Blog

Az idő Istené

Kelemen Szabolcs Alpár

„Nem az idő halad, mi változunk,

Egy század, egy nap szinte egyre megy.”

(Madách Imre: Az ember tragédiája)

PROLÓGUS

„Mindennek rendelt ideje van…” (Préd 3,1)1 olvassuk a Szentírásban. Ez a gondolat első olvasatra nagyon is kézenfekvőnek tűnik, holott az „ideje” (idő) sokkal mélyebb és tágabb tartalmakat hordoz, mint azt gondolnánk. A hétköznapokban az ember az idő szót a legnagyobb természetességgel használja, annak ellenére, hogy életünk sarkalatos kérdése, hogy mi is az idő, mi a természete, honnan származik, birtokoljuk-e vagy sem, hol értelmezhető, és hogyan, mi van az idővel Isten és ember vonatkozásában. Kié is az idő, és az élményén kívül van-e más közünk hozzá? Hogyan jön létre a múlt, a jelen, a jövő, és ezeknek milyen hatása van az emberre, hogyan éli meg, és hogyan kezeli? Egyáltalán kezelhetjük-e az időt, vagy csak az élmények leképezése jelenti az időt tudatunkban? Szinte nincs ma már olyan tudományterület, ahol az idővel, annak természetével, leképezésével ne foglalkoznának, hiszen minden folyamat időben, idő alatt zajlik. Dolgozatomban csak érintőlegesen foglalkozom az idővel mint pszichológiai, fizikai, kozmológiai, filozófiai kérdéssel. Munkámban elsősorban annak bizonyítékát keresem, hogy az idő Istené, és arra fókuszálok, hogy a teremtett ember hogyan és miként éli ezt meg.

Tovább »

Ki nekünk ma Jézus Krisztus?

Edgar V. McKnight

Tanulmányomban a Jézusról szóló hagyomány kritikus recepcióját vizsgálom, különösen a történeti Jézus-kutatás úgynevezett három korszakát. Azután néhány olyan, a különböző korszakokat érintő filozófiai és teológiai kérdést szeretnék megvilágítani, amelyek nyitva maradtak a mi korunkban, egy olyan korban, amely a felvilágosodás óta látja a maga korlátait.

Az egyetemi oktatásban általában a felvilágosodással beköszöntő kritikus korszak ismertetéséből indulunk ki. Ám ahhoz, hogy a felvilágosodást megértsük és a Jézushagyomány posztkritikus befogadására felkészüljünk, előbb meg kell értenünk és át kell értékelnünk azt a prekritikus korszakot, amelyben az egyház Istenfogalmát platonikusidealista kifejezések határozták meg, és Krisztus jelenlétét teológiailag a transzcendens istenség gondolatával párhuzamosan értelmezték. Jóllehet Platón kerekedett felül, Arisztotelész és a realizmus is mindvégig jelen van. Arisztotelész nem hitt az ideák belső világában, helyette mindent fejlődésben, növekedésben, változásban látott. Ez a valóságos világ gerjeszti a folyamatokat. Ezek azonban alulról indulnak, nem pedig felülről.

A Jézus-történet kritikai vizsgálata és a teológiai-krisztológiai megfogalmazások összefüggenek Platón és Arisztotelész megközelítésével: az egyik teológiai, a másik történeti paradigmát használ.

Tovább »

A homoszexualitás témájának gyülekezeti és egyházi megközelítéséről

A BEFG logója
A BEFG logója

Az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (BEFG, Németország) Elnökségének nyílt levele a gyülekezetek számára

Miért nyilvánítunk véleményt a homoszexualitás témájában?

Számos gyülekezetet foglalkoztat a kérdés, hogy a gyülekezeten belül miként kell viszonyulni a homoszexuális érzelmű emberekhez. Ezenkívül szövetségi szinten is állást kell foglalnunk, hogy az avatott munkatársak esetében hogyan közelítsük meg ezt a témát.

Továbbá a téma a társadalomban is nagy jelentőséggel bír, a „politikailag korrekt” magatartás fokmérőjévé vált. Már nemcsak a homoszexualitás elfogadásáról van szó, hanem sok esetben a hetero, illetve a homoszexualitás közötti választási lehetőség propagálásáról. Mivel ilyen mértékben hangsúlyossá vált ez a tématerület, szükségessé válik annak etikai besorolása is. Ez érvényes a keresztény körökben folyó diszkussziókra is. Egyes keresztények számára a homoszexualitás témájához való hozzáállás határozza meg, hogy ki áll biblikus alapokon.

Mindemellett emberekkel találkozunk a kérdés kapcsán. Emiatt némelyek számára a homoszexuális beállítottságú emberekhez való hozzáállásunk próbaköve a korunk embere iránti nyitottságunknak.

Meggyőződésünk, hogy szükséges és érdemes is elhallgatott és vitatott kérdéseket nyíltan megtárgyalni. Nemcsak azt tanuljuk meg ezáltal, hogy miként beszéljünk tabutémákról, hanem a másként gondolkodás feldolgozásának készségét is ösztönözzük magunkban.

Tovább »

A boldogmondások – részlet a The Message bibliafordításból

Eugene Peterson

A boldogmondások (Mt 5,3–10)

A dőlt betűs szöveg a Magyar Bibliatanács fordításának szövege.

 

Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.

Boldogok vagytok, amikor a saját fonalatok végére értek. Minél kevesebb lesz belőletek, annál több lesz Istenből és az ő uralmából.

 

Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.

Boldogok vagytok, amikor úgy érzitek, elvesztettétek azt, ami a legkedvesebb számotokra. Csak akkor tud az Egyetlen úgy megragadni, mint aki a legkedvesebb nektek.

Tovább »

Szlovákok és magyarok együtt Krisztusban

Dr. Szöllős János

A MABAVISZ-konferencia résztvevői és a szombaton jelen lévő öt magyarul beszélő szlovákiai lelkipásztor
A MABAVISZ-konferencia résztvevői és a szombaton jelen lévő öt magyarul beszélő szlovákiai lelkipásztor

Ez az előadás a MABAVISZ-konferencián hangzott el a Révkomáromi Baptista Gyülekezetben, 2013. május 11.én.

Kedves testvéreim, kedves barátaim az Úr Jézus Krisztusban!

Először is szeretném megköszönni a meghívást erre a konferenciára. Örülök, hogy Szlovákia területén kerülhet megrendezésre ez a MABAVISZ-konferencia. Üdvözlöm a konferencia résztvevőit a Szlovák Baptista Egyház nevében.

Elnézést kérek az én nem tökéletes magyar kifejezésemért. Az én anyanyelvem szlovák, a magyar nyelvet többnyire csak a konyhában használtam, és az utolsó években már csak ritkán van lehetőségem beszélni magyarul.

A mai előadásom témája: Szlovákok és magyarok együtt Krisztusban. De ez nem lesz elsősorban csak egy előadás, mely tele lenne történelmi tényekkel a szlovákok és a magyarok együttműködéséről az evangélium hirdetésében, habár némelyeket megemlítek. Hallani fogják az én személyes bizonyságtételemet és felfogásomat a közös együttműködésünkről, és remélem, hogy ez egy felbuzdítás is lesz az Isten igéje alapján a közös egységre Krisztusban.

Tovább »