A Szolgatárs öt év után újraindítja a podcastját! Bibliai témákkal foglalkozunk itt, bölcsészeti kitekintésekkel. A két házigazda: Vas Ferenc igehirdető és Sinka Csaba, a Szolgatárs szerkesztője.
Vas Ferenc írta a podcastról:
Történet a podcast mögött
Már a 18. adása került fel az internetre a Biblia és Bölcsészetnek, ami a Szolgatárs saját podcastje. Épp ezért idejét láttuk annak, hogy egy kicsit bemutassuk és elmondjuk azt a történetet, ami elvezetett minket a podcast készítéséhez.
Aki sok könyvet olvas, előbb vagy utóbb akar írni maga is egy könyvet. Ez a legtöbbször nem valósul meg, mert nincs hozzá az embernek elég energiája, ideje, pénze és ami legfontosabb mondanivalója. Ezzel szemben, aki hallgatott már podcastet, abban felmerült, hogy erre én is képes lennék. S nem kell hozzá más csak egy telefon, egy kis tárhely és némi idő. Van ugyan minőségbeli különbség, de még is élvezhető lehet a legegyszerűbb technikával felvett anyag is. Tehát mindenki előtt nyitott a podcast készítésének lehetősége.
Régóta beszélgettünk Sinka Csabával a Szolgatárs szerkesztőjével, hogy jó lenne egy podcast a prófétaságról. Vagyis elsőként egy tematikus műsort szerettünk volna. Azt a feltételt szabta nekem, hogy ha hozok három adásnyi anyagot, akkor segít a publikálásban. Több évig dédelgettem ezt a témát, olvasgattam erről, de sosem éreztem, hogy meg van az elvárt mennyiség. Végül tavaly decemberben beszéltük meg, hogy összeülünk nála a padlásszobában és nekikezdünk a műsorkészítésnek. Közben Antal Saci jelezte, hogy van az egyházunknak olyan tárhelye, ami a baptista podcasteknek lett megvásárolva. Innentől nem kellett tartanunk a költségektől. Köszönet ezért az egyháznak.
Én már nem emlékszem a névválasztásra, de azt tudom, hogy a legtöbb eszünkbe jutott cím már foglalt volt. Végül arra jutottunk, hogy mivel elsősorban a Bibliáról, vagyis magáról a szövegről szeretnénk beszélni ezért a Biblia a címben kézenfekvő volt, míg én bölcsész végzettségüként – innen a bölcsészet név – az irodalomtudományt is belevittem az adásokba. Nyilván nem mi ketten vagyunk a legjobb teológusok és a legjobb irodalmárok a baptista közösségen belül sem, nem is akarjuk ezt a látszatot kelteni senkiben. Ezért volt különösen jó, hogy a kisprófétákkal kezdtük az adásokat, mert ők a bátorságban jeleskedtek. Ők a második vonal voltak a nagypróféták mögött, joggal érezhették annak a feszültséget, hogy miért merjenek megszólalni. Hiszen az elődeik már mindent elmondtak. Az, hogy Isten szavát hirdethetik, az adott nekik bátorságot. Mi is ebből merítettünk bátorságot. El szerettük volna mondani azt, amit megértettünk. Irodalmi tanulmányaimban szembesültem azzal, hogy a bölcsészek milyen kevés tudás birtokában mernek beszélni szinte bármiről. (Főleg a Bibliával keresztyénséggel kapcsolatban éreztem ezt) Ez nem bántás a részemről, hanem ténymegállapítás. A bölcsészeket arra képzik, hogy mindenről tudjanak beszélni, ahogy ezt egyetemi oktatóm mondta az egyik órán. A Bibliával kapcsolatban tudjuk, hogy a legmélyebb ismeret is felszínes, hát még ha Istenről beszélünk, akkor sokszorozódik ez az érzés. Ez azonban nem akadályozhat meg abban, hogy merjünk mondani valamit Bibliáról, Istenről, Jézus Krisztusról és Szentlélekről. Ez is adott nekünk bátorságot.
Szükséges volt a podcasthez a barátságra is. Anélkül nem jutottunk volna el eddig. Jó készülni az adásokra és jó megbeszélni a felmerült témákat. Mindig várom Csabi kérdéseit, mert a saját nézőpontomból mozdítanak ki és ez egy gondolkodó embernek fontos, hogy néha kiugrasszák a saját sémáiból. Egy alapvető sémánk volt: 1. Miért került be a kánonban az adott könyv? Mi a különleges mondanivalója? 2. Mi a könyv fő üzenete? Ez a kettő nem mindig ugyanaz. 3. Mi lepett meg a könyv olvasása közben? A kisprófétáknál ez volt a kiindulópontunk.
Majd az evangéliumokról beszélgettünk, felhasználva Richard A. Burridge Four Gospels, One Jesus? könyvének gondolatait. Milyen képet mutatnak be az evangélisták Jézusról? Végig vettük a történelmi korszakok Jézus-arcait, amik néha többet árultak el alkotóikról, mint magáról a Megváltóról.
Most a páli levelekről szólnak az adások. Elsősorban a rövidebb szövegekkel foglalkozunk, mert a kispróféták rámutattak arra, hogy a rövid alig két fejezetes könyvek is olyan gazdagok üzenetben, hogy nem vagyunk képesek annak egészét átlátni. A börtönlevelekkel kezdtük, majd a hozzájuk kapcsolódó szövegekkel mentünk tovább. Sokszor éreztük, hogy túl nagy fába vágtuk a fejszénket, de az Úr eddig könyörületes volt és hozott elénk témát és gondolatokat.
Még van néhány epizód tartalékba, hogyha nem lesz időnk a podcastre, akkor is legyen, amit fel tudunk tölteni. Sinka Csaba vágja és szerkeszti az adásokat, amire én nem lennék képes és ezért nagyon hálás vagyok neki. Mit kaptam ettől a podcasttől? Sokat olvashattam a Bibliát, végre kezembe vettem a Septuagintát, kaptam néhány nagyon pozitív visszajelzést, egy kommentársorozatot, komoly lexikont kaptunk, majd legutóbb egy mikrofont a telefonhoz és ráadásul egy barátommal beszélgethettem Isten igéjéről. Tudjuk, hogy nem a miénk lesz a leghallgatottabb podcast, még a keresztyén témájúak közül sem. Azért reméljük, hogy vannak, akik szívesen hallgatják.
Tóth Krisztián írta a podcastről
A Szolgatárs folyóirat YouTube csatornája (és egyéb podcast-platformok) által megosztott beszélgetés-sorozat jól reprezentálja e szellemi műhelyben képződő írott cikkek és hangzó anyagok egyensúlyát. Napjainkban, mondhatni, már-már „kötelező” a podcast/vidcast-gyártás egy valamire való felület számára. A két alapító ugyanakkor mégsem csak „lehozza” a kötelezőt. Csaba és Ferenc jelenleg hasonló élethelyzetben és lakókörnyezetben élő testvérek, barátok és ez átjön a felvételeken. Ha ők élvezik, amit csinálnak, a hallgatók is fogják! Ezt tapasztalatból írom – mint egyik lelkes követőjük (bár bizonyára nem az egyetlen) – még ha erre a kezdeti időszakban viccesen utaltak is.. 🙂
Annak, akit érdekel a Biblia és a bölcsészet kapcsolata. A szerzők többször utaltak rá személyes beszélgetésben, élő kis csoportban, hogy míg Sinka Csabi inkább a Bibliát, Vas Feri a bölcsészetet képviseli. Ez a felosztás teljesen helytálló, bár üdítő, hogy át-átnyúlnak egymás területére, sőt enélkül mesterkélt és nehezen működő lenne a diskurzus. Az informális eszmecsere, mint motívum, illetve stílus végigvonul a részeken, behívva a laikus hallgatót is a közös gondolkodásba. Az olykor előforduló forrásanyag hivatkozások, szerző- és könyvcímek, valamint idegen szavak és egyéb exegetikai megjegyzések fél-profivá teszik a műsort. Ezt nem rosszból mondom, hanem így válik többé, mint pusztán vélemény-csere és így (lesz) képes megtartani és remélhetőleg bővíteni a nem csak teológus/lelkész hallgatótáborát.
A nagykorúvá váló (a 18. adáson van túl) sorozat nem emelkedik puzséri-pajori magasságokba, de ez pont, hogy jót tesz neki! Az egyes epizódok hossza bő fél órára van belőve (29 perc és 42 perc között változik), mely jól fogyasztható külön erre dedikált idő nélkül is. Utazás közben (szintén tapasztalat) kiváló útitárs a két teológus kolléga. Becsülöm immár közel egy esztendeje tartó kitartásukat, és a legjobbakat kívánom a 2. évadra is: tudva azt, mit jelent, mekkora kihívás ennyi minőségi podcast anyag elkészítése, „leszállítása” (az Axioma-podcast második évadában Tóth Krisztián pont ennyi = 18 beszélgetést készített hasonló időtartam alatt).
Balogh Péter írta a podcastről
A Biblia és Bölcsészet podcast kiváló választás közepes távú autóutakra – bár én egy hosszabb út során akadtam rá, és meghallgattam hármat egymásután.
Két barát beszélget, így a stílus kellemesen könnyed, de a tartalom mély. A témák valóban a Biblia és a bölcsészet metszetében állnak, a cím tehát azt ígéri, amit az érdeklődők várnak. Remélem, tovább szélesedik a kínálata, és egyre több hallgatót elér.