City to city Europe konferencia

Kapitány Zsolt

Krakkó, 2018. október 30. – november 1.

Néhány évvel ezelőtt a European Leadership Forumon akadt, majd ragadt a kezembe Timothy Keller Center Church című könyve. A könyv fő témája a kiegyensúlyozott evangélium-központú szolgálat városi környezetben. Mély benyomást gyakorolt rám a könyv alapossága és az, hogy nem akarja megmondani a tökéletesen alkalmazható missziós módszert, de mégis nagyon gyakorlatias.

A könyv hatását követően csatlakoztam két fiatal lelkészkolléga (Pollák Dávid és Záborszky Dávid) csapatához, akikkel közösen vehettünk részt a City to city Europe gyülekezetplántálási konferencián Krakkóban. A rendezvényen mintegy hatszáz fős hallgatóság volt jelen szerte Európából, köztük majd százan Magyarországról.
Timothy Keller négy előadást tartott a következő témákban: 1. Hogyan változtat meg téged az evangélium? 2. Hogyan változtatja meg a gyülekezetet az evangélium? 3. Hogyan változtatja meg a városodat az evangélium? 4. Hogyan változtatja meg a világot az evangélium? A konferenciát alapvetően áthatotta a könyv három fő fókusza, a kiegyensúlyozott evangélium, a kiegyensúlyozott viszonyulás a városhoz, és a kiegyensúlyozott mozgalmi jelleg.
Az alábbiakban a negyedik előadásban felvetett három kihívást szeretném ismertetni: 1. Az evangélium kihívása egy posztkeresztény kultúrában, 2. A keresztény formálódás kihívása egy digitális médiakultúrában, 3. A keresztény egység kihívása egy politikailag fragmentált társadalomban.

1. Az evangélium kihívása egy posztkeresztény kultúrában

A nyugati társadalom az első, mely azt mondja: a legfontosabb, hogy az egyén szabad legyen és saját vágyai szerint éljen. Továbbá a legnagyobb problémának azt tartja, ha valaki más egy szent rendet akar ráerőltetni. A nyugati ember azt hiszi, hogy a legfontosabb dolog, amitől meg kell szabadulnia, hogy az emberek azt mondják neki: meg kell térnie.

Az „üdvösség” gondolatának legerősebb formája az, hogy meg kell szabadulni attól, hogy üdvösségre van szükség. Ebből az következik, hogy az egyén mondja meg az egyháznak, a gyülekezetnek, a családnak, hogy úgy kell elfogadni őt, ahogy van. És neki ne mondja meg senki, miként kellene élnie az életét.

A kérdés az, hogy egy ilyen kultúrában, amely nem hisz a bűnben, hogyan tudunk beszélni a bűnről. Minden más tradicionális kultúra hiszi, hogy van valami szent rend, és ha attól eltérünk, az bűn. Ez igaz akkor is, ha egyes kultúrák másként értelmezik, mi a bűn, és másként gondolkodnak Istenről. De mindannyian hiszik, hogy van valami szent rend. A nyugati ember azonban ezt nem hiszi. A kérdés az, hogyan beszélünk a nyugati embereknek az evangéliumról.

2. A keresztény formálódás kihívása egy digitális médiakultúrában

A második kihívás hasonló az előzőekhez. Hogyan végzünk missziót és keresztény formálódást azon emberek között, akik a digitális és szociális média világában élnek. Az európai statisztikák hasonlóak lehetnek, mint az amerikaiak, melyek azt mondják, hogy a huszonegy év alattiak több mint hatvan százaléka négy óránál többet tölt a közösségi médián. Sherry Turkle, az egyik bostoni egyetem tanára, könyvet írt a közösségi média hatásáról, és azt mondja, minél több közösségi médiát fogyaszt valaki, annál inkább mérhető módon csökken benne az empátia. Másként fogalmazva, minél több közösségi médiát fogyasztunk, annál nehezebb átélni, mi az, ami valóság rajtunk kívül. Csak az lesz a valóság, amit mi magunk átélünk és érzünk. A közösségi média megváltoztatja, miként formálódunk és miként fogadunk el egy hitet.

Régen ahhoz, hogy valaki elfogadjon egy hitet, fel kellett ismernie, hogy az igaz, és abból az következett, hogy meg kell változnia. De ma az emberek azt fogadják el, ami egy járulékos igazság. Nem azért fogadnak el valamit, mert az igazság, hanem azért, mert így szeretnék magunkat látni. Ebből az következik, hogy a hitelveik hihetetlenül keskenyek lesznek. Egy digitális világban a benső és az érzések sokkal valóságosabbnak tűnnek az egyénnek, mint bármi más, ami rajta kívül van. És ha valaki eldönti, hogy valamiben hinni szeretne, az csak azért van, mert az beleilleszkedik abba, hogy milyen szeretne lenni.

A kihívás ebben az, hogy miként formáljuk az embereket a világban, gyermekeinket a gyülekezetben. Miként formáljuk az embereket akkor, amikor három-négy órát töltenek napi szinten a közösségi médián, és csak néhány órát hetente a gyülekezetben?

A különböző narratívák is a közösségi médián keresztül érkeznek hozzánk, melyek a következők:

Identitásnarratíva: Az identitásnarratíva azt jelenti, hogy teljesen igaznak kell lenned önmagadhoz, meg kell találnod és ki kell fejezned önmagadat, függetlenül attól, hogy bárki más mit gondol.

Szabadságnarratíva: Szabadnak kell lenned, hogy úgy élj, ahogy akarsz. Tedd, amit akarsz, amíg másoknak nem ártasz.

Boldogságnarratíva: Azt kell tenned, ami téged boldoggá tesz, és ebből fakadóan a boldogságot semmiért sem áldozhatod fel.

Igazságnarratíva: Az erkölcsiség kulturálisan relatív, és senki sem mondhatja meg neked, hogy mi igaz vagy mi nem igaz. Mégis mindezek mellett fontos, hogy igazság legyen a világban.

Tudománynarratíva: A problémák megoldása tudomány által vezérelt lesz, és a tudomány tudja átalakítani az életünket.

Szexualitásnarratíva: A szexualitásod megélése döntő része annak, hogy a saját identitásodat felismered és megéled. A szexuális gyönyör egy elvehetetlen formája annak, hogy te kifejezd önmagadat.

Történelmi narratíva: A történelem arra megy ma, hogy az individuális szabadságodat megéld. Mindezek az interneten keresztül érkeznek hozzánk, és az ember képzeletét valóban megmozgatják. Azonban a közösségi média nemcsak rossz hiteket közvetít, hanem megváltoztatja azt is, hogy miként formálódik az ember. A kihívás tehát az, hogy miként tudjuk megtartani a gyermekeinket a gyülekezetben úgy, hogy ne mondják: nem értik, mi az, ami itt folyik.

Régen a hitvallások valamivel szemben fogalmazódtak meg. A kérdés mindezekből az, hogy ma, amint kifejtjük a hitelveket, azok vajon szembemennek-e a mai szekuláris narratívákkal. Az igazságot úgy mondjuk-e el, hogy az felkészít bennünket azokkal a narratívákkal szemben, amelyek nem az Isten szerintiek. A keresztény narratívának azt kell megmutatnia, hogy a szekuláris narratívák bár igazságot ígérnek, de sohasem fogják tudni megadni azt.

Egy másik feladat, hogy olyan közösségeket kell teremtenünk, amely az embereket megtartja és formálja. A közösségben nemcsak erkölcsi tanítás van, hanem erkölcsi diskurzus is. Elég erős közösséget kell építeni ahhoz, hogy legyőzze azt, ahogyan a közösségi média magába olvasztja az embereket. A fiatalok evangelizálására új utakat kell találni.

3. A keresztény egység kihívása egy politikailag fragmentált társadalomban

A harmadik kihívás az egység egy politikailag fragmentált társdalomban. A nyugati társadalom politikai értelemben széttöredezett. Egyfajta polarizáció történik. Az emberek sokkal konzervatívabbak és jobboldalibbak, és az emberek sokkal baloldalibbak és liberálisabbak, mint korábban. A veszély az, hogy a politikai indulatosság annyira erős, hogy a keresztény gyülekezetek is belekerülnek ebbe a feszültségbe. Ennek a problémának a közösségi média szintén része.

A politikai pártok egyre erőteljesebben meghatározzák, hogy a keresztényként miként cselekszünk, pedig ennek fordítva kéne lennie. A lehető legrosszabb az, ha egy gyülekezet vagy felekezet annyira azonosul egy párttal, hogy a nem keresztények azt mondják, a kereszténység csupán az adott politikai blokk egy eleme.

A korai kereszténységre öt dolog volt jellemző: a multietnikusság, az elkötelezettség a szegények iránt, nem voltak bosszúállók, a pro-life és a tradicionális szexuális etika. Ha ezeket nézzük, mind baloldali, mind jobboldali elvek megtalálhatók köztük.

A kereszténységnek ellen kell állnia annak, hogy akár a jobb-, akár a baloldal bekebelezze.

Mi keresztények vagyunk először, és csak azt követően jobb- vagy baloldaliak, keresztények vagyunk először, és csak azt követően észak-amerikaiak vagy európaiak.

Tim Keller szerint ez a három kihívás áll előttünk, amivel foglalkoznunk kell.

Az előadások az interneten angolul és magyarul is megtekinthetők:

• magyarul ezen a youtube linken
• angolul itt: facebook.com/citytocityeurope