre. Az emberiséget mindig is érdekelték a születés körülményei, mikor született, hogyan született, az ember mi végett van e földön, honnan jöttünk, hová megyünk. Ezért a Biblia hangsúlyozott figyelemmel rögzíti, amit például Ézsaiás így fogalmaz meg: „Így szól az Úr, a te teremtőd…” (Ézs 43,1), de Ézsaiásl még számtalan helyen szól Istenről, mint Teremtőről (Ézs 37, 16; 40, 26; 41,20; 42,5). Jeremiás amikor tanácsért könyörög Istenhez, felsóhajt: „Ó, Uram, Uram, te alkottad az eget és a földet nagy hatalommal…” (Jer 32,17). A zsoltáríró számolhatatlan helyen említi Istent mint a világ teremtőjét. Pál a Zsid 11,3-ban arról beszél, hogy „Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható”. A láthatatlan azt is jelenti: érzékelhetetlen, de hogy mit jelent az érzékelhetetlen, annál fontosabb, hogy Isten volt az alkotó.
A teremtési munkák végén látszik meg igazán, hogy mi volt Isten teremtő munkájának célja: életet akart teremteni kezdettől fogva, annak az előfeltételeit is megteremtette. Az Atya a gyermekét szerette volna látni, ezért ruházta fel a legnagyobb kiváltságokkal.1