Blog

Leckék Ábrahámtól és Sárától

Ronnie Collier Stevens

Hétfő délelőtti előadás

Ronnie
Ezen a délelőttön szeretném, hogyha az Ábrahám és Sára házasságában megmutatkozó fegyelmet tanulmányoznánk. Mózes első könyvének az első 11 fejezete alapvetően eseményekről szól, persze megjelennek személyiségek is ott, úgymint Ádám, Éva, Énók, Káin stb. De alapjában véve az első 11 fejezet olyan eseményekről szól, amelyek először történtek meg, mint a teremtés, a férfi, a nő, a házasság, bűneset, gyilkosság stb. Viszont az 1Móz 12–50 emberekről, személyiségekről szól: Ábrahám, Izsák, Jákob, József és a testvérei. Bizonyos értelemben az 1Móz 12-vel kezdődően egészen a Biblia végéig egyetlen ember családjáról szól a történet: ez pedig Ábrahám. Pál apostol a Galatákhoz írt levelének 3. fejezete szerint még a pogányokból lett hívők is Ábrahám családjának a tagjaivá váltak. És ebben a családban pedig bizonyos fegyelmi tényezők vannak egészen a kezdettől fogva.

Logo_twitterA házasság arról szól, hogy segítsük egymást abban, hogy a társam ne olyanná váljon, mint én, hanem olyanná, mint az Úr Jézus.

Mi a tanítványság? A tanítványság tulajdonképpen egy olyan fajta önfegyelem dolga, amely változást eredményez az emberben. Lk 6,40-ben azt olvassuk, hogy az érett tanítvány olyanná válik, mint a Mestere. Mk 3,14-ben olvassuk, hogy Jézus tizenkét embert kirendelt, hogy Vele legyenek és aztán kiküldhesse őket, hogy prédikáljanak. Azért kellett Jézussal lenniük, hogy hasonlóvá váljanak hozzá. A tanítvány azért jön közel, hogy tanuljon, az apostol pedig kimegy, hogy tanítson. A házasság pedig arról szól, hogy segítsük egymást abban, hogy a társam ne olyanná váljon, mint én, hanem olyanná, mint az Úr Jézus. Ezért a házasságban vannak bizonyos szabályok, amiket meg kell tartani. A Szentírás azt tanítja, hogy a fegyelmezés lehet első körben kellemetlen, de utána jó gyümölcsöket hoz. Tulajdonképpen két iga vagy két teher között választhatunk, hogy melyiket hordjuk. Vagy a fegyelem terhét vállaljuk és  hordjuk, vagy a későbbi megbánásét. És a fegyelem terhe a könnyebb.

Logo_twitterTulajdonképpen két iga vagy két teher között választhatunk, hogy melyiket hordjuk. Vagy a fegyelem terhét vállaljuk és hordjuk, vagy a későbbi megbánásét. És a fegyelem terhe a könnyebb.

Tehát találkozunk ezzel a nagyszerű emberrel az 1Móz 12-ben, ahol a neve még Abrám, de már a 11. fejezet is említi őt. Kellemetlen, cikis neve van, amely azt jelenti: felmagasztalt atya. Gyereke pedig nincs. És mielőtt gyermeke születik, Isten megváltoztatja a nevét egy még cikisebb névre, Ábrahámra, ami azt jelenti: sokaságnak az atyja.

Logo_twitterA várakozás az a tégely, melyben Isten megtisztítja a hitünket.

Tovább »

Meg kell tanulni, hogyan kell házasságban élni

Ronnie Collier Stevens

Vasárnap esti előadás

Ronnie(1)

Azzal a névvel szeretnélek köszönteni titeket, melyet már hallottatok, Megváltónk, az Úr Jézus Krisztus nevében. Nagyon örülök, hogy veletek együtt imádhatom őt egy ilyen szép helyen. Zavarban vagyok és be kell vallanom, hogy jártam már ötcsillagos helyen, de ilyen szép helyen még nem, mint ez a négycsillagos. Múlt héten öt napot töltöttem Szerbiában egy kétcsillagos szálláson, és amit ott felfedeztem, hogy lehetett zuhanyozni és be lehetett csukni a fürdőszoba ajtaját. Csak éppen együtt nem lehetett a két dolgot tenni, zuhanyozni és becsukni az ajtót. Jó érzés volt, amikor beléptem ide most. A feleségem sajnos most nem lehet itt, mert épp költözésben vagyunk. Eladtuk az érdi házunkat, majdhogynem elajándékoztuk és öt hétre bérlünk egy kis lakást a Móricz Zsigmond térnél és utána szomorúságunkra elköltözünk Magyarországról. És Jane, a feleségem is üdvözletét küldi nektek, szomorú, hogy nem tud itt lenni, de csomagolnia is kell és előadást is tart a budai várnegyedben „Művészet a Bibliában” címmel. Van egy tanítás, ami nálatok is biztos megvan. Egy lelkipásztor nem tud olyan feleséget elvenni, aki a szolgálatára semleges hatással lenne. Csak kétféle nőt vehet el. Vagy olyan nőt, aki megsokszorozza a szolgálatának a pozitív hatását, vagy olyan nőt, aki csökkenti szolgálatának hatásosságát. Nincs a kettő között más állapot vagy lehetőség. Azok az intézmények, melyeket az ördög a támadásának központjává választ, a keresztény gyülekezet és a keresztény házasság. És ti mindkettővel szoros kapcsolatban vagytok. Ezért várhatjátok, hogy az ördög támadása megtörténik, és akkor tudjátok, hogy ez elismerés számotokra. Az ördög mindig azt támadja legjobban, ami a legnagyobb veszélyt jelenti számára. Mert ha a keresztény házasságok jól működnek és a keresztény gyülekezet tagjai szeretik egymást, ez a sátán számára nagy presztízsveszteség, mert akkor a körülöttünk élők is megkívánják azt, amink van. Persze ennek az ellenkezője is igaz. Ha a helyi gyülekezetben gyűlölködés, vitatkozás van, vagy a keresztény házasság hideg, rideg, akkor ez az ördög számára győzelem… Azt mondja a világi ember akkor, az ő munkahelyén jobb a légkör vagy a saját feleségével azért jobban ki tud jönni… Ezek meg?!

Tovább »

Harminc bibliai ok, hogy miért nagyszerű dolog lelkipásztornak lenni

John Piper

shepherd

  1. Isten a legfőbb valóság a világmindenségben. A lelkipásztorok az ő mindent betöltő örömének a tengerében úsznak.

Én vagyok az Úr, nincs más, nincs isten rajtam kívül! Én öveztelek föl, noha nem ismertél. (Ézs 45,5)

Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az ő útjai! Ugyan „ki értette meg az Úr szándékát, vagy ki lett az ő tanácsadójává? Vagy ki előlegezett neki, hogy vissza kellene fizetnie?” Bizony, tőle, általa és érte van minden, övé a dicsőség mindörökké. Ámen. (Róm 11,33–36) 

 

  1. Jézus a legfőbb Szabadító, Mester és Barát mindazok között, akik valaha éltek vagy élni fognak. A lelkipásztorok szemlélhetik és ajánlhatják őt mindennap.

Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért. (Jn 15,13)

…hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. (Fil 2,10–11)

Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek. (Jn 15,15)

Emlékezz arra, hogy Jézus Krisztus, aki Dávid utóda, feltámadt a halottak közül. Erről szól az én evangéliumom. (2Tim 2,8)

Tovább »

A 2015. évi 3-4. szám

Örömmel nyújtjuk át kedves olvasóinknak a Szolgatárs folyóirat év végi dupla számát. Ismét olyan írásokat találhatunk a lapban, ami segítheti hitünk növekedését, kapcsolataink elmélyülését. Elsőként egy karácsonyról szóló tanulmány (Oscar Cullmanntól) segít számunkra megválaszolni néhány gyakran felvetődő kérdést, amit ezzel az ünneppel …

Tovább »

A karácsony ünnepének kialakulása és a karácsonyfa eredete

Oscar Cullmann

Oscar Cullmann evangélikus teológus 1902. február 25-én született Strasbourgban, és 1999. január 15-n halt meg Chamonix-ben. Teológiai és klasszikus nyelvészeti tanulmányait a strasbourgi és párizsi egyete­men végezte 1920 és 1925 között. 1930-ban a strasbourgi egyetem újszövetségi professzorának választották meg, 1938-ban a bázeli egyetemen nyert tanszéket. Emellett 1948-ban az Ecole des Hautes Etudes (Párizs) professzora, s az újszövetségi tudományok mellett az őskereszténység történetét is tanítja 1972-ben történt nyugalomba vonulásáig. 1956 óta az Akademie der Wissenschaften und Literatur ­Mainz levelező tagja, 1960-tól a Holland Királyi Tudományos Akadémia levelező tagja, 1968-tól a British Academy tagja, 1972-ben pedig az Institut de France tagjává választották. Lausanne, Manchester, Edinburgh, Lund és Debrecen dísz­doktora.

A karácsony ünnepe

A mi december 25-i karácsonyunkat az első három század keresztényei nem ismerték. A negyedik század elejéig ez a nap – mely később a keresztény egyházban oly fontos dátummá vált, az őskeresztények közt észrevétlenül telt el, nem gyűltek össze istentiszteletre, még csak említést sem tettek Krisztus születéséről. Ezzel szemben azt láthatjuk, hogy ebben az időben a pogány Római Birodalomban december 25-e a nap imádásának szentelt különleges ünnep volt.

Mielőtt ezen a napon kezdték ünnepelni Krisztus születését, inkább egy másik napra gondoltak keleten (s később nyugaton is): január 6-ra. Az ünnep lényegét tekintve eleinte nem volt alapvető jelentősége annak, hogy egy meghatározott naphoz kössék, egyszerűen azért nem, mert az első három század egyháza megelégedett annyival, hogy mi a születés időpontját egyáltalán nem ismerjük, bár voltak egyéni időszámítási kísérletek. Ezzel el is érkeztünk első kérdésünkhöz.

  1. Jézus születésének dátuma

Az evangélium írói nem adják meg Krisztus születése napját, s más források erre nézve nem állnak rendelkezésünkre. Utalás rá a Lukács evangéliumának karácsonyi története, melyből legalább azt kiolvashatjuk, hogy melyik évszakba helyezte ez az elbeszélés Jézus születését. Palesztinában kb. március–április hónaptól novemberig vannak a pásztorok a mezőn. Eszerint tavasz, nyár és ősz jöhet számításba. Ennél többet az evangéliumok a dátumról nem mondanak.

Mivel minden közelebbi adat hiányzik, megkísérelte néhány ókori keresztény ember ezt a dátumot mindenféle spekulációból levezetni; ennek történeti értéke nincs, és az óegyház hivatalosan nem is ismerte el. Olyan egyéni számítgatási kísérletekről van szó, melyek egymástól eltérők, de amelyek már Krisztus születését kozmikus eseménnyel hozzák összefüggésbe. Csak egy példát említek. Egy 243-ból való irat szerint Krisztus születésének napja március 28. Miért éppen március 28.? Az irat szerzője Mózes első könyvének abból a szakaszából indul ki, ahol Isten a teremtéskor a világosságot elválasztja a sötétségtől. A szerző feltételezi, hogy a világosság és a sötétség egy egésznek két egyforma része. Következésképpen a világ teremtése olyan napon történt, amikor a nap és az éj egyforma hosszú. A tavaszi nap-éj egyenlőség a római naptárban március 25-e volt. Tehát március 25-e a teremtés első napja. A teremtéstörténet elbeszélése szerint a napot Isten a negyedik napon teremtette, tehát március 28-án. A keresztények számára azonban Mal 3,20 szerint a Messiás „az igazság napja”. Ebből következik, hogy Jézusnak március 28-án kellett világra jönnie.

Tovább »