2015 - 1. szám

Ady Endre Istenhez hanyatló árnyék című verse teológus szemmel

Tóth Sándor

Ady Endre
Istenhez hanyatló árnyék

Mint az árnyék, mikor elhanyatlik,
el kell mennem és ide s tova
hányattatom, mint a sáska.
Zsoltárok könyve 109.

Akaratomból is kihullassz
Én akart, vágyott Istenem,
Már magamat sem ismerem
S Hozzád beszélni rontás fullaszt.

Üldöztetésimben kellettél
S kerestelek bús-szilajon
S már-már jajomból kihagyom
Neved, mely szebb minden neveknél.

Szent Képzelés, örök hit-balzsam,
Ki létlenül is leglevőbb,
Meghajlok szent Szined előtt
S akarom, hogy hited akarjam.

Megűzeték s nem nyugszom addig,
Míg hitedet meg nem nyerem,
Mert kockán van az életem,
Mint árnyék, mikor elhanyatlik.

S hányattatom, miként a sáska,
Mert csak Tenéked van erőd
S mert nem láttam régen előbb:
Nem szabad hinni senki másba.

arnyek

Bevezetés

A bibliai lélektan klasszikus alaptétele: 1Móz 2,7: „Az Úr, az Isten az embert a földnek porából formálta, s orrába élet leheletét lehelte; így lett az ember élő lélekké.” A Biblia tehát azt tanítja, hogy az ember két világból ered: a testi világból (föld pora) és a szellemi világból (élet lehelete), vagyis Istenből. Az emberi természetnek tehát származása szerint két frontja van: a testi és a szellemi világ felé. Testével amaz, szellemével emez felé fordul. Test és szellem közt áll az ember igazi lénye, melyet a Biblia léleknek nevez (így lett az ember élő lélekké – chajj nephes), mely éppen az idézett vers értelmében szellemi eredetű, s így szellemi természetű is; de mégis valami más: testhez kötött szellem. Ezt a meghatározást erősíti meg az a tény, hogy még a hívő ember is a test halála után a feltámadásig tökéletlen állapotban van, és a test felöltésére vágyik (2Kor 5,1–4; Jel 6,9–11; vö. 20,4–6).1 Éppen ezért az Isten keresés megjelenik minden ember életében, így a költők, művészek alkotásainak is vissza-visszatérő témája.

Tovább »

Közelb hozzád, Uram… Mindig velem, Uram… Hadd menjek, Istenem… Sarah Flower Adams énekének magyar változatai

Fekete Csaba

Scene from Titanic "Gentlemen it has been a privilege playing with you tonight"..... re Violin Jonathan Evans-Jones is a musician who plays Wallace Hartley in James Cameron 1997 film Titanic (on right of frame)
Hegedűvel a kézben a katasztrófa idején (Részlet a Titanic című 1997-es filmből, »rendezte James Cameron«, ahol a legenda szerint a cikkben bemutatott éneket játszotta a zenekar a menekülés közben)

Több magyar fordítás született az 1880-as évek óta az angol unitárius költőnő még manapság is eléggé elterjedt énekéhez. Az elterjedtség nem jelenti azt, hogy benne van minden amerikai és angol énekeskönyvben.2 Viszont egész sor feldolgozása isme­retes, megvan különféle felekezetek énekeskönyveiben. Már a 19. században népszerű volt, németre (látjuk később), hollandra (Nader, mijn God, bij U), franciára (Plus près de toi, mon Dieu) és más nyelvekre is lefordították. A Titanic megrázó sorsa miatt (1912) ez a kedveltség állandósult.3

A népszerűséghez készséggel járul utólagosan (post eventu) az értéket teremtő igyekezet, mintha a gyászos eseményhez volna köthető az ének keletkezése. Ezért hangzik el sűrűn református temetéseken, noha ilyen liturgikus használat egyáltalán nem tartozik eredeti mondanivalójához, azonkívül fél évszázaddal korábban keletkezett a gyászos eseménynél. Szövegéhez még egy versszakot toldottak a 19. században, aztán viszont némelyik kiadás csak három vagy négy versszakot tartott meg.4 Többféle bizonytalanság is fűződik a magyarra fordítók, illetve átdolgozók személyéhez, úgyszintén a fordítás, átdolgozás alapjául szolgáló szövegkiadáshoz.

Tovább »

A társadalommal élő hívő ember személyes brandje

Győri Kornél

Győri Kornél a Pécsi Vonósok karmestere, a Pannon Filharmonikusok nagybőgőse, a Pécsi Baptista Gyülekezet tagja és presbitere. Négy fiúgyermek édesapja. Feleségével, Edittel Pécsett élnek.

Az itt olvasható írás a 2015. március 28-ai baptista médiakonferencián a Pestszentimrei Közösségi Házban elhangzott előadásának írott változata.

Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! Nagyon örülök, hogy felkérést kaptam erre a konferenciára. Nagyon érdekes a téma, és már korábban is foglalkoztatott – ha nem is ilyen átfogóan és körülhatárolva. Most rákényszerítettek arra, hogy összeszedjem ezzel kapcsolatos gondolataimat. A szervezőknek bizonyára az volt a szándékuk velem, hogy egy amatőr is legyen az előadók között. Látva az előadók névsorát kicsit megremegtek a lábaim, de kérem, fogadják el mondandómat, mint egy laikusét. Nem tudok kutatási eredményekről beszámolni, nem fogok különböző grafikonokat kivetíteni, nincsenek ezzel kapcsolatos publikációim, csak elmondom, hogy én, Győri Kornél karnagy, a Pécsi Vonósok karmestere miként látom a társadalommal élő hívő ember személyes brandjének kérdéskörét.

Tovább »

A baptista bibliaismeret és a görög katolikus hittan összevetése

Karancsi Csaba

A szerző megjegyzése

Azért választottam ezt a korosztályt, mert – habár fakultatív módon – ennek a korosztálynak tartok hittant Tégláson a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. A munkámat szeretném a kötelezőn bevezetett hit- és erkölcsoktatáshoz (elsősorban a baptista bibliaismeret oktatásához) igazítani, illetve ehhez segítséget adni. Éppen ezért hasznosnak látom az összehasonlító elemzést. Amikor akár a baptista bibliaismeretről, akár a görög katolikus (vagy egyéb) hittanról beszélünk, akkor beleértjük az erkölcstant is. Tehát a felekezeti hittanoktatás nem elégszik meg az adott felekezet hitvallási tételeinek tanításával, hitre neveléssel, hanem a társadalmi normák, etikai szabályok tanítására, erkölcsi nevelésére is törekszik.

Baptista bibliaismeret

Oktatási cél:

A Biblia igazságainak megismertetése.

A teremtő és gondviselő Atya bemutatása.

Nevelési cél:

A bibliaismeret középpontjában a mindenható Isten kijelentése áll, amely képes formálni a gyermeki személyiséget – testi, szellemi és lelki értelemben egyaránt. A gyerekek

  1. társaikhoz aló viszonyának
  2. családjukhoz való viszonyának
  3. környezetükhöz való viszonyának
  4. értékrendjüknek
  5. normarendszerüknek
  6. gondolkodásmódjuknak
  7. viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Tovább »

Kegyelem és kalmárszellem (könyvajánló)

Bolyki-László-Kegyelem-és-kalmárszellem
Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem Álomgyár, Budapest, 2013

 

A magyar keresztény lelki irodalom legnagyobb hányada angol szerzők tollából származik. Ezért különösen örömteli, ha magyar szerző ilyen mélyen, alaposan tud írni lelki dolgokról. Aki elolvassa ezt a könyvet, az látni fogja, hogy Bolyki László nem csak híres zenész, de nagyszerű lelkigondozó, szellemi vezető is.

Ebben a könyvében nemsak a címben szereplő két fogalommal foglalkozik, hanem bemutatja a keresztény spiritualitás Lélektől vezetett működését is. Négy fő tételt bont ki a kötet lapjain: Krisztus követője számára nincs üzlet, nincs harc, nincs szabály, de van szeretet. Persze ezek így túl tömör megfogalmazások. A kifejtéshez a szerző segítségül hív klasszikusokat vagy kevésbé ismert költőket, írókat, felelevenít családi történeteket, zenei és egyéb hasonlatokkal él. A fejezetei elevenek és olvasmányosak.

Bolyki László éles különbséget tesz az általa plázavallásoknak nevezett irányzatok és a valódi spiritualitás között. Komolyan veszi a lelket bénító félelem és szégyen erejét, és az ehhez kapcsolódó hamis hiedelmeinket lépésenként bontja le, elsősorban az Ige segítségével. Lerántja a leplet a kegyetlen kegyesekről, mai korunk farizeusairól, például arról a gondolatról, hogy ha valaki nem gyógyul meg az imádságai ellenére, az a hit hiányára utal. Használ pszichológiai fogalmakat (tudattalan, személyiségszimbólum, sémák, árnyékszemélyiség), de nem pszichologizál, a válaszokat a bibliai történetekből levezetve tárja elénk.

Igazi lelki utazás volt számomra ez a könyv. Olyan út, amit bejárva már jobban felismerem a bennem is élő kalmárszellemet, és világosabb számomra, miként élhetek inkább a felszabadító és mégis irányító kegyelem légkörében.

A szerkesztő

 

Olvassunk bele!

Tovább »