Ady Endre Istenhez hanyatló árnyék című verse teológus szemmel

Tóth Sándor Ady Endre Istenhez hanyatló árnyék Mint az árnyék, mikor elhanyatlik, el kell mennem és ide s tova hányattatom, mint a sáska. Zsoltárok könyve 109. Akaratomból is kihullassz Én akart, vágyott Istenem, Már magamat sem ismerem S Hozzád beszélni rontás fullaszt. Üldöztetésimben kellettél S kerestelek bús-szilajon S már-már jajomból kihagyom Neved, mely szebb minden neveknél. Szent Képzelés, örök hit-balzsam, Ki létlenül is leglevőbb, Meghajlok szent Szined előtt S akarom, hogy hited akarjam. Megűzeték s nem nyugszom addig, Míg hitedet meg nem nyerem, Mert kockán van az életem, Mint árnyék, mikor elhanyatlik. S hányattatom, miként a sáska, Mert csak Tenéked van erőd Tovább olvasom…

Megjegyzések Zrínyi Miklós bibliai idézeteihez

Pafkó Tamás Intertextualitás és autoritás „Obedientia [engedelmesség], engedelmességet szükség a’ vitéznek meg tartani, job hogy veszess parantsolattal, hogy sem nyerj azon kívül, hallodé, mint haragszik az Istenis az engedetlenségért. Melior est obedientia quam victimae multae [Jobb az engedelmesség, mint sok áldozat.]1 Ha tudnám, hogy a’ sereg, a’ melynek en parantsolok, engedetlen volna, inkáb egy botot vennék kezembe és disznót mennék őrizni, mert engedetlen néppel az ember nem tsak életét, de meg tisztességétis el veszti.”2 Amikor Zrínyi Miklós ilyen és ehhez hasonló biblikus idézeteket épít szövegeibe, azt nem csupán esztétikai céllal teszi. Legyen szó akár kisebb szövegegységekről, mint a prózai műveknél, Tovább olvasom…

Ady istenes versei a világháború közelében

Pálfi Noémi Pálfi Noémi a Dömsödi Baptista Gyülekezet orgonistája, valamint a gyülekezet énekkarának vezetője. A hétköznapokban a fővárosi nyolcosztályos Németh László Gimnáziumban dolgozik magyar-ének szakos tanárként. 2014-et írunk. Pontosan száz évvel ezelőtt, 1914. július 28-án tört ki az I. világháború. A háború, mely sokak életét megváltoztatta, nemcsak testileg, hanem lelkileg is. Köztük volt egyik legismertebb költőnk, Ady Endre is. Az ő életében Isten iránti érzéseit, hinni akarását, hitének nyomait láthatjuk a háború tükrében. Ady Endre a 20. század eleji magyar költészet megújítója, neve Babits Mihályéval együtt egy új korszak kezdetét jelöli irodalmunk történetében. Ady nemcsak szép versek írója akart lenni, Tovább olvasom…

Mit mondhatunk a baptista sajtó napján?

Marosi Nagy Lajos   A sajtónap eredete Bizonyára kevesen tudják, hogy miközben újdonságként olvashattuk a 2014-es Áhítat lapjain, hogy március 16. a baptista sajtó napja, akkor tulajdonképpen nem egy újításról van szó a sok közül, amelyet egyházunk kommunikációs osztálya vezetett be. Ez a gondolat még áldott emlékű dr. Somogyi Imre szövetségi elnöknek, a baptisták egykori kiemelkedő irodalmárának és sajtómunkásának a javaslata volt, és testvéreink éveken át megemlékeztek a sajtóról, amely nemcsak a politikát, nemcsak a bulvárt képes szolgálni, hanem mint keresztény sajtó beáll az evangéliumhirdetés és krisztusi tanítások terjesztésének sokszínű lehetőségei közé. A márciusi dátum adott volt, mert 1895-ben ezen Tovább olvasom…

Édes Anna – Regényelemzés egy teológus szemével

ifj. Vas Ferenc Ez a dolgozat egy nagyon fontos témát igyekszik körüljárni. Egy egyetemi dolgozatomra készülve meglepetten olvastam, hogy az egyik legnevesebb magyar irodalomtörténész Kosztolányi Édes Anna című szövegét keresztény szövegnek nevezte. Ezt a megállapítást egy másik szöveggel kapcsolatban tette, amelyet nem tartott annak. Az a másik szöveg a Pacsirta volt. Ahol a kereszténységét megélő két ember egy hétre részt vesz azokban az örömökben, elfoglaltságokban, amelyet egy magyarországi kisváros adhatott a lakosainak. Majd mindettől könnyedén elfordul és visszatér a saját kis életéhez. Ezt olvasva sokkal inkább gondoltam keresztényinek. Míg középiskolai tanulmányaimban számomra úgy tűnt, hogy az Édes Anna nagyon távol Tovább olvasom…