Mentorhiány a 21. században

Mazsu Gyöngyi Egyik pasztorálpszichológia-órán felkeltette figyelmemet az a gondolat, hogy sok „Saul típusú ember” van közöttünk, akikből azért nem válnak „Pál apostolok”, mert nincs mellettük egy Barnabás, aki felfedezze elhívásukat, tehetségüket, majd elindítsa és kísérje őket az úton. Dolgozatom célja, hogy választ keressek arra a kérdésre, miért van ma olyan kevés mentor, hol vannak a Barnabások, ki is valójában a jó mentor, mi a feladata. Célom továbbá megvizsgálni, hogy miért van olyan nagy hiányosság ezen a területen, különösen a keresztény gyülekezetek életében. 1. Ki a mentor? A bevezetésben említett történet, melyet az ApCsel 9,26–30ban olvashatunk, leírja, hogy SaulPál, miután Damaszkuszból Tovább olvasom…

Misszió a 3. évezredben (7.) (Különös tekintettel a hazai viszonyokra)

Hegyi András (Az előző számokban közölt tanulmány folytatása.) 11. Misszió  és kultúra A missziói teológiában azt nevezik inkulturációnak vagy akkomodációnak, ha a keresztény üzenet más kultúrában jelenik meg.  A keresztény hit a zsidókeresztény örökségtől idegen kultúrában csak is úgy válik érthetővé, ha „le lesz fordítva” az adott kultúra nyelvére. Ez persze nemcsak óriási erőfeszítéseket igényelt és igényel: a nyelv ismeretét (adott esetben írásos formájának megalkotását), hanem az emberek gondolkodásmódjának megértését is. Egy adott fogalom mit jelent a Bibliában és mit náluk. A külmisszió korai időszakában, – amikor ezekre az ázsiai, afrikai területekre behatolt az evangélium, – feltételezték „a pogány kultúrák” Tovább olvasom…

A kereszténység és a világvallások (3.)

Dr. Szebeni Olivér (Folytatás az előző számból) IV. Univerzizmus A Kínai Népköztársaság (kontinentális Kína) a második világháború során kiűzte az ország északkeleti részében hatalmat gyakorló nemzeti kínaiakat, és területén kommunista hatalomátvétel bonyolódott le. Ezzel a materializmus vált uralkodó világnézetté, és az ország maoista vezetői nemcsak a keresztény misszióknak, hanem saját nemzeti tradíciókon nyugvó kvázi-vallásosságuknak is ásták a sírját. Ezzel jutunk a titok nyitjára, hogy a világ legnagyobb népessége miként süllyedt több évtizedes nyomorba, és a „kulturális forradalom” sem vezette ki az ország milliárdos lakosságát, akár taoista, konfuciánus, keresztény vagy maoista volt. Az univerzizmus abból az alapvető kínai felfogásból adódik, hogy Tovább olvasom…

A Diák Bibliai Közösség magyarországi munkájának története (2.)

Ki Taehyung Korea a keresztyénség fényében  /// Szerkesztői megjegyzés Ez a tanulmány témavázlatként olvasandó, afféle anyaggyűjtés, egy valamikor mű kidolgozásához. Célja a keresztyén misszió térhódításának felvázolása, egy a magyar olvasó előtt szinte ismeretlen részletére fókuszálás, és nem tudományos szempontok alapján készített dolgozat. A szerző írása forrásanyagként nagymértékben dr. Jae-Eun Ahn munkáira és annak magyar fordítására épül, esetenként jelentősebb rész átvételével, mely azonban nem lett feltűntetve a folyó szövegen belül. Jelentősebbek még Duk-Whang Kim Ph.D munkáiból vett részletek is. Mint témavázlat rendkívül érdekes, izgalmas anyagot ollóz össze. A tudományos igényű mű megírása azonban a jövő feladatai közé tartozik. /// A keresztyén misszió Tovább olvasom…