Tanulmányok

Mentorhiány a 21. században

Mazsu Gyöngyi

Egyik pasztorálpszichológia-órán felkeltette figyelmemet az a gondolat, hogy sok „Saul típusú ember” van közöttünk, akikből azért nem válnak „Pál apostolok”, mert nincs mellettük egy Barnabás, aki felfedezze elhívásukat, tehetségüket, majd elindítsa és kísérje őket az úton.

Dolgozatom célja, hogy választ keressek arra a kérdésre, miért van ma olyan kevés mentor, hol vannak a Barnabások, ki is valójában a jó mentor, mi a feladata. Célom továbbá megvizsgálni, hogy miért van olyan nagy hiányosság ezen a területen, különösen a keresztény gyülekezetek életében.

1. Ki a mentor?

A bevezetésben említett történet, melyet az ApCsel 9,26–30ban olvashatunk, leírja, hogy SaulPál, miután Damaszkuszból kimenekítették, Jeruzsálembe ment. Ott „csatlakozni próbált a tanítványokhoz, de mindenki félt tőle, mert nem hitték, hogy tanítvány”. Barnabás azonban „maga mellé vette, elvitte az apostolokhoz”, és elmondta nekik, hogyan formálta át az Úr. Majd amikor Jeruzsálemben is az életére törnek, visszaküldik Sault a szülővárosába, Tarzuszba. Később az ApCsel 11,25–26 arról tudósít, hogy Barnabás – bizonyára hosszabb idő elteltével – elment Tarzuszba, felkereste az ifjú Sault, és amikor megtalálta, ismét csak maga mellé vette, elvitte Antiókhiába, ahol „egy teljes esztendeig dolgoztak együtt a gyülekezetben”. Barnabás tehát, aki ekkor már benne van egy apostoli belső körben, felkarolja Sault. Ma úgy is fogalmazhatnánk, hogy a mentora lesz.

ElolvasomMentorhiány a 21. században

Misszió a 3. évezredben (7.) (Különös tekintettel a hazai viszonyokra)

Hegyi András

cloudmap-747913

(Az előző számokban közölt tanulmány folytatása.)

11. Misszió  és kultúra

A missziói teológiában azt nevezik inkulturációnak vagy akkomodációnak, ha a keresztény üzenet más kultúrában jelenik meg.  A keresztény hit a zsidókeresztény örökségtől idegen kultúrában csak is úgy válik érthetővé, ha „le lesz fordítva” az adott kultúra nyelvére. Ez persze nemcsak óriási erőfeszítéseket igényelt és igényel: a nyelv ismeretét (adott esetben írásos formájának megalkotását), hanem az emberek gondolkodásmódjának megértését is. Egy adott fogalom mit jelent a Bibliában és mit náluk.

A külmisszió korai időszakában, – amikor ezekre az ázsiai, afrikai területekre behatolt az evangélium, – feltételezték „a pogány kultúrák” széthullását. Ez persze nem következett be. Egy ideig e távoli világban evangéliumot hirdető misszionáriusok legnagyobb ellenfelei a gyarmatosítók voltak. Akik viszont hamar ráébredtek, hogy a bennszülöttek világát a misszionáriusok ismerik legjobban, és nem eredménytelenül igyekeztek kihasználni ezt a maguk javára. Ez a misszió és a gyarmatosítás összekapcsolódását hozta magával. Nem egy dicséretes korszaka a keresztény missziónak.

ElolvasomMisszió a 3. évezredben (7.) (Különös tekintettel a hazai viszonyokra)

A kereszténység és a világvallások (3.)

Dr. Szebeni Olivér

religions_wheel_crimson

(Folytatás az előző számból)

IV. Univerzizmus

A Kínai Népköztársaság (kontinentális Kína) a második világháború során kiűzte az ország északkeleti részében hatalmat gyakorló nemzeti kínaiakat, és területén kommunista hatalomátvétel bonyolódott le. Ezzel a materializmus vált uralkodó világnézetté, és az ország maoista vezetői nemcsak a keresztény misszióknak, hanem saját nemzeti tradíciókon nyugvó kvázi-vallásosságuknak is ásták a sírját. Ezzel jutunk a titok nyitjára, hogy a világ legnagyobb népessége miként süllyedt több évtizedes nyomorba, és a „kulturális forradalom” sem vezette ki az ország milliárdos lakosságát, akár taoista, konfuciánus, keresztény vagy maoista volt.

Az univerzizmus abból az alapvető kínai felfogásból adódik, hogy az egész világegyetem hármas összetevőjében (ég, föld, ember) a makro- és a mikrokozmosz egyetlen hatalmas összefüggés, és működése közben egyensúlyra törekszik. Ezt fejezi ki jelképük, a fekete és fehér mezőbe tagolt yin és yang (férfi és női alkat), amely egymás kiegészítője, nem ellenpárja. Az univerzizmus gyökerei a hinduizmusba nyúlnak. Lao-ce és Kung Fu-ce fejlesztette tovább a rendszert. Nagyon feltételesen fogható fel vallásként, miután nincs természetfeletti (Isten) kapcsolata. A tao is, mint „minden jó” töltheti be a filozófiai pozitívumot („minden jó, az a tao”). Ez az egyesülés a taóval képviseli az ember optimális végső célját (vö. üdvösség).

ElolvasomA kereszténység és a világvallások (3.)

A Diák Bibliai Közösség magyarországi munkájának története (2.)

Ki Taehyung

Korea a keresztyénség fényében

 /// Szerkesztői megjegyzés

Ez a tanulmány témavázlatként olvasandó, afféle anyaggyűjtés, egy valamikor mű kidolgozásához. Célja a keresztyén misszió térhódításának felvázolása, egy a magyar olvasó előtt szinte ismeretlen részletére fókuszálás, és nem tudományos szempontok alapján készített dolgozat. A szerző írása forrásanyagként nagymértékben dr. Jae-Eun Ahn munkáira és annak magyar fordítására épül, esetenként jelentősebb rész átvételével, mely azonban nem lett feltűntetve a folyó szövegen belül. Jelentősebbek még Duk-Whang Kim Ph.D munkáiból vett részletek is. Mint témavázlat rendkívül érdekes, izgalmas anyagot ollóz össze. A tudományos igényű mű megírása azonban a jövő feladatai közé tartozik. ///

A keresztyén misszió kezdete Koreában

Első érintkezések a keresztyén hittel

A keresztyén misszió kormeghatározásának kérdését több oldalról is vizsgálhatjuk. A koreai misszió kezdetét általában 1885-re teszik, amikor két misszionárius, Horace Grant Underwood és Henry Gerhart Appenzeller Koreában megjelent. Azonban már e külföldi misszionáriusok megjelenése előtt is történt közvetlen vagy közvetett érintkezés a keresztyén hittel.

A nesztorianizmus és a katolikus misszió, amelyről most szó esik, nem volt semmilyen közvetlen kapcsolatban a koreai protestantizmussal és a presbiteriánus egyházzal. Ez a két vallási mozgalom nem is jelentette a koreai misszió kezdetét. Azonban fontos hátterét készítettek a koreai keresztyénség számára. Mivel Korea őstörténetében keresztyén fogalmak, jelképek nem voltak, az első találkozások problémájával kapcsolatosan a katolikus és nesztoriánus misszió történelmi feltételként mutatkozik, ámbár mindkettő lényegében különbözik a presbiteriánus hittől.

ElolvasomA Diák Bibliai Közösség magyarországi munkájának története (2.)