Blog

ELF – Európai Vezetői Fórum

Schauermann Tamás

elf
A European Leadership Forum 2013 résztvevői (Fotó: Horváth Dénes)

Schauermann Tamás az Evangéliumi Fórum egyik tagja Magyarországon. Grafikus, tanár, férj, családapa. A beszámoló megírására azért kértem fel, mert személyes beszélgetéseink során nagy lelkesedéssel beszélt nekem erről a fontos és hasznos evangéliumi konferenciáról. (a szerk.)

Évekig Magyarország adott otthont egy olyan konferenciának, ahova sok-sok ezer kilométert utazva először csak 80-an, majd az évek során 6700-an jöttek el Európa minden szegletéből, hogy részt vegyenek egy hat napig tartó, majdnem folyamatos ébrenléttel járó együttgondolkodásban, beszélgetésben, élményszerzésben. Tették ezt úgy, hogy itthon vajmi kevesen tudtak minderről.

Az első helyszín Sopron volt, majd mivel a konferencia gyors hízásnak indult, átkerült az esemény Egerbe, ahol egészen 2012ig minden évben életre kelt, s olyan iskolát adott alázatból és szervezésből, amit az első találkozás után sokáig tartott feldolgozni.

Ugyanis ez a konferencia a résztvevői miatt kapta az európai jelzőt, a kezdeményezők, a szervezők s az előadók egy része is Amerikából érkezik. Az álom ugyanis, ami életre hívta ezt a vállalkozást, egy segítségnyújtásról szól, amelyet amerikai keresztények igyekeznek felajánlani az európai egyház számára. A cél az európai kereszténység, s azon belül is az evangéliumi világ szükségeinek pontos megértése és az azokra adható válaszok feltérképezése és tényleges biztosítása volt.

Tovább »

Kritika és bátorítás

Boncz ZoltánAccept-Criticism

A kritika és a bátorítás két olyan terület, ami nem igazán kap sok figyelmet, ugyanakkor alapvetően meg tudja határozni egy család, illetve egy gyülekezet mindennapjait is. Befolyásolja azt, hogyan érzed magad abban a közösségben, illetve az adott személlyel. Sajnos egyszersmind két olyan területről van szó, amiket ha használunk is, nem megfelelően tesszük.

Pál gyakran ad egy „listát” arra nézve, hogy miként viselkedjünk. Erre példa az 1Thessz 5,12kk, de ilyet látunk a Kolossé 4 elején is. Kol 4,6: „Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni.” Egyesek erre azt mondják, hogy ez csak rizsa és mellébeszélés. A kedvencem a következő: „Tudod jól, hogy én nem szoktam köntörfalazni, mindig megmondom, ha valami bajom van. Ami a szívemen, az a számon. Én ilyen egyenes vagyok.” Nos, jó dolog az egyenesség, hasznos és kell is. De akkor itt arra buzdít minket a Biblia, hogy ne legyünk egyenesek, hanem mismásoljuk el a dolgokat? Egyáltalán nem és hamarosan meg is nézzük alaposabban.

De nézzük meg előtte, mit jelent az, hogy kritika (krinó, kritiké). Néhány igevers, ami segíthet ebben: 1Kor 11,13: „Ítéljétek meg magatokban” 1Kor 10,15: „Úgy beszélek hozzátok, mint értelmes emberekhez: ítéljétek meg magatok, amit mondok.” Mt 7,1–2: „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek. 1Kor 10,29: vádol; 1Kor 6,6: pereskedik. Bár nem ez a szó található a következő igeversben, de jól összefoglalja mindezt: 1Thessz 5,21–22: „mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg, a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok.”

Tovább »

Isten kegyelmének működése és célja (Ef 2,4–7)

Kovács Géza

Octavio Ocampo: Jézus Krisztus
Octavio Ocampo: Jézus Krisztus

Pál apostolnak az efezusi gyülekezethez írt levelében van néhány mondat, amelyekben egyszerű világosságban tárja fel számunkra Isten kegyelmének a működését és a célját. Így hangzik: „Isten gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt – kegyelemből van üdvösségetek! – és vele együtt feltámasztott és a mennyeiek világába ültetett Krisztus Jézusért, hogy megmutassa az eljövendő korszakokban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát.” (Ef 2,4–7)

Ezen ige szavai szerint a mi üdvösségünk egyetlen forrása az, hogy Isten – aki gazdag az ő irgalmasságában – szeretetének mérhetetlen nagyságát árasztotta ki erre a világra Fiában, Jézus Krisztusban. Adta, küldte őt, Jézus pedig jött és sorsközösséget vállalt velünk! Beleöltözött a mi testünkbe azért, hogy segítsen: kiemeljen minket a halálba és kárhozatba süllyedt állapotunkból. Vállalta a halál testét és ebben a testben a halált, azért hogy feltámadása által megtörje a halál erejét, és világosságra hozza az elmúlhatatlan életet. Bűnné lett, vagyis magára vállalta minden ember valamennyi bűnét mint valóságos ember és mint az Isten Báránya. Testében elszenvedte a szent Isten igazságos büntetését helyettünk, és bocsánatot, szabadítást szerzett számunkra, a megigazultak fehér ruhájával ajándékozott meg minket. Fontos kérdés: Mit kell tenni nekünk azért, hogy az elkészített üdvösséget elnyerjük?

Tovább »

A teremtés – egy bizonyíték a hitnek

C. H. Spurgeon

6680688871_9a41c04d05_b

„Ó, Uram, Uram! Te alkottad az eget és a földet nagy hatalommal és kinyújtott karral. Neked semmi sem lehetetlen.” Jer 32,17

Ugyanazon időben, amikor a káldeusok Jeruzsálem körül sáncokat vontak, s az országot fegyver, éhség és döghalál emésztette, a börtönbe zárt Jeremiás azt a parancsot kapta Istentől, hogy az ő öregebbik bátyja fiától Anátótban egy mezőt vásároljon. Mivel megértette, hogy ez az Úr parancsa, megvette a mezőt, megírta a szerződést, lepecsételte, tanúkkal hitelesíttette, és az árát kifizette.

Ez azonban egy értelmes ember előtt fonák dolognak tűnik. Olyan birtokot vásárolni, amelynek hasznavehetőségét a körülmények eleve nem ígérhetik. De mivel ezt Isten akarta, Jeremiás megtette, és börtönébe visszaült. Jeremiás felkiáltásából kiérezhető ki nem mondott fenntartása, de megtartóztatta magát. Te megteheted, hogy egyszer szőlőm és fügefám alatt ülhetek örökségemben, hisz te teremtetted a mennyet és a földet, előtted nincsen lehetetlen.

Tovább »

A missziói parancs vizsgálata a pogány népek felé való tudatos misszionálásra nézve

Steiner József

só

Bevezetés

A doktori disszertációm tervezett témája a gyülekezeti missziói modellekkel kapcsolatos. Azt tervezem, hogy részletesen megvizsgálom a céltudatos gyülekezet mozgalmát, és annak magyarországi alkalmazhatóságát.1 Terveim szerint ez egy alapos ekkléziológiai vizsgálatot jelent majd, különös tekintettel a Rick Warren lelkipásztor neve által fémjelzett, széles felekezetköziséggel elfogadott, nemzetközivé vált mozgalom missziói mo-delljére. Meg kívánom vizsgálni a céltudatos gyülekezeti modell igaz egyház voltát, krisztológiai és eszkatológiai felfogását is, összehasonlítva a magyar, reformátori alapokon nyugvó teológiák két jelentős irányával, a református és a baptista hittételekkel és az ezekre felépült gyakorlattal.

Fontosnak tartom, hogy az alapvetően rendszeres teológiát és missziológiai kérdéseket érintő PhD-dolgozatom Isten szaván, a Szentíráson nyugodjon. Ennek érdekében választottam a doktori programom mellékszakának az újszövetségi tanulmányokat. Ezen belül kiemelt vonzódást éreztem a missziói parancs értelmezéséhez, mert ez minden protestáns gyülekezet számára meghatározó fontosságú. Személyes tapasztalatom az, hogy a missziói parancsról ritkán hangzik el igehirdetés, főleg olyan módon, hogy az a hermeneutika alapelveit tiszteletben tartó, helyes exegézisre alapulna. Sokkal inkább mottóként szolgál ez az igeszakasz sokak számára a misszionálásra való buzdításánál. Véleményem szerint megengedhetetlen, hogy így járjunk el gyülekezeteinkben ezzel, a küldetésünk szempontjából igen jelentős textussal.

Ebben a dolgozatban a Mt 28,18–20 alapvető exegetikai vizsgálatát elvégezve azt szeretném megvizsgálni, hogy milyen jelentőséggel bírt a missziói parancs Máté evangéliumára nézve. Egy tömör biblika-teológiai kitekintés után pedig összegezni szeretném azt, hogy mi ezen textus jelentősége a pogányok felé irányuló céltudatos misszionálásra.

Tovább »