Személycsere a SZET és a Magyarországi Baptista Egyház élén 1960–1961-ben

Bacsó Benjámin

Napjaink egyik szubtilis kérdése a kommunista rendszer és az egyházak viszonya. Különösen is érzékenyen érinti és érintette a szabadegyházi közösségeket a belső ügyeikbe való beavatkozás. Baptista elődeink ragaszkodtak a szabadegyház megjelöléshez, ezzel is jelezve, önmagukról és az állam kapcsolatáról alkotott elképzeléseiket. Az elnevezés Williams Roger, az amerikai Rhode Island állam alapítójának és első kormányzójának, aki maga is baptista volt: „szabad államban szabad egyház” elvére utal. Ezt az elvet ma is valljuk. 1945 után a vallás szabad gyakorlását, a felekezetek egyenjogúságát, az állam és az egyház szétválasztását célzó szabályozások több szabadegyházban a fenti elv érvényre juttatásának reményét keltik. Az 1949-ben megszülető alkotmány deklarálta: az állam és az egyház szétválását, az állam által védett és tiszteletben tartott vallásszabadságot. Ezen döntések erősítették a pozitív várakozást. A valóságban azonban hamar megjelentek az egyházak életébe mélyen beavatkozó rendelkezések. Ezen kettősség tanulmányozása során egy igen ellentmondásos közjogi rendszer alakul ki 1945-1989 között. Erről a helyzetről Köbel Szilvia „Oszd meg és uralkodj!” Az állam és az egyházak politikai, jogi és igazgatási kapcsolatai Magyarországon 1945-1989 között (Budapest, Rejtjel, 2005) című munkája részletes elemzést nyújt.

Ennek az elvnek a durva megsértését látjuk Szabó László akkori baptista egyházelnök és SZET-elnök leváltásában 1960-61 fordulóján. Szabó László Nap utcai lelkipásztor, elkötelezett missziómunkás volt. Leváltásáról így tájékoztatja a Békehírnök a közösséget: „A Magyarországi Baptista Egyház Elnöksége (Kistanácsa) közli a gyülekezetekkel és a lelkipásztorokkal, hogy Szabó László testvér 1960. december 30-án súlyosan megromlott egészségi állapotára való tekintettel minden egyházi tevékenységéről és tisztségéről lemondott. Elnökségünk e lemondást folyó hó 6-7-én tartott ülésén tudomásul vette, és az egyház ügyeinek folyamatos vezetését átmeneti időre (a választó közgyűlésig) háromtagú bizottságra bízta. A bizottság tagja Nagy József alelnök, Kovács Imre orsz. misszió bizottsági elnök és Kovács Géza a Kistanács jegyzője.”¹ Ez a szűk szavú tájékoztató sokakat meglepett. Szabó László gyors távozása nemcsak közegyházi szolgálatát érintette, hanem a Nap utcai gyülekezet lelkipásztori szolgálatáról is le kellett mondania. Így több mint 50 év távlatából fel kell tennünk a kérdést: miért kellett távoznia ilyen hirtelen Szabó Lászlónak? Érdemtelenül elfeledett alakja ő a baptista egyháztörténetnek, talán éppen hirtelen történt távozása okán is. 1950 óta Szabó László baptista hitközségi elöljáró, majd egyházelnök,² egyben a SZET főtitkára volt, majd rövid ideig a SZET elnöke. Ilyen módon személyének eltávolítása nem a Magyarországi Baptista Egyház belügye pusztán, hanem szabadegyházi közügy.

Ebben a tanulmányban azt a folyamatot kívánom bemutatni, amelynek kétségkívül legszembetűnőbb pontja Szabó László kinevezése, majd gyors leváltása a SZET élén, amelynek eredményeként a SZET jellege átalakult és a Magyarországi Baptista Egyház életére is jelentős árnyékot vető Palotay Sándor elkezdte két évtizedig tartó „sötét játszmáit”.

 

„sor kerül a megbeszélésekre”

A kommunista államhatalom figyelme az 1956-os forradalom leverését követően nem rögtön fordult a szabadegyházi közösségek felé. Jól jellemzi ezt az időszakot Szabó László 1957. novemberében a közgyűlésen elhangzó beszámolója: „Komoly problémák kerültek rendezésre. A katolikusoknál a Mindszenthy ügy, a reformátusoknál a Papp László-féle nyilatkozat, az evangélikusoknál most kezdődnek a tárgyalások. Ha ezek a történelmi egyházakkal folytatott tárgyalások befejeződnek, a Szabadegyházakkal is sor kerül a megbeszélésekre.”³ Ezekre a tárgyalásokra csak azután került sor, miután a kommunista államhatalom leszámolt politikai ellenfeleivel és a történelmi egyházakban is megerősítette befolyását. Habár már 1957–1958-ban foglalkoztak a szabadegyházak feltérképezésével, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) 1958-ig csak esetenként kísérte figyelemmel a „szekták” tevékenységét. A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsába (SZET) tömörült kisegyházak szá­mára valamelyest védettséget jelentett Kiss Ferenc orvos­pro­fesszor személye. Kiváló kapcsolatokkal rendelkezett, széleskörű elismertségnek örvendett, ezt bizonyítja hogy 1952-ben Kos­suth-díjat kapott. Mint a SZET elnöke igyekezett a politikai rea­litásokhoz igazodva a SZET érdekeit képviselni.

Olyan pozitív együttműködést kértek, vártak, amelyhez megfelelő emberekre volt szükség.

A Kállai Gyula államminiszter által 1958. áprilisában megfogalmazott gondolat: „Az állam és az egyház viszonyát szilárd alapokra kell helyezni úgy, hogy nemcsak a békés egymás mellett élés passzív, hanem aktív együttműködés pozitív viszonya legyen.”⁴ jól jelzi azt a törekvést, amelyet az ÁEH érvényesíteni akart az egyházakkal kapcsolatban. Olyan pozitív együttműködést kértek, vártak, amelyhez megfelelő emberekre volt szükség. Éppen ezért 1958 és 1961 között a SZET szerepe is megváltozott. Az érdekképviseleti funkciója háttérbe szorult, és elsősorban a szabadegyházak működésének ellenőrzésére és tevékenységük koordinálására szűkült. A funkció megváltozásával együtt járt tehát a személyek megváltozása is.

 

Szabó László SZET elnök lesz

1960. május 24-én a SZET vezetősége (dr. Kiss Ferenc elnök, Szabó László főtitkár, Michnay László ügyvezető-titkár) lemond.⁵ Erre közvetlenül azután kerül sor, hogy előbb Kiss professzor tesz látogatást május közepén Prantner József ÁEH elnöknél, majd néhány nappal később Szabó László.  A megbeszéléseken a SZET-en belüli pénzügyi válság és annak kezelése volt a téma. Ennek kapcsán felvetődött, hogy a konfliktus során némely vallási felekezet kiléphet a SZET-ből. Prantner inkább az átszervezést javasolja.⁶ A lemondások tehát ezen átszervezés fényében értel­mezhetőek. Tulajdonképpen Kiss Ferenc lemondatása volt az első lépése a SZET átszervezésének. Adódik a kérdés, hogy milyen tényezők vezettek el Kiss Ferenc lemondásáig és Szabó László megválasztásáig?

..ha a baptisták kilépnek, akkor a legnagyobb létszámú entitás távozik a „szövetségből”, aminek komoly következményei lettek volna a SZET társadalmi pozícióját illetően.

Az ÁEH még 1960 tavaszán sem rendelkezett végleges koncepcióval a SZET jövőjét illetően. Annyit azonban tudtak, hogy Kiss professzor pozícióját gyengíteni kell és a SZET egységét meg kell bontani. Igyekeztek is megtenni ehhez kapcsolódóan a szükséges lépéseket.

Első lépésként Ungár Aladár 1958. április 2-án lemondott tisztségéről és Michnay László lett az ügyvezető titkár. Michnay korábbi adventista egyházelnök és Kiss Ferenc között voltak nézeteltérések, érdekellentétek. Másképpen gondolkodtak a SZET jövőjét illetően. Michnay már 1957-ben tervet készített a SZET átszervezéséről. Ennek a konfliktusnak a belső hatásai nehezítették a belső békés együttmunkálkodást.

Második lépésként az ÁEH a SZET-be való belépést sürgette a Hetednapi Adventisták Felekezetének, sőt a meglévő nézeteltérések áthidalását kérte és várta, ezzel is megkönnyítve a belépést.

Harmadik lépésként pedig a pünkösdista entitások felvétele is gyengítette Kiss professzor pozícióit, mivel ismert volt tartózkodásáról az eksztatikus jelenségeket tekintve.⁷

Jól látszott, hogy az ÁEH még nem rendelkezik kiforrott stratégiával a SZET jövőjét tekintve, hiszen a baptista felekezetet felszólította, hogy válasszon, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) kíván a tagja lenni vagy a SZET-nek. Ennek következtében ha a baptisták kilépnek, akkor a legnagyobb létszámú entitás távozik a „szövetségből”, aminek komoly következményei lettek volna a SZET társadalmi pozícióját illetően.⁸ A Magyaroszági Baptista Egyház azonban a SZET tagja maradt. Ez feltételezhetően erősítette Szabó László SZET-en belüli pozícióját. Érdekes módon ebben az időben az ÁEH munkatársai nem tartották volna elképzelhetetlennek, hogy a SZET olyannyira meggyengüljön, hogy a tagegyházaknak külön-külön kelljen tárgyalni a hivatallal, és ilyen módon, inkább egyenként próbálták volna a befolyását érvényesíteni a különböző felekezetekben. Ebben az időben még nem látszott alkalmas személy, hogy erősen „aktív” és „pozitív” együttműködést építsen ki.

Szabó László tehát 1960. június 7-én a SZET elnökévé lett választva.⁹ Természetesen az új vezetőséget az ÁEH jóváhagyásával választották meg. Érzékelhető, hogy Szabó László megválasztása is része volt az ÁEH beavatkozásának a SZET életébe.

 

Szabó László leváltása

Miután Michnay Lászlót még 1960. augusztus 30-án megerősítették ügyvezető titkári poziciójában¹⁰ addig másfél hónap múlva betegségre hivatkozva kénytelen lemondani, utódja Palotay Sándor lesz.¹¹ Megválasztását a SZET elnöksége javasolja, miután az ÁEH-ban történik egy egyeztetés. Nem sokkal ezután, 1961. január 11-én Szabó László is lemond, szintén betegségre hivatkozva.¹² Ezek után Palotay számára nyílik tér politikai és hatalmi ambíciói valóra váltására. Már ekkor elegendő hatalommal és megfelelő kapcsolatokkal bírt, hogy Szabó László kényszerű lemondása után többek között a Békehírnök főszerkesztői pozícióját is a kezébe ragadja. Az elkövetkező időszakban sikerül a helyzetét megszilárdítani a SZET-ben, sőt sikerül elérnie, hogy 1969-ben elnöknek válasszák.

Kádárról pedig kifejtette, hogy csak magyarul tud, így szerinte nem volt értelme az ott-tartózkodásának, de ráadásul csak a szovjeteknek köszönheti a megmaradását.

Miért kellett ilyen hirtelen távoznia Szabó Lászlónak? Állítólagosan olyan kijelentései voltak az ENSZ közgyűlés kapcsán, amelyek sértették mind az MSZMP, mind Kádár, mind pedig Hruscsov tekintélyét. Szabó meglátása szerint ugyanis, az oroszok lassan ráébrednek, hogy Hruscsov nem alkalmas tárgyalófél a nyugatiak számára, sőt egy bohóchoz hasonlította a viselkedését, amelyet az ENSZ-közgyűlésen tanúsított. (Az elnöknek rendre kellett utasítani és még akkor is visszabeszélt.) Kádárról pedig kifejtette, hogy csak magyarul tud, így szerinte nem volt értelme az ott-tartózkodásának, de ráadásul csak a szovjeteknek köszönheti a megmaradását. Ezek után határozott arról az ÁEH, hogy el kell távolítani Szabó Lászlót az elnöki tisztségéből mind a SZET-ben, mind az egyházban.¹³

A valóságban azonban Palotay érkezésével egy olyan ember került a SZET vezetőségébe, aki hajlandó volt az államhatalom kiszolgálására. Ennek következtében Szabó Lászlónak nem sok esélye volt munkáját tovább végezni. Palotay alkalmas embernek bizonyult a SZET-en keresztül az ellenőrzésre és az utasítások végrehajtására. Ennek következtében megváltozott a SZET-tel kapcsolatos gondolkodás is. Nem akarták már felszámolni, hanem sokkal inkább kontrollálni a szabadegyházi entitásokat. A valóságban tehát egy olyan koncepció alakult ki, amelybe Szabó László már nem illett bele.

Az állítólagos kijelentéseken túl Szabó László jellemében nem volt az az ember, aki meg tudott volna felelni az „új elvárásoknak”.

Fontos látni, hogy a Magyarországi Baptista Egyház a legnagyobb entitás volt a SZET-en belül a maga 13 582 tagjával (1959. évi adat)¹⁴ és 555 istentiszteleti helyével (1960. évi adat).¹⁵ Palotay térnyerésével a baptisták ügyeibe is beavatkozott, előbb mint a SZET ügyvezető titkára, majd pedig mint a SZET elnöke.

 

Jegyzetek

1. Békehírnök, 1961. 1. sz.
2. 1950-től ideiglenes hitközségi elöljáró, 1951-től választott elöljáró. 1955 novemberében a közgyűlés döntése értelmében megváltozott a hitközség neve Magyarországi Baptista Egyházra, melynek elnöke 1961 januárjáig.
3. Jegyzőkönyv az 1957. nov. 28–29-én tartott országos közgyűlésről. Magyarországi Baptista Egyház Levéltára.
4. Népszabadság, 1958. április 19.
5. SZET jkv. (1960. május 24) (Baptista Levéltár BL).
6. Uo.
7. Rajki Zoltán–Szigeti Jenő: Szabadegyházak története Magyarországon 1989-ig. Gondolat Kiadó, Budapest 278–280. old.
8. MOL XIX-A-21-d-0021/1960. 8. doboz.
9. SZET jkv. (1960. jún. 7.) (BL).
10. SZET jkv. (1960. aug. 30.) (BL).
11. SZET jkv. (1960. okt. 21.) (BL).
12. SZET jkv. (1961. jan.11.).
13. M-KS 288 f. 22. cs. 1960.5 öe. 145.
14. MBE-statisztika (BL).
15. Uo.