Az emberi méltóság harcosának lelki drámája
Mórocz Bora
A húsvét a szenvedés ideje. A szenvedés pedig lehet alkotó jellegű. […] [A férjem] halálában ott van a remény, vagy a feltámadás.
– mondta Coretta Scott 1968 decemberében, miközben 1963 húsvét nagypéntekjére emlékezett vissza, amikor férjét, Kinget a birminghami börtönbe zárták. Ezen a napon Scott nagy szomorúságában depresszióba esett, miközben újszülött csecsemőjükkel otthon tartózkodott, mégis lelki fájdalmai közepette értette meg az ünnep mély üzenetét: nagypéntek nélkül nincs húsvétvasárnap.1
Miben tér el egy teológiai portré az önéletrajztól? Abban, hogy nem csupán a kronológiai sorrendben felsorolt eseményeket beszéli el, hanem az ember lelki küzdelmét írja le. A harc a születéstől halálig tartó lelki út, dráma. A portréalkotó azt az igazi személyiséget keresi, mely csak Krisztusban található és érthető meg.2 A teológia felszabadítja a lelket a testhez kötött vegetatív működéstől és az ember mélylélektan kutatását végzi.3 A személyiség tartalmát nem a természeti, hanem a lelki ember adja, mely az egyén legmélyén található; az ember – Jung szerint – akkor igazán önmaga, amikor ösztöntermészetén túllépve az erkölcsi jó érdekében akár saját maga ellen fordul, vállalva a fizikai és érzelmi rosszat.4 Martin Luther King Jr. élete útját eszerint a nézőpont szerint négy felvonásra osztva mutatom be: gyermekkorát, fiatal felnőtt éveit, aktív politikai szerepvállalásának időszakát, valamint halála előtti utolsó napjait különválasztva négy felvonást részletezek.