Lapszámok

Hallgassunk igehirdetéseket!

Vas Ferenc

earphones

Haraszti bácsi (dr. Haraszti Sándor – a szerk.) Nem voltam engedetlen című könyvéből a legélénkebben az a rész maradt meg bennem, ahol a kortársai igehirdetéséről megmaradt élményeit mondta el. Érdekes volt, hogy egy nagyon okos embernek mi ragadt meg szolgatársai prédikációiból. Mi volt az, ami megfogta és gondolatokat indított el benne, vagy esetleg megértett azok által valamit Isten igéjéből vagy a másik személyes harcaiból? Illetve, hogy évek, évtizedek távlatából mi maradt meg benne.

Azért meséltem el ezt a történetet, mert a prédikációk hallgatása ritka lehetősége egy szolgálatban levő lelkipásztornak, ezért sokszor elfelejtjük milyen hatást is gyakorol az a hallgatóságunkra, mert mi magunk nem vagyunk hallgatók. S most arra készülök, hogy gyakorló pásztoroknak ajánljak olyan kortárs amerikai igehirdetőket, akiket érdemes meghallgatni, akár minden egyes, vasárnapi szolgálatukat.

Én akkor kezdtem el amerikai igehirdetéseket hallgatni, amikor elkezdtem futni. Hogy ne legyen unalmas a mozgás és hasznom is legyen belőle, hallgattam néhány Paul Washer és Warren Wiersbie igehirdetést. Már előtte is hallgattam ilyen típusú mp3-akat, de ekkor jutottam el az angoltudásomban addig, hogy azért értsek is belőle valamit.

Tovább »

Alkalmas idő

Kormosné D. Zsuzsa

„Az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata.” (Hunyadi Mátyás)

Pályázat

Talán szokatlan lehet e folyóirat lapjain olyan „profán” kérdésekről szólni, mint a gyülekezetek társadalmi szerepvállalása, az állammal, kormányzattal való együttműködés. Gyermekkoromtól – nyilván a „szakasszátok el magatokat a világtól” bibliai figyelmeztetés nyomán, na meg politikai okokból – azt hallottam, láttam, tapasztaltam, hogy az állammal bármilyen formában való összekapcsolódást kerülni kell. Ha ilyen kérdés egyáltalán felmerült, akkor is nagy távolságtartást, feszültséget, óvatosságot láttam, amin persze az 1945 utáni évtizedekben nem lehetett csodálkozni. Az 1989 utáni változások sokat enyhítettek ezen a helyzeten, de számos ellentmondást, problémát is felszínre hoztak. Az egymást váltó kormányzati ciklusokban az egyház és állam viszonya – a szétválasztás hangsúlyozása mellett – jelentősen eltért egymástól. Egy tény azonban nem tagadható: az eltelt 25 évben fokozatosan nőtt az igény az egyházak társadalmi szerepvállalása iránt. Odáig fejlődött ez a folyamat, hogy a 2011. évi CCVI. törvény, amely a lelkiismereti és vallásszabadságról szól, bevezető szakaszában kimondta, utalva az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdés második mondatára is: „Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal”.

Tovább »

Mit keres még imaházainkban az orgona?

Gyülekezeti orgonajáték múltban, jelenben, jövőben

Tóka Ágoston

Hálás vagyok Istennek, hogy egyházi szolgálatom, illetve művészi munkám révén nagyon sok gyülekezetbe eljuthattam az elmúlt években, és sok testvérrel beszélgethettem zenei kérdésekről. Általános tapasztalatom, hogy mindenkinek nagyon határozott véleménye van arról, milyen zenének kellene elhangozni a gyülekezetekben, ezek viszont a legkülönbözőbb alapokon állnak, általában valamilyen hagyományhoz vagy divathoz való erős kötődésből fakadnak. Orgonaművészként sok szeretetet, megbecsülést kapok a testvérektől, ugyanakkor van, aki a misszió elé háruló akadályt lát a tradíciókban, így a tradicionális zenében is, és megfogalmazza a címben feltett kérdést. Természetes dolog, hogy különböző háttérből érkező emberek másképp látnak kérdéseket, és a vélemények ütköztetése előre is viheti a dolgokat. Engem is arra késztetett a fenti kérdés, hogy komolyan elgondolkozzak szolgálatom célján. E gondolatokat szeretném megosztani az alábbiakban.

Az Újpesti Baptista Gyülekezet orgonájának sípjai
Az Újpesti Baptista Gyülekezet orgonájának sípjai

Tovább »

Kiút a depresszióból (könyvajánló)

Sue Atkinson: Kiút a depresszióból

Harmat, Budapest, 2013

kiut

Sue Atkinson könyve, a „Kiút a depresszióból” a Harmat kiadó „Első lépések” sorozatának első kötete. A sorozat a 21. század emberének tipikus lelki problémáival foglalkozik. A szerzők együttérzően, sőt tapasztalatból írnak a problémákkal kapcsolatban, és tanácsolják a szenvedőket és hozzátartozóikat.

Tovább »

A hét első lépés (Márk 10,46–52)

Kortárs igehirdetők

Papp Dániel

steps

Jó, hogy nem először halljuk ezt az igét, ami alapján már kiálthattunk Istenhez és meggyógyulhattunk általa. Most viszont hívom a kedves jelenlévőket, hogy tegyünk meg hét lépést, hogy elinduljunk Jézussal – igen, miután e hét lépéssel elérkeztünk hozzá! Ahhoz, hogy elérkezzünk Istenhez és indulhassunk vele, ahhoz is kell lépéseket tenni. Hívom arra a gyülekezetet, hogy legyünk célirányosak: Jézus Krisztus a cél, akihez meg kell érkeznünk és akivel tovább kell mennünk. De ne legyünk olyanok, mint sok keresztény, akik között vannak talicskához hasonlók – csak akkor haladnak, ha kényszerítik őket. Egyesek olyanok, mint a kenu – pacskolni kell körülöttük. Mások olyanok, mint a papírsárkány – ha nem tartjuk őket pórázon, elrepülnek. Némelyek labdához hasonlítanak – nem lehet tudni, hogy a következő pillanatban merre pattannak el. Mások olyanok, mint a lufi – tele vannak levegővel, és bármikor készek felrobbanni. Egyesek olyanok, mint az utánfutók – vonszolni kell őket. De vannak olyanok is, akik arra törekszenek, hogy a Szentlélek irányítsa őket és átadják magukat az Atya vonzásának – Jézus Krisztushoz jönni. Bartimeus ilyen volt.

Legyünk hát figyelmes igehallgatók, és ennek során lássuk meg a kiindulási pontot, aztán lépjünk meg hat lépést Isten felé, majd a hetedikkel kezdjünk el járni Istennel!

Tovább »