Pedagógia

Mit tehet a nevelő, ha valóban formálni akarja a személyiséget?

Uzsalyné Pécsi Rita

Pécsi Rita tanít

„Nem érted meg, fiam?!”

„Hiába mondom a gyereknek, mintha meg sem hallaná!”

Halljuk és mondjuk nap mint nap. Mint a pusztába kiáltott szó. Prédikálunk, s közben érezzük, hogy nem tudunk megváltozni, és gyerekeinkre, is mintha csak ideig-óráig tudnánk némi hatást gyakorolni. Vajon ennyi a szülői-nevelői hivatás? Panaszkodunk a rohanó és értékvesztett világra, a médiára, a hitelüket vesztett vezetőkre, de titkon reméljük, hogy lehet ezt jobban, „mesteribben” csinálni!

Míg egyfelől gyermekeink több területen imponáló tájékozottságra tesznek szert, addig egyre többször merülnek föl a felnőtt személyiségek tipikus deficitjei. Nevezetesen az agresszivitás, az érzéketlenség, a haszonelvű szemlélet, a kudarctűrés alacsony szintje.

„Abból, hogy valaki évfolyamelső, csak annyi következik, hogy az illető osztályzatok tekintetében kivételesen jól teljesít. Semmi nem derül ki arról, hogy hogyan viseli majd az élet viszontagságait. A beszűkült funkciójú iskola legfeljebb egy következő iskolafokozatra, de nem a morális és felnőtt életre való felkészítés színhelyévé vált”. (K. Arnold, D. Goleman)

A jelenség ma már szinte közhelynek számít, bár a viszonylag jó tanulmányi teljesítmények ideig-óráig eltakarják a tüneteket. Az egyik legsúlyosabb gondunk, hogy az iskolában tervszerűen fejlesztett IQ-érték „legjobb esetben is csak húsz százalékát teszi ki a sikert befolyásoló tényezőknek, nyolcvan százalék más erőkre vezethető vissza”. (D. Goleman)

A teljes ember személyiségének kibontakoztatása mindannyiunk legalapvetőbb célkitűzése. A jó ember és a jó szakember nevelésének eszménye, a boldog élethez szükséges készségek kifejlesztése nagy kihívás minden nevelő számára.

Tovább »

A baptista bibliaismeret és a görög katolikus hittan összevetése

Karancsi Csaba

A szerző megjegyzése

Azért választottam ezt a korosztályt, mert – habár fakultatív módon – ennek a korosztálynak tartok hittant Tégláson a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. A munkámat szeretném a kötelezőn bevezetett hit- és erkölcsoktatáshoz (elsősorban a baptista bibliaismeret oktatásához) igazítani, illetve ehhez segítséget adni. Éppen ezért hasznosnak látom az összehasonlító elemzést. Amikor akár a baptista bibliaismeretről, akár a görög katolikus (vagy egyéb) hittanról beszélünk, akkor beleértjük az erkölcstant is. Tehát a felekezeti hittanoktatás nem elégszik meg az adott felekezet hitvallási tételeinek tanításával, hitre neveléssel, hanem a társadalmi normák, etikai szabályok tanítására, erkölcsi nevelésére is törekszik.

Baptista bibliaismeret

Oktatási cél:

A Biblia igazságainak megismertetése.

A teremtő és gondviselő Atya bemutatása.

Nevelési cél:

A bibliaismeret középpontjában a mindenható Isten kijelentése áll, amely képes formálni a gyermeki személyiséget – testi, szellemi és lelki értelemben egyaránt. A gyerekek

  1. társaikhoz aló viszonyának
  2. családjukhoz való viszonyának
  3. környezetükhöz való viszonyának
  4. értékrendjüknek
  5. normarendszerüknek
  6. gondolkodásmódjuknak
  7. viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Tovább »

Az erkölcstan, a bibliaismeret egy konkrét szakközépiskolai példája, a tantárgy és a FÉK-program összehasonlítása

Tóth Sándor

Jezus_megtalált

Alapfogalmak1

A köznevelési törvény értelmében a közoktatás tartalmi szabályzása három szinten valósul meg.

NAT Nemzeti Alaptanterv, melyet a kormány ad ki és nevelési célokat, fejlesztési területeket és közös nemzeti műveltségtartalmat határoz meg benne.2

KT Kerettanterv, melyet az az oktatásért felelős miniszter ad ki, és iskolatípusra, adott pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladat meghatározására készül. Az egyes témakörökre összpontosító részletes kidolgozással támogatja a pedagógusok pedagógiai tervező tevékenységét, segíti a fogalmi gondolkodás fejlesztését, a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését. Két típusa van, az egyik a miniszter által kiadott, a másik a miniszter által jóváhagyott kerettanterv. A köznevelési törvény eredeti koncepciója szerint az egyes egyházak önálló kerettantervet állítanak össze. Ilyen, az egyház által összeállított kerettanterv készülhet a hit és erkölcstan tárgyakhoz, melyet a miniszter sem ki nem ad, sem jóvá nem hagy. A kerettanterv speciális típusai a tantárgyi kerettanterv és a programtanterv.3 A kerettanterv alkotóeleme a tantárgyi kerettanterv, iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készül. A programtanterv, szintén része a kerettantervnek, és egy hételemű rendszer három fontos eleme alapján értelmezhető: pedagógiai koncepció, tanulási-tanítási program, a tanítási-tanulási egységek leírása. A nevelési-oktatási program a nevelés-oktatás megtervezését-megszervezését segíti, a NAT-ban és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását teszi lehetővé, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hét elemű rendszer, amely minimálisan egy-egy tantárgyra, egy vagy több műveltségi területre vagy pedagógiai szakaszra terjed ki.

Tovább »

Keresztény pedagógiai megfontolások és a média

Vass Béla

News
Bevezetés

Napjainkban hihetetlen mértékű információs áradat közepette bonyolítjuk az életünket, melyben szinte elvész az ember. Elérkeztünk egy olyan szintre, amikor már teljességgel lehetetlen feldolgozni a ránk zúduló hírözönt. Az elektronikus és az írott média folyamatosan bombáz mindenkit, ami alól gyakorlatilag senki sem képes teljesen kivonni magát. A médiahatalom mindenkit potenciális célpontnak tekint, korosztálytól, társadalmi helyzettől függetlenül. A legmodernebb technikai eszközök igénybevételével a nap 24 órájában ontják ránk kéretlenül a kétes értékű filmeket, reklámokat, zavaró információkat. Mindennek azonban valójában egyetlen célja van, az emberek tudatának (lelkének) átformálása (deformálása), mely előkészítés az antikrisztusi korszak megvalósításához. Mindehhez az ötletgazda maga a sátán, ezért nekünk, keresztényeknek tisztában kell lennünk a helyzet veszélyeivel. Bibliával a kezünkben, kizárólag az Igére figyelve kell megtanulnunk, hogyan tudjuk ilyen ellenséges körülmények között kiszűrni a hazugságokat, és – lehetőség sze­rint – minél inkább távol tartani magunkat tőlük.

Tovább »

Az irgalmas samaritánusról szóló példázat pedagógiai tanulságai

Vida Gabriella

Szúdy Nándor: A kék szamár (Az irgalmas samaritánus), 1951
Szúdy Nándor: A kék szamár (Az irgalmas samaritánus), 1951

A pedagógia hagyományos értelemben a gyermekek nevelésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó tudomány. A tágabb értelemben vett pedagógia minden embert érint, vagyis az ismeretek szerzése, valamint a személyiség fejlesztése nemcsak a gyermek, hanem az egész emberi élet feladata.

A pedagógia, illetve a pedagógus szavak görög eredetűek (a gyerekvezető szóból származnak).

A Pedagógiai Lexikon1 a következőképpen határozza meg a nevelés általános fogalmát: A nevelés az emberre irányuló fejlesztő hatások egymással koordinált és egésszé szerveződő rendszere, mely az egyén fejlődését abból a célból segíti elő és irányítja, hogy az képes legyen a társadalomban és az egyéni életben reá háruló feladatok elvégzésére. A nevelés szükséges az életcél meghatározásához és eléréséhez.

Tovább »