Szociológia

Fiatalok szexuális szokásainak felmérése és kiértékelése a Biblia alapján

Sipos Márk György Hol vagyunk, hol tartunk jelenleg, és mit kell(ene) cselekednünk?   1. Háttér Ezen kérdések megválaszolására és jelen helyzetünk felmérésére szélesebb körű közvélemény-kutatásba, adatgyűjtésbe fogtam. Ehhez a feladathoz egy anonim kérdőívet szerkesztettem, melyet Google-űrlap formájában elektronikusan megosztottam ismerőseimmel, …

ElolvasomFiatalok szexuális szokásainak felmérése és kiértékelése a Biblia alapján

A baptista ifjúság néhány jellemzője a 2016-os baptista ifjúsági felmérés szerint

Bacsó Benjámin

Bevezetés

„…Európa mai szellemi, spirituális környezetét a modernitás és a posztmodernitás határozza meg, ami kétségbe vonja a kereszténység igazságra támasztott igényét, így nemcsak a keresztény hit, de az ember is krízisbe kerül”[1] – ahogyan Bodó Márta megfogalmazta. Ebben a környezetben különösen is aktuális és érdekes kérdés a magukat baptista fiataloknak vallók hithez, társadalomhoz, családhoz és a munka világához való hozzáállását vizsgálni. Ez történt 2016-ban egy hosszabb előkészítés után, amelyben részt vett Kocsis-Nagy Zsolt és Székely Levente is. A felmérés egy online kérdőíven jutott el a baptista ifjúságokhoz, ahol a helyi ifjúsági vezetőt kértük a kitöltési lehetőség hirdetésére. Ennek eredményeként 611 válasz érkezett, sajnos a kérdőív végére, főleg a demográfiai adatokhoz kapcsolódóan a választ megtagadók száma nőtt. Legutóbb 2003-ban volt hasonló méretű ifjúság felmérés, akkor 856 fiatal töltötte ki a kérdőívet.[2]

A baptista fiatalok lelki élete

Egy olyan társadalomban, ahol a vallással és hittel kapcsolatos kérdések szenzitivitása egyre inkább nő, a magukat baptistának valló fiatalok között érdemes megnézni a lelki életükkel kapcsolatosan néhány szempontot. A magyar ifjúságkutatás nagymintás 2012-es kutatása azt mutatja, hogy a fiatalok 4%-a jár hetente vagy hetente többször templomba, míg a 15–29 közötti korosztály 46% soha nem jár.[3] A 2016-os ifjúságkutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a vallásos szocializáció egyik legfontosabb mutatószáma a vallási szertartásokon való megjelenések gyakorisága. A 15–29 évesek 4%-a jár legalább heti gyakorisággal valamilyen egyházi szertartásra, további 5%-uk pedig havonta vagy havonta néhányszor látogat esküvőktől, temetésektől, családi eseményektől eltekintve vallási szertartásokat. Ezzel szemben közel felük sohasem jár ilyen rendezvényekre, 18%-uk pedig éves gyakoriságnál is ritkábban látogat egyházi eseményeket.[4] Ezen adatok után kifejezetten pozitívnak számít, hogy a kérdőívet kitöltők között a válaszadók 54%-a legalább hetente eljár istentiszteletre, 29%-uk pedig hetente többször is részt vesz istentiszteleteken. Ide kell értenünk az ifjúsági istentiszteleteket is, jól látható ez az állapot az 1. ábrán is. Általánosságban elmondható, hogy a baptista közösség egyik sajátossága a tudatos döntés fontossága és ehhez mérten az erős gyülekezeti kötődés, amely a különféle gyülekezeti rendezvények látogatásában is megnyilvánul. Ugyanakkor egy érdekesség, hogy a válaszadók 7%-a havonta vagy csak ritkábban jut el a közösségbe. Nyilván ilyen módon a gyülekezeti kötődés kevésbé erős.

ElolvasomA baptista ifjúság néhány jellemzője a 2016-os baptista ifjúsági felmérés szerint

A „baptiszoc” levelezőlista

Tiszáné Gneth Gabriella koordinátor

szoc

A baptiszoc levelezőlista európai uniós pályázat (HEFOP) keretében jött létre 2007 augusztusában. Az eltelt több mint hat év alatt folyamatosan működött, mintegy 5500 levél került kiküldésre, melyek a civil társadalom, a családok, oktatás és szociális területekről tartalmaztak aktuális információkat, jogszabályi változásokat, pályázati lehetőségeket. Az aktív tagok száma 142 fő, az információk rajtuk keresztül több száz emberhez juthatnak el naponta.

ElolvasomA „baptiszoc” levelezőlista

A magukat baptistának vallók szociodemográfiai sajátosságai

Kocsis-Nagy Zsolt, Lukács Ágnes, Rövid Irén, Tankó Tünde, Tóth Krisztián

Tartalom

  1. Előszó
  2. Bevezető
  3. A baptisták nem és kor szerinti jellemzői az ­ezredforduló utáni népszámlálások alapján
  4. A baptisták családi állapot szerinti összetétele
  5. A baptista valláshoz tartozók legmagasabb befejezett iskolai végzettsége Magyarországon a 2011. évi népszámlálás adatai tükrében
  6. A magukat baptistának vallók nemzetiségi megoszlása a 2001, 2011-es népszámlálás alapján

ElolvasomA magukat baptistának vallók szociodemográfiai sajátosságai

Alkalmas idő

Kormosné D. Zsuzsa

„Az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata.” (Hunyadi Mátyás)

Pályázat

Talán szokatlan lehet e folyóirat lapjain olyan „profán” kérdésekről szólni, mint a gyülekezetek társadalmi szerepvállalása, az állammal, kormányzattal való együttműködés. Gyermekkoromtól – nyilván a „szakasszátok el magatokat a világtól” bibliai figyelmeztetés nyomán, na meg politikai okokból – azt hallottam, láttam, tapasztaltam, hogy az állammal bármilyen formában való összekapcsolódást kerülni kell. Ha ilyen kérdés egyáltalán felmerült, akkor is nagy távolságtartást, feszültséget, óvatosságot láttam, amin persze az 1945 utáni évtizedekben nem lehetett csodálkozni. Az 1989 utáni változások sokat enyhítettek ezen a helyzeten, de számos ellentmondást, problémát is felszínre hoztak. Az egymást váltó kormányzati ciklusokban az egyház és állam viszonya – a szétválasztás hangsúlyozása mellett – jelentősen eltért egymástól. Egy tény azonban nem tagadható: az eltelt 25 évben fokozatosan nőtt az igény az egyházak társadalmi szerepvállalása iránt. Odáig fejlődött ez a folyamat, hogy a 2011. évi CCVI. törvény, amely a lelkiismereti és vallásszabadságról szól, bevezető szakaszában kimondta, utalva az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdés második mondatára is: „Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal”.

ElolvasomAlkalmas idő