2014 - 3-4. szám

Keresztény etika a kortárs Európában

Beszámoló a 2014-es FEET konferenciáról

viktorHegedűs D. Viktor
teológushallgató, BTA

 

Bevezetés

A cikkel azonos címmel rendezett konferenciát a FEET (Fellowship of European Evangelical Theologians – Európai Evangelikál1 Teológusok Közössége) augusztus 29. – szeptember 2. között Párizsban. Baptista közösségünkből hárman vettünk részt a konferencián: Nemeshegyi-Horvát György hatvani lelkipásztor és felesége Anna, valamint jómagam az Evangelikál Teológia Alapítvány ösztöndíjának keretében. Mivel a magyar teológiai palettán jórészt ismeretlen e szervezet és ennek tevékenysége, a továbbiakban egy beszámolót olvashatnak az érdeklődők magáról a szervezetről, valamint az idei konferenciáról.

FEET

Az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban már régóta kialakult kultúrája van a bizonyos teológiai nézetet vallók szervezetbe tömörülésének. A 20. század derekán a klasszikus evangéliumi hitet vallókból létrejött evangelikál mozgalom számára az USA-ban ezek a szervezetek az Evangelical Theological Society (Evangelikál Teológiai Társaság) és az Institute for Biblical Research (Bibliakutató Intézet), míg Angliában a Tyndale Fellowship (Tyndale Közösség) voltak.

A kontinentális Európában azonban olyan szervezet, amely egyesítette volna a legmagasabb tudományos színvonalat a Szentírás tekintélyével, valamint egy ortodox, biblikus teológiával, sajnos nem nagyon létezett. Ezt a helyzetet szüntette meg John Stott, a híres brit teológus-lelkész, amikor európai kollégái segítségével 1974-ben életre hívta a FEET-et. A szervezet célja, hogy népszerűsítse az evangelikál teológiát a kontinentális Európában, mégpedig olyan módon, ami teljesen lojális a Biblia tekintélyéhez. Ezáltal nem titkolt törekvése, hogy elősegítse a gyülekezetek teológiai gondolkodásának megújítását. Céljai közé tartoznak még a következők: ösztönözni a teológiai tanulmányokat és kutatásokat, bátorítani az evangelikál teológiai publikációkat, segíteni a nemzeti alapú evangelikál szervezetek létrejöttét, kapcsolatot teremteni evangelikál teológusok és teológiai közösségek között.

Tovább »

Az Újasszír Birodalom expanziójának vázlata Samária bukásáig

Berde Imre

Berde Imre a Kabai Baptista Gyülekezet tagja, ahol elsősorban a gyülekezeti dicsőítésben szolgál. Történelmet tanult a Debreceni Egyetemen, amit munka mellett jelenleg is folytat, immáron a Nyíregyházi Főiskolán. Jelen írása lezárult szakdolgozati és folyamatos tudományos diákköri kutatómunkájához kapcsolódóan íródott ismeretterjesztő tanulmány.

 

  1. Bevezetés. Az asszír birodalomelmélet vázlata

Az asszír birodalomelméletről szóló jelenlegi kutatási eredmények az asszír állami kereteket egyfajta integrációként vagy államközösségként1 fogják fel. Ezt a képet kissé árnyalja az az elmélet, mely szerint az asszír hódítások a világuralom megvalósítását célozták meg, amit elsősorban ugyan vallási alapon legitimáltak,2 de a gazdasági-társadalmi okok is mindenképpen jelentősek.3 „Az istenek tulajdonképpen a saját hatalmukat és tekintélyüket kölcsönözték az egyetlen uralkodónak (valamint egy szűk, választott elitnek), hogy az emberek egy eszményi és békés társadalom létrehozására irányuló erőfeszítéseit összehangolja és koordinálja”.4 Vagyis az uralom kiépítésének mint a különféle területek szinkronizációs folyamatainak összessége az egyén szintjéig kialakított központi szabályozás révén öltött testet, melynek alapja az ideológia.5 Ennek elterjesztését a hosszú távú politika jegyében a társadalomszervező erőként is definiálható propaganda valósította meg, melynek legmagasabb fokozatát az egyén szintjéig nyúló, így a társadalmi cselekedeteket átdefiniáló, tudatalattit átprogramozó indirekt vizuális-ideológiai propagandában érték el.6

Samaria városát II. Sargon lerombolta (ie. 722–721) (Forrás: http://www.biblewalks.com/sites/samariacity.html)
Samaria városát II. Sargon lerombolta (ie. 722–721) (Forrás: http://www.biblewalks.com/sites/samariacity.html)

Tovább »

Elhívtalak azért, hogy nékem szolgálj…

Huli Sándor

shepherd-92244

„Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok, teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel, igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével”. – Efezus 4,1–3

Amikor arra a kérdésre kell válaszolnom, hogy mit tartok a legfontosabbnak a lelkipásztori szolgálatomban, elsőként az Istentől kapott elhívásom jut eszembe és a fenti ige, amely által az Úr megerősített és megadta számomra a „szolgálati szabályzatot”.

Tovább »

Az énmárkáját építő lelkipásztor

Ifj. Vas Ferenc – Sinka Csaba

Bevezetés

A Magyarországi Baptista Egyház legutóbbi éves országos közgyűlésén, 2014. április 26-án hangzott el egy nagyon fontos kérdést felvető előadás Batiz Andrástól, ami a hallgatóság figyelmét az előadó személyén túl is teljesen lekötötte. Ez az előadás a marketing egy érdekes területével kapcsolatban hangzott el: az énmárka (angolul: personal branding) és a lelkipásztor, egyházi szolgálat kapcsolatának kérdéseit vetette fel. A téma nem volt ismeretlen a számunkra (ezt a cikket ketten írjuk), de tudatosan talán sohasem kötöttük össze a két fogalmat egymással, és nem gondolkoztunk el azon, hogy miképp használhatjuk fel a saját szolgálatunk hatékonyabbá tételéhez, amiről az énmárka gondolatisága beszél.

Batiz András
Batiz András

Ezért szeretnénk reagálni erre az előadásra, legalábbis annak alapfogalmára, az énmárkára. Szeretnénk reakcióképesek lenni arra, ami a világban körülöttünk zajlik. Nem elutasítani akarunk, és nem is átgondolatlanul befogadni, hanem válaszolni és mindent az Ige fényében megvizsgálni. Szeretnénk elkülönülni a világtól, de nem elzárkózni attól, amiről azt gondoljuk, hogy fontos különbségtétel, amire nem mindig figyelünk fel.

Tovább »

A 2014. évi 3–4. szám

Megjelent a Szolgatárs folyóirat 2014 évvégi összevont száma. Hadd mutassuk be röviden ezt az új lapszámot! Egy fiatal baptista igehirdetőtől, Huli Sándortól arról olvashatunk, hogy miért választotta a lelkészi, igehirdetői szolgálatot. Egy lendületes református igehirdetés után Asszíria harci módszereiről és sikereiről …

Tovább »