Egyháztörténelem

„Tiltott vallási szekta fenntartásának vétsége” – Szektakérdés és a baptisták a Horthy-rendszerben és azon túl

Legifj. László Gábor

Legifj. László Gábor a Baptista Levéltár munkatársa. Történész, levéltáros, tanulmányait jelenleg is folytatja az ELTE BTK történelem szakán. A közölt tanulmány BA szakzáró dolgozatának egy részletén alapszik, a benne foglaltak elsősorban a kutatás három évvel ezelőtti állapotát tükrözik.

A tanulmány első részét olvashatjuk el itt. A második rész a következő lapszámban fog megjelenni. Itt a honlapon pedig ez a bejegyzés fog majd frissülni (A szerk.)

Győr3
Bemerítés Győrött. A kép előterében csendőr vigyázza a rendet és az esemény biztonságát (Baptista Levéltár)

Ha a baptista felekezet mindenkori sorsát és helyzetét egy függ­­­­­­­­­­­­­­­­­vénygörbével szeretnénk ábrázolni, az első világháborút megelőző évekhez alighanem a „nagy elődök”, az állami elismerés és a rohamos terjedési sebességű misszió képzetei nyomán pozitív értékeket társítana a baptista közvélemény. Az összefoglaló nevén csak Horthy-korszakként emlegetett két és fél évtizedhez általában sötét tónusokkal festett képet hoz elő a közös emlékezet, képzeletbeli függvényünk görbéje hirtelen a negatív tartományba fordul át. Üldözés, csendőrség, vallásszabadsági sérelem ötlik az ember eszébe az időszakra gondolva. A kommunista diktatúra kiépítésének és működtetésének 45 éve felől viszont aligha vélekedik egységesen a furcsán felejtő emlékezet – a gyülekezetek nyilvánvaló sorvadása, behúzódása ellenére az elnyomás mégis képes felidézni a vallásszabadság és háborítatlanság fogalmait. A vörösuralom függvényszakasza egyeseknél a Horthy-koré fölött, másoknál alatta futna ebben az elgondolt koordináta-rendszerben.

A tényekkel és folyamatokkal összhangban nem lévő emlékezet kialakulásának okait hosszasan lehetne fejtegetni, de ebben az írásban inkább arról szeretnénk szólni, hogy a Horthy-korszak baptista szempontú megítélését alapvetően meghatározó kérdés, a vallásszabadság tematikája a levéltári iratanyag és a szakirodalom tükrében valójában hol helyezné el a magyar baptistákat a szabad vallásgyakorlat skáláján, abszolút értelemben és környező korszakokhoz viszonyítva.

A két világháborútól határolt évtizedek kisegyháztörté­ne­tének alapvetéseit lefektető Fazekas Csaba így fogalmazta meg szemléletformáló állításai lényegét: „A Horthy-korszak egészére jellemző, hogy a kisegyházakat az állam végig a gyanús, nemkívánatos jelenségek közé sorolta, s hasonlóan intoleráns álláspontot foglaltak el a történelmi egyházak is.”1 Ennek a „szektakérdésnek”, társadalmi problémaként felfogott vallásosságváltozási folyamatnak és az erre adott reakcióknak a baptista mindennapokban megtapasztalható valóságát kerestük forrásainkban a cikk írásakor.

Tovább »

Személycsere a SZET és a Magyarországi Baptista Egyház élén 1960–1961-ben

Bacsó Benjámin

Szabó László
Szabó László

Napjaink egyik szubtilis kérdése a kommunista rendszer és az egyházak viszonya. Különösen is érzékenyen érinti és érintette a szabadegyházi közösségeket a belső ügyeikbe való beavatkozás. Baptista elődeink ragaszkodtak a szabadegyház megjelöléshez, ezzel is jelezve, önmagukról és az állam kapcsolatáról alkotott elképzeléseiket. Az elnevezés Williams Roger, az amerikai Rhode Island állam alapítójának és első kormányzójának, aki maga is baptista volt: „szabad államban szabad egyház” elvére utal. Ezt az elvet ma is valljuk. 1945 után a vallás szabad gyakorlását, a felekezetek egyenjogúságát, az állam és az egyház szétválasztását célzó szabályozások több szabadegyházban a fenti elv érvényre juttatásának reményét keltik. Az 1949-ben megszülető alkotmány deklarálta: az állam és az egyház szétválását, az állam által védett és tiszteletben tartott vallásszabadságot. Ezen döntések erősítették a pozitív várakozást. A valóságban azonban hamar megjelentek az egyházak életébe mélyen beavatkozó rendelkezések. Ezen kettősség tanulmányozása során egy igen ellentmondásos közjogi rendszer alakul ki 1945-1989 között. Erről a helyzetről Köbel Szilvia „Oszd meg és uralkodj!” Az állam és az egyházak politikai, jogi és igazgatási kapcsolatai Magyarországon 1945-1989 között (Budapest, Rejtjel, 2005) című munkája részletes elemzést nyújt.

Tovább »