Blog

A 2015. évi 1. szám

Kicsit késve, de örömmel és várakozással nyújtjuk át a Szolgatárs folyóirat idei első számát az olvasóknak. Kovács Géza nyugdíjas lelkipásztor jánosi igék alapján mondott áhítatával és igehirdetésével indul a lapunk. Aki nekem szolgál, engem kövessen! (Áhítat Jn 12,26 alapján) és Jézus az ő békességét hagyta örökségül …

Tovább »

Interjú egyházunk kommunikációs szaktitkárával

Háló Gyula lelkipásztorral (a képen jobb oldalt látható) készített interjút Merényi Zoltán a Baptista Rádióban. Az riportban elhangzott információk, gondolatok a baptista média jelenlegi működésébe adnak betekintést. Mozaik – Háló Gyula 2015.05.04. by Magyar Baptista Rádió on Mixcloud

Hírlevél a friss lapszámokról

Létrehoztuk új hírlevél szolgáltatásunkat! Ezentúl mindenki, aki feliratkozik, értesülni fog, ha új lapszám jelent meg a Szolgatársból. Egyéb okból nem tervezünk zavarni, tehát a felratkozóknak nem kell tartani tőlünk érkező e-mail áradattól. Feliratkozás E-mail címem* Családi név Keresztnév

Keresztény szociálpolitika?

Tisza Attila

A szociálpolitika, mint fogalom, minden magyar állampolgár által könnyedén és rutinszerűen értelmezett, magyarázott „közjószág”. Szociális testvériség, egyenlőség, igazságosság, segélyek, támogatások, természetbeni javak és szolgáltatások, társadalombiztosítások és jóléti juttatások, járandóságok és járulékok…

Szükséges-e szociálpolitika, és ha igen, hogyan „működik”? Létezik értéksemleges, ideológiamentes szociálpolitika? S ha keresztény, mitől az? Lesz-e valaha olyan társadalom, ahol megvalósul a krisztusi szociális piacgazdaság? Ha igen, milyen szerep, feladat, kiváltság jut majd ott a keresztényeknek?

A napjainkban oly gyakran megfogalmazott – egyáltalán nem hipotetikus kérdések – hallatán és okán Kovrig Béla szociálpolitikai tevékenységének vázlatos bemutatásával próbálok gondolatot és érdeklődést ébreszteni.

 

Tovább »

Az erkölcstan, a bibliaismeret egy konkrét szakközépiskolai példája, a tantárgy és a FÉK-program összehasonlítása

Tóth Sándor

Jezus_megtalált

Alapfogalmak1

A köznevelési törvény értelmében a közoktatás tartalmi szabályzása három szinten valósul meg.

NAT Nemzeti Alaptanterv, melyet a kormány ad ki és nevelési célokat, fejlesztési területeket és közös nemzeti műveltségtartalmat határoz meg benne.2

KT Kerettanterv, melyet az az oktatásért felelős miniszter ad ki, és iskolatípusra, adott pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladat meghatározására készül. Az egyes témakörökre összpontosító részletes kidolgozással támogatja a pedagógusok pedagógiai tervező tevékenységét, segíti a fogalmi gondolkodás fejlesztését, a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését. Két típusa van, az egyik a miniszter által kiadott, a másik a miniszter által jóváhagyott kerettanterv. A köznevelési törvény eredeti koncepciója szerint az egyes egyházak önálló kerettantervet állítanak össze. Ilyen, az egyház által összeállított kerettanterv készülhet a hit és erkölcstan tárgyakhoz, melyet a miniszter sem ki nem ad, sem jóvá nem hagy. A kerettanterv speciális típusai a tantárgyi kerettanterv és a programtanterv.3 A kerettanterv alkotóeleme a tantárgyi kerettanterv, iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készül. A programtanterv, szintén része a kerettantervnek, és egy hételemű rendszer három fontos eleme alapján értelmezhető: pedagógiai koncepció, tanulási-tanítási program, a tanítási-tanulási egységek leírása. A nevelési-oktatási program a nevelés-oktatás megtervezését-megszervezését segíti, a NAT-ban és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását teszi lehetővé, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hét elemű rendszer, amely minimálisan egy-egy tantárgyra, egy vagy több műveltségi területre vagy pedagógiai szakaszra terjed ki.

Tovább »