Az erkölcstan, a bibliaismeret egy konkrét szakközépiskolai példája, a tantárgy és a FÉK-program összehasonlítása

Tóth Sándor

Jezus_megtalált

Alapfogalmak1

A köznevelési törvény értelmében a közoktatás tartalmi szabályzása három szinten valósul meg.

NAT Nemzeti Alaptanterv, melyet a kormány ad ki és nevelési célokat, fejlesztési területeket és közös nemzeti műveltségtartalmat határoz meg benne.2

KT Kerettanterv, melyet az az oktatásért felelős miniszter ad ki, és iskolatípusra, adott pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladat meghatározására készül. Az egyes témakörökre összpontosító részletes kidolgozással támogatja a pedagógusok pedagógiai tervező tevékenységét, segíti a fogalmi gondolkodás fejlesztését, a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését. Két típusa van, az egyik a miniszter által kiadott, a másik a miniszter által jóváhagyott kerettanterv. A köznevelési törvény eredeti koncepciója szerint az egyes egyházak önálló kerettantervet állítanak össze. Ilyen, az egyház által összeállított kerettanterv készülhet a hit és erkölcstan tárgyakhoz, melyet a miniszter sem ki nem ad, sem jóvá nem hagy. A kerettanterv speciális típusai a tantárgyi kerettanterv és a programtanterv.3 A kerettanterv alkotóeleme a tantárgyi kerettanterv, iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készül. A programtanterv, szintén része a kerettantervnek, és egy hételemű rendszer három fontos eleme alapján értelmezhető: pedagógiai koncepció, tanulási-tanítási program, a tanítási-tanulási egységek leírása. A nevelési-oktatási program a nevelés-oktatás megtervezését-megszervezését segíti, a NAT-ban és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását teszi lehetővé, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hét elemű rendszer, amely minimálisan egy-egy tantárgyra, egy vagy több műveltségi területre vagy pedagógiai szakaszra terjed ki.

A kerettanterv meghatározza:

a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait, a személyiségfejlesztés lehetőségeit és értéktartalmát

a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit

az ismeretközlés és a képességfejlesztés közötti összhang megteremtésének módját és összhangjának biztosítását.

HT – Helyi tanterv,4 mely a tantervi szabályozás három szintjének legalsó, de leginkább gyakorlatot meghatározó eleme. Az iskola a helyi sajátosságok figyelembevételével választhat a miniszter által jóváhagyott kerettantervek közül, melyet ezen helyi sajátosságok alapján szab testre, tölt meg konkrét tartalmakkal a lehetséges 10% szabad időkeret helyi specifikumok szerinti felhasználásával. A helyi tantervnek alapvetően meg kell felelnie a választott kerettanterv követelményeinek. Tartalmazza a helyi kultúra, tradíció és jövőkép elfogadott mértékű elemeit. Az elkészült helyi tantervnek az iskola alapító okiratával összhangban kell lennie és a tantestület, valamint a fenntartó hagyja jóvá. Egyházi iskolákban a helyi tanterv a pedagógiai program része, melyet a tantestület hagy jóvá, és a fenntartó általi elfogadása után válik alkalmazhatóvá.

Az alapfogalmak további részletezését az alábbi oldalon található dokumentumban olvashatjuk: http://rpi.reformatus.hu/hatteranyagok/htt_glosszarium.pdf (2014. 06. 28.-i hozzáférés).

Ezek közül egyet emelek itt ki: a kompetencia, kulcskompetenciák fogalmát. A kompetencia az ismeretek, készségek olyan ötvözete, amely megfelelő attitűdökkel társulva biztosítja, hogy az egyén képes és kész legyen egy adott helyzetben hatékonyan és sikeresen cselekedni. Az Európai Unió értelmezéseiben, kulcskompetencia-ajánlásaiban a kompetencia egy olyan dinamikusan alakuló, komplex, kognitív és pszichikus struktúra, mely az ismeretek, képességek, készségek és attitűdök rendszeréből épül fel, és az egyént adott tevékenységek elvégzésére teszi képessé. A tantervben e kompetenciák, továbbá fejlesztési feladatok, tevékenységek, képességek és készségek kapnak szerepet, mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is.

 

Erkölcstan tantárgy ismertetése

Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjének, normarendszerének, gondolkodás- és viselkedésmódjának  fejlesztése, alakítása.5 A tárgy célja a gyermek egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésének segítése. Figyelembe veszi az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, valamint hazánk alaptörvénye a vonatkozó irányelveit. Fő cél a gyermek erkölcsi érzékének fejlesztése, megfelelő értékrend és életvezetés kialakítása, mely segíti az önálló és felelős döntéshozatalt. A felelős döntéshozatal mellett az empátia, a szolidaritás fejlesztése és az érzelmi intelligencia fejlesztése is fontos szempont. A nevelés szerves részét képezi az érzelmi intelligencia fejlesztése is, amely a viselkedést a kognitív szint alatt – e szintnél erősebben – befolyásolja, s amelynek hiánya, illetve fejletlensége elemi akadálya lehet a kívánatos értékek bensővé válásának.

Az iskolai tanulásra jellemző módon az erkölcstan is számos ismeretet közvetít. A tantárgy felépítése azonban nem elsősorban ismeret-, hanem sokkal inkább érték- és fejlesztésközpontú.6 A tananyag elsősorban nem az elméleti ismereteket helyezi középpontba, hanem az egyes erkölcsi kategóriák értelmének személyessé tételét, azok életkornak megfelelő értelmezésének segítését. Kétéves ciklusokban térnek vissza az egyes nagy témák az életkori sajátosságoknak megfelelő hangsúlyokkal. A kétéves cikluson belül szabadság van a témák aktualitásokhoz igazított sorrendben történő tárgyalására.

A tananyag feldolgozása igazodik a személyes élményekhez, használva a filmek, művészetek eszköztárát. Fontos az élményszerűség, az átélés, ami segíti a gyakorlati megértést. A témák átbeszélésekor a diskurzusnak, építő vitának is nagy jelentősége van. Különösen igaz ez a már nagyobb, például 12–14 éves korú fiatalok tanításakor. A vita létjogosultságát az is adja, hogy az iskolába érkező diákok értékrendjének alakulását korábban a család, óvoda és a média is jelentősen befolyásolta. Így az egyes erkölcsi kategóriákhoz kapcsolódóan már rendelkeznek véleménnyel, erkölcsi felfogással. Kihívás, hogy segítsük őket eligazodni az egymásnak gyakran ellentmondó vélemények és a lelkiismeretük által érzékelt értékrend között. Az erkölcsi nevelésben tanórán kívüli lehetőségeket is meg kell ragadnunk. Ilyenek például a hagyományőrzés, az önzetlen segítés, karitatív munka közös tevékenységek.

Az értékelés is eltér a hagyományos tárgyaknál megszokottól, mely soha nem irányulhat a diák véleményének osztályozására. Viszont fontos, hogy bizonyos kívánatos magatartást, hozzáállást pozitívan értékeljünk, ezzel megerősítve a diákot annak helyességében. Ilyen lehet például a közösség érdekében végzett tevékenység elismerése.

A 1112 éves gyermekek esetében az erkölcstan tárgy keretében az önismeret és a társas kultúra, a demokráciára nevelés, a szociális és állampolgári kompetencia erőteljes fejlesztésére kerülhet sor. Mivel a gondolatok megosztása írásban és szóban egyaránt történhet, ez fejlesztőleg hat az anyanyelvi kompetenciákra is. Az értékrend fejlesztésekor az anyagi javakhoz és a pénzhez való viszony fontos szerepet kap. Kiemelt szerepet kap még a tetteinkért való személyes felelősségvállalás, a tetteink következménye és a károkozás esetén felmerülő jóvátétel. A véleménykülönbségek során előálló konfliktusok alkalmat adnak azok erőszakmentes, konstruktív és morálisan elfogadható megoldásának megtanítására.

A korosztály számára összeállított kerettanterv fő témái:

Test és lélek, kulcsfogalmai: testi tulajdonság, lelki tulajdonság, szellemi képesség, szükséglet, fejlődés, egészség, betegség, fogyatékosság, befogadás, elfogadás, lelkiismeret, szándék, döntés.

Kapcsolat, barátság, szeretet, kulcsfogalmai: barát, ismerős, rokonszenv, ellenszenv, barátság, őszinteség, hazugság, szeretet, tisztelet, közömbösség, harag, fájdalom, megértés, sértés, megbocsátás, konfliktus.

Kortársi csoportok, kulcsfogalmai: csoport, közösség, összetartás, beilleszkedés, idegen, kirekesztés, általánosítás, előítélet, hiba, vétség, bűn, megbocsátás, jóvátétel, felelősség.

Társadalmi együttélés, kulcsfogalmai: népcsoport, vallási közösség, többség, kisebbség, szokás, hagyomány, ünnep, társadalom, vagyon, egyenlőség, egyenlőtlenség, igazságosság, igazságtalanság, tisztességes és tisztességtelen előnyszerzés, gazdagság, szegénység, szolidaritás, virtuális közösség.

A technikai fejlődés hatásai, kulcsfogalmai: ökológiai lábnyom, fogyasztás, technikai eszköz, függőség, magántulajdon, közösségi tulajdon, köztulajdon, visszaélés, média, reklám.

A mindenséget kutató ember, kulcsfogalmai: természeti erő, természetfeletti erő, vallás, egyház, templom, szertartás, vallási jelkép, ima, böjt, zarándoklat, szent könyv, szent hely, tudomány, tudományos megismerés, művészet, művészi alkotás, világkép, világnézet.

A 13-14 éves fiatalok erkölcsi nevelésének témái között szerepelnek a másokért való felelősségvállalás és az önkéntesség, a pályaorientáció, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, a testi és lelki egészségre, illetve a családi életre való nevelés. Ezeken kívül a médiatudatosságra, az állampolgárságra és demokráciára nevelés, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése is. Munkálni hivatott továbbá a társadalmi igazságosság összefüggéseinek megértését és a lelkiismeret szociális dimenziójának erősödését. Segíthetjük a sze­mélyes világkép kialakulását, az önálló döntéshozatal, a vé­le­ményformálás és a kritikai gondolkodás készségeket. Ugyan­csak kiemelt szerep juthat e szakasz óráin az adott konkrét témákhoz kapcsolódó információk különféle forrásokból való összegyűjtésének és rendszerezésének, a kritikai gondolkodás fejlesztésének és a jelenségek érvekkel alátámasztott érté­ke­lé­sének, valamint a disputa jellegű vitáknak és az erkölcsi dilemma­vitáknak is.7

A korosztály számára összeállított kerettanterv fő témái:

Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet?, kulcsfogalmai: Nyelv, gondolkodás, szó, fogalom, tett, nyelvhasználat, tudás, értelem, tehetség, siker, kudarc, felelősség, ösztön, érzés, érzelem, igény, vágy, cél, döntés, válság, akarat, érték, értékrend, értékütközés.

Párkapcsolat és szerelem, kulcsfogalmai: nemi érés, vonzás, taszítás, szerelem, nemi vágy, szexuális kapcsolat, házasság, család, gyerekvállalás, terhesség, prostitúció, pornográfia, szexuális bántalmazás, áldozat, családon belüli erőszak.

Egyén és közösség, kulcsfogalmai: nsoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás, engedelmesség, szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény, előítélet, tévhit.

Helyem a világban, kulcsfogalmai: Európai Unió, menekült, befogadó ország, sztereotípia, előítélet, etnikai konfliktus, társadalmi norma, szabályszegés, vesztegetés, korrupció, hálapénz, büntetés, megelőzés, szerzői jog.

Mi dolgunk a világban?, kulcsfogalmai: jólét, öröm, bánat, elégedettség, boldogság, boldogulás, vágy, remény, hiányérzet, elégedetlenség, boldogtalanság, stressz, drog, alkohol, függőség, értelmes élet, média, befolyásolás, korrupció, hitelesség.

Hit, világkép, világnézet, kulcsfogalmai: tény, vélemény, állítás, értékelés, tévhit, sztereotípia, előítélet, tízparancsolat, meggyőződés, világkép, világnézet, hit, vallás, világvallás, erkölcsi tanítás.

  baptistasuli

Bibliaismeret tantárgy helyi tanterve szakközépiskolai tanulók
részére8

A bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a teremtő és gondviselő mennyei Atya bemu­tatása, és ezek alapján a diákok társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz való viszonyának, értékrendjének, normarendszerének, gondolkodás – és viselkedésmódjának a fejlesztése, alakítása.9 Évezredes hagyománya van a bibliaismeret oktatásának, amira újra nyílt lehetőség az oktatási intézményekben. Az oktatást évszázadokon át főként az egyház végezte. A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az erkölcstanhoz hasonlóan az értékek közvetítése, azzal a céllal, hogy Isten igéjének alapnormái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak.10

A tárgy középpontjában Isten örök érvényű kinyilatkoztatása áll, mely a nyugati civilizáció és kultúra alapja és meghatározója is. Cél a fiatalok testi, lelki és szellemi egészséges fejlődésének segítése, az Isten igéjének egész emberiségre és benne az egyénre vonatkozó kijelentése és értékrendje által. A Szentírás tartalmazza az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, valamint hazánk Alaptörvénye is rögzített alapértékeket. Megtaláljuk benne a teremtettségből és istenképűségből fakadó szabadsághoz való jogot, az ember személyválogatás nélküli értékességét nemre, bőrszínre és társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül. Kijelentést találunk benne a jóról és a rosszról, valamint azok következményéről, de a környezethez való viszonyról és az embernek a teremtett világ gondozása, megbecsülése iránti felelősségéről is. A Bibliában olvashatjuk, hogy a bűn hatalma alá rekesztett ember a megoldást Jézus Krisztusban találhatja meg. A vita, egyeztetés és együttgondolkodás tárgyát nem az alapvető értékek, hanem azok gyakorlati megvalósítása, mai körülmények közötti alkalmazhatósága képezi. A bibliaismeret magában foglalja az ember minden fontos viszonyulását – Istenhez, a jóhoz és gonoszhoz, önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz –, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az ember döntései során támaszkodhat.11

A célok közé tartozik a bibliai értékrenden alapuló erkölcsi nevelés is, melynek megismerése fejleszti az erkölcsi érzéket és egyre inkább meghatározójává válik az ennek megfelelő cselekvésnek. Pál apostol ezt az alábbiak szerint foglalja össze a 2Tim 3,16–17-ben:

„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített”.

  A Biblia kijelentéseit maga Jézus Krisztus foglalja össze Mózes törvényei alapján két fontos pontban. Ezt a Máté evangéliuma 22. rész 37., 39. versekben olvashatjuk az alábbiak szerint:

„Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből”. – Ez a kijelentés az ember Teremtőjével való kapcsolatáról szól, mely nélkül lehetetlen megérteni, ki is az ember és ki is az egyén. Ettől a kapcsolattól függ, hogy el tudjuk-e helyezni magunkat a teremtett világban, és egészséges képünk lesz-e önmagunkról, felelősségünkről, küldetésünkről és jövőnkről.

„Szeresd felebarátodat, mint magadat”. – Tulajdonképpen az első parancsolattól elválaszthatatlan és abból következő, annak megértését, megélését tükröző és az emberi kapcsolatokat maghatározó kijelentés. Teljes életet csak egészséges és kiteljesedő kapcsolatokban élő ember élhet.

A tárgy átadásának középpontjában nem a puszta ismeret áll, hanem azok átadójának hiteles és a tanítottakkal összhangban lévő, példaadó élete által alátámasztott, gyakorlati megértés.

A pedagógiai módszer tekintetében az élményszerűség és a diákok témafeldolgozásba való aktív bevonása, a fizikai, szellemi és lelki értelemben vett cselekvő tanulói részvétel preferált. A Bibliaórák munkaformája lehet sok egyéb mellett: a beszélgetés, az önkifejező alkotás, a szerepjáték, a megfigyelés, a kérdezés, valamint az iskolai és a helyi közösség életébe, esetleges problémáinak megoldásába, a különböző szintű közösségi életbe való tevékeny bekapcsolódás például az ünnepkörök révén.12

A tárgy értékelésekor az erkölcstanhoz hasonlóan nem a tárgy lexikális ismereteit értékeljük. A fakultatív bibliaórák tartásakor érdemjegyet a diák nem is kap, csupán a bizonyítványban egy bejegyzést, mely igazolja a tanórán való részvételt. Az értékelés nem irányulhat a diák egyéni életszemléletére, de fontos, hogy a tanuló pozitív és megerősítő visszajelzéseket kapjon, ha cselekedeteiben tükröződik az átadott bibliai, pozitív értékrend. A tananyag átadásánál a tanárnak arra kell törekednie, hogy a tanulók aktív órai részvétele során a tanítási órán elsajátítsák a szükséges ismereteket. Témazáró dolgozatok segítenek felmérni a diák ismeretben való előrehaladását, de kerülni kell a többi tárgyhoz hasonló számonkérést. Meg kell őrizni azt a többletet, amit a Biblia lelkülete és értékrendje képvisel.

A 9. osztály számára összeállított helyi tanterv fő témái:

Biblia – A tanulók megismertetése a Bibliával, érdeklődé­sük felkeltése a Biblia iránt. A Biblia páratlan voltának megértése. Felismerni Isten üzeneteként.

Kulcsfogalmak: Biblia, bibliai nyelvek, Ószövetség, Újszövetség, megbízhatóság, ihletettség, bizonyíték.

Helyi többlet: A megszerzett ismeretek bevésése: keresés számítógépes bibliai szövegekben. Bibliaolvasó-napló készítése.

„Mi Atyánk” – Felismerni, hogy a Teremtő Isten egyben gondviselőnk, segítőnk és mennyei Atyánk is lehet. Tudatosítani, hogy Istennek jó terve van az emberrel, a bűn és gonoszság ellenére is.

Kulcsfogalmak: imádság, teremtés, bűn, gonosz, gondviselés, csoda, aggodalom, megbocsátás, irgalom.

Helyi többlet: Összefoglalás, számonkérés: A memoriterek változatos formában történő számonkérése. Bibliai helyek visszakeresése. Alapfogalmak értelmező jellegű használata.

Jézus Krisztus személye: Megismerni Jézus Krisztus születésének, életének, halálának és feltámadásának körülményeit. Felismerni, hogy Jézus Krisztus emberként és egyben Istenként volt jelen a földön. Meglátni, hogy Jézus Krisztus valódi segítséget tudott adni az emberi szükségekre.

Kulcsfogalmak: megváltás, áldozat, keresztség, bemerítés, kereszthalál, feltámadás.

Helyi többlet: A „Passió” című film elemzése

Isten szólt… Isten üzenete az Ószövetségben az özönvíztől Dávid királyig – Megérteni az Ószövetségi történetek alapján, hogy Isten különböző módokon szól az emberekhez. Felismerni, hogy érdemes Isten vezetéséhez igazítani az életünket.

Kulcsfogalmak: özönvíz, bábel, elhívás, engedelmesség, kiválasztás, bűn, hit, barátság.

Helyi többlet: Vita: rend és fegyelem, vagy mindenki azt csináljon, amit akar? Beszélgetés: a vezetők feladatai, kötelességei és lehetőségei.

A 10. osztály számára összeállított helyi tanterv fő témái:

A nagy parancsolatok – Megismerni a tízparancsolat törvényeit. Megérteni az isteni parancsolatok célját. Felismerni a szeretet parancsának egyediségét.

Kulcsfogalmak: tisztelet, szentség, nyugalomnap, bálvány, szeretet, tulajdon, megelégedettség, házasság, szülők.

Helyi többlet: Beszélgetés a szeretetről/boldogságról: kinek mit jelent. A szeretet/boldogság jellemzőinek kigyűjtése. Opció: A szeretet himnuszának vagy egy részének memoriterszerű ismerete.

Királyok és próféták I. – Megismerkedni az ószövetségi királyok életével, jó és rossz döntéseivel. Megérteni a próféták szolgálatát a bibliai történeteken keresztül. Felismerni Isten történelemformáló tervét.

Kulcsfogalmak: bölcsesség, hatalom, templom, Isten lakhelye, próféta, elragadtatás.

Helyi többlet: Kooperatív csoportmunkával készített kiselőadások és azok bemutatása.

Az apostolok cselekedetei – Megismerkedni az apostoli korral, az egyház kialakulásával, az első gyülekezetek születésével. Megérteni a pünkösd lényegét és üzenetét.

Kulcsfogalmak: mennybemenetel, pünkösd, megtérés, Szentlélek, gyülekezet, egyház, misszió.

Helyi többlet: Forráselemzés: a vonatkozó bibliai történet értelmezése.

A 11. osztály számára összeállított helyi tanterv fő témái:

Királyok és próféták II. – Megismerkedni az Ószövetségi királyok életével, jó és rossz döntéseivel. Megérteni a próféták szolgálatát a bibliai történeteken keresztül. Felismerni Isten történelemformáló tervét.

Kulcsfogalmak: királyság, próféta, fogság, ítélet, közbenjárás, kijelentés, megtérés.

Helyi többlet: Diákok beszámolója egyéni kutatás alapján olyan rokon vagy ismerős életéről, aki fogságban volt. Vita: A fogság ítélet vagy lehetőség?

Pál levelei – Pál apostol leveleinek megismerése. Felismerni a levelekben található alapvető üzeneteket. Megérteni, hogy a levelek tanítása mit jelent számunkra.

Kulcsfogalmak: levél, hit, megigazulás, kegyelem, üdvösség, szeretet, himnusz, Ószövetség, Újszövetség, törvény, kegyelem, lelki fegyverzet, keresztény család.

Helyi többlet: Gyülekezeti kiszállás lehetőség: szolgálat és beszélgetés gyülekezeti tagokkal.

Zsoltárok – Megismerni a zsoltárköltészet műfaji sajá­tos­ságait. Megérteni az Istennel való kapcsolat kifejezésének fontosságát költészetben és énekekben.

Kulcsfogalmak: zsoltár, Isten dicsőítése, magasztalás, messiás, prófécia, metafora, bűnbánat, alázat.

Helyi többlet: Projektmunka: kiscsoportban értékeljük Dávid király életszakaszait, és jelenítsük meg egy-egy állóképben.

Újszövetségi levelek, Jelenések könyve – Az egyetemes levelek üzenetének megismerése és megértése. Felismerni az apokaliptikus kijelentés szimbólumait. Megérteni Isten végcélját a teremtett világgal.

Kulcsfogalmak: hit, példakép, kísértés, tisztelet, engedelmesség, hatalom, apokaliptika, végidők, feltámadás, ítélet, új teremtés.

Helyi többlet: Összefoglaló jegyzet készítése.

A 12. osztály számára összeállított helyi tanterv fő témái:

Helyem a világban – A személyes jövőkép kialakításának ösztönzése, az egyéni és közösségi boldogulást támogató értékek melletti elköteleződés támogatása. Istentől származó értékes személyiségünk elfogadása.

Kulcsfogalmak: Személyiség, énkép, életcél, értékesség, elfogadás, Isten vezetése, külső és belső értékek.

A Gyülekezet – Felfedezni az egyház, gyülekezet páratlan tisztességét. Megérteni az egyházi, gyülekezeti élet sokszínűségét. Bátorítani az egyházi, gyülekezeti szolgálatba való részvételre.

Kulcsfogalmak: egyház, gyülekezet, eklézsia, templom, imaház, presbiter, diakónus, újjászületés, bemerítés, keresztség, úrvacsora, bizonyságtétel, istentisztelet, Szentlélek.

Helyi többlet: A keresztény egyház megpróbáltatásai a XX. században: Beszámolók illetve dramatikus megjelenítés például Albert Schweitzer, Teréz anya, Billy Graham életműve. Dramatikus megjelenítés: keresztény helytállás XX. sz.-i morális kérdésekben.

Bölcsességirodalom – A bibliai bölcsességirodalom által megfigyelni Isten jelenlétét a különböző élethelyzetekben. Elkötelezettség kialakítása a bilbiai értékrend iránt.

Kulcsfogalmak: láthatatlan világ, látható világ, szenvedés, bölcsesség, lustaság, szív, mulandóság, tisztelet, szerelem.

Helyi többlet: Kooperatív csoportmunkával készített kiselőadások és azok bemutatása.

Életünk nagy kérdései – Segítséget adni az élet legnagyobb kérdéseinek megválaszolásában. Bátorítani az életutat befolyásoló jó döntések meghozatalát. Kérni és felismerni Isten vezetését a választások során.

Kulcsfogalmak: Szabad akarat, áldás, átok, hit, odaszánás, tanítványság, párválasztás, gyermekvállalás, jövőkép, énkép, célorientáltság.

 

Fiatalok az Élet Küszöbén (A FÉK-program)

A FÉK kapcsolat- és jellemépítő, valamint AIDS és drogprevenciós program 1994-ben indult el Magyarországról és jelenleg 62 országban alkalmazzák a fiatalok erkölcsi nevelésében. A prog­ra­mot magyar szakember támogatásával (Dr. Bánhegyi Dénes), magyar és amerikai lelki munkások (Grész Gábor, David M. Robinson) állították össze, az amerikai alapítású Timóteus Társaság (Campus Crusade for Christ) keretei között. A program egyaránt célozza a diákokat, pedagógusokat és a szülők segítését. A FÉK-anyaggal FÉK-szimpóziumokon ismerkedhet meg az érdeklődő, ahol interaktív előadások keretében sajátítható el az egyes témák feldolgozásának kreatív menete is.

David Robinson a FÉK-program célkitűzéseit az alábbiak szerint foglalta össze:13

Növelni a diákok érzelmi érettségét, elősegíteni önértékelésük, magabiztosságuk, kommunikációs készségük épülését, s ezáltal jó irányban befolyásolni barátkozási szokásaikat.

Mérséklődjön a szexuális promiszkuitás,14 s ezáltal csökkenjen az SZTB-k, a tizenéves terhességek, az érzelmi problémák és az AIDS-es esetek száma.

Emelkedjen a veszélyérzet a diákokban a kábítószerrel szemben. Megtanuljanak nemet mondani a kábítószereknek, s ezáltal csökkenjen a kábítószerrel való visszaélés.

A diákok felkészüljenek a felnőttkorra, a házasságra és a családi életre azáltal, hogy megerősödnek az erkölcsi alapjaik, az értékrendszerük és a jellemfejlődésük.

 

A FÉK tanári kézikönyvében taglalt és a program során a fent részletezett célok elérése érdekében érintett témák az alábbiak.

1. kötet: Én és a kapcsolataim15

  1. rész: Önértékelés – kapcsolatom magammal. Ismerd meg önmagad! 1.–2.

2. rész: Barátság – kapcsolatom a barátaimmal. Értékeljük egymást! 1–2.; Barátságok kialakítása; Konfliktusok kezelése.

3. rész: Jellem – kapcsolatom a jellememmel és az értékeimmel – Az ezüstgolyó; Jellemfejlesztés; Felelősségvállalás; Mások tisztelete; A jellem műhelye; Színdarab; Döntések előtt állsz!; Értékrended háttere; A Jézus élete című film bemutatása; Tiszta szív.

4. rész: Szerelem és szex – párkapcsolatom – Életre szóló elkötelezettség; Randi ötletbörze; Ez szerelem vagy valami más?;    Milyen örökséget hagysz?; A szex távlati képe; Szex, de mikor?

2. kötet: Döntéseim a veszélyekben16

  5. rész: Veszélyek a szabados szexben. Egy tömeggyilkos: AIDS; Hogyan lehet elkapni az AIDS-et?; Mi a helyzet a többi SZTB-vel (szexuális úton terjedő betegségek)?; Előzd meg az AIDS-et és az SZTB-t!; Meddig várjak?; Nincs második esély. ; A „28 érv”.

6. rész: Veszélyek a drogban. A kapcsolatok és a kábítószerek.; Drog-vita; Találkozás a valósággal; Drogtitok

7. rész: Hozz jó döntéseket! A sólyom és a kán; Tömegnyo­más; Állj szilárdan!; Mit mondanál?; Hogyan mondhatsz ­„nem”-et?; Új kezdet; Életed küszöbén állsz.

Függelék: Felkészülés a szülői szerepre; A családi légkör felmérése.

3. kötet: Válaszd a legjobbat!17

Hogyan tűzzünk ki célokat?

Támaszok a célhoz vezető úton – IQ/EQ minek? (érzel­mi intelligencia); Érzelmi készségeink; Öntudat; Érzelmi tudatosság; Self-management 1-2.; Hatékony kommunikáció; Konfliktusok kezelése; Személyes fejlődési terv.

A csapdák elkerülhetők – Kapcsolatok és csapdák; A média nyomása; Állj ellen a nyomásnak!

A tanári kézikönyv az egyes témákhoz kapcsolódó olvasmánnyal, óravázlattal, ajánlott videóval valamint játékok és egyéni, illetve csoportos feladatajánlóval segíti a pedagógust. A FÉK-tanórákra jellemző a kreativitás, a fiatalok témafeldolgozásba való aktív bevonása és a modern multimédiás eszközök alkalmazása.

 

Összegzés

Megállapíthatjuk, hogy a bibliaismeret tárgy tanításakor, hasonlóan az erkölcstanhoz a gyermekek, fiatalok erkölcsi nevelése, részükre az értékrend átadása, gondolkodásmódjuk formálása és az ebből fakadó tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése egyaránt fontos szempontok. Viszont az alapvető különbség, hogy az erkölcstan tanításakor az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában foglaltakra, a Magyar Alkotmányra, társadalomismeretre és egyetemes értékekre alapoznak. A bibliaismereti tárgy tartalmi lényege pedig – az erkölcstan tárgyat is lényegében meghatározó – autentikus forráshoz, az Isten kinyilatkoztatott igéjéhez tér vissza. Vagyis az eredeti forrást veszi alapul, és az abban meghatározott szellemi, lelki és fizikai életet befolyásoló értékeket segít felismerni. A hiteles pedagógusi életpélda ösztönző hatásával is a megértett igazságok megélése felé igyekszik segíteni a diákokat.

A FÉK-program több témát feldolgoz, amelyeket a bib­lia­ismeret, vagy az erkölcstan fő témái között is megtalálhatunk. A FÉK tanári kézikönyve ezek feldolgozásához jelentős segítséget nyújt. Ezért célszerű azt a pedagógusokkal, hitoktatókkal megismertetni, ezzel szélesítve a fiatalok erkölcsi nevelése hatékonyságát segítő eszköztárukat. Ezenkívül a program tartalmaz néhány olyan konkrét és aktuális témát is (pl. AIDS, SZBT, drog, internet veszélyei), mellyel célszerű kiegészíteni a bibliaismeret, illetve erkölcstan fő témák tárgyalását.

Az ajánlott pedagógiai módszertan és értékelési rendszer tekintetében az etika és a bibliaismeret tantárgyak hasonlóak. A FÉK program módszertana szintén hasonló a két említett tantárgyéhoz. Mivel azonban FÉK esetében nem kimondott tantárgyról van szó, így a konkrét iskolarendszerű értékelés nem egyértelműen értelmezhető. Viszont a lelki, szellemi és testi fejlődés mindhárom tárgy esetében viszonylagos, hisz nem mindegy, hogy a diák a témák tanításakor szemlélet módját, értékrendjét tekintve milyen távolságban van a közvetített értékrendtől. Az értékrend irányába történő pozitív elmozdulást értékelnünk kell, ezzel is bátorítva a fiatalt a jó irányba való továbbhaladásra.

Fontos figyelnünk a bibliapedagógia tárgy során már említett minden szemléletmódra. A tanítás során nem pusztán az átadandó üzenetre koncentrálunk, hanem figyelembe kell vennünk azt is, kik azok, akikre hatással kívánunk lenni. Fontos bizalmi légkört teremtenünk, mely alkalmas az őszinte diskurzus kialakulásához, és a fiatalok őszinte megnyilatkozását is segítudniillik A tanár így nem kívül álló személyként oszt meg ismereteket, hanem belép a diákok kultúrájába és ott képviseli az örökkévaló értékeket, úgy hogy példává és elérhetővé is válik a tanítványai számára.

  

Felhasznált irodalom

 

Jegyzetek

  1. http://rpi.reformatus.hu/hatteranyagok/htt_tantervfogalmak.pdf, 2014. 06. 24-i hozzáférés
  2. http://rpi.reformatus.hu/portal/page.php?562, 2014. 06. 28-i hozzáférés
  3. http://rpi.reformatus.hu/hatteranyagok/htt_glosszarium.pdf, 2014. 06. 28-i hozzáférés
  4. http://rpi.reformatus.hu/hatteranyagok/htt_glosszarium.pdf – 4. o., 2014. 06. 28-i hozzáférés
  5. Erkölcstan kerettanterv – 1. o.
  6. Uo. – 2. o.
  7. Uo. – 11.o.
  8. Bibliaismeret – Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére – A tantárgy helyi tantervét kidolgozta: Szász Veronika
  9. Uo.
  10. Uo.
  11. Uo.
  12. Uo.
  13. David M. Robinson, Miért FÉK? Előadás ppt (FÉK-szimpózium, 2013.)
  14. Szexuális partnerek gyakori váltogatása.
  15. Grész Gábor, David M. Robinson: FÉK. Tanári kézikönyv 1.  Timóteus Társaság, Budapest, 2006.
  16. Uo. 2. – Timóteus Társaság, Budapest, 2007.
  17. Uo. 3. – Timóteus Társaság, Budapest, 2009.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

19 + tizenkilenc =