A baptista ifjúság néhány jellemzője a 2016-os baptista ifjúsági felmérés szerint

Bacsó Benjámin Bevezetés „…Európa mai szellemi, spirituális környezetét a modernitás és a posztmodernitás határozza meg, ami kétségbe vonja a kereszténység igazságra támasztott igényét, így nemcsak a keresztény hit, de az ember is krízisbe kerül”[1] – ahogyan Bodó Márta megfogalmazta. Ebben a környezetben különösen is aktuális és érdekes kérdés a magukat baptista fiataloknak vallók hithez, társadalomhoz, családhoz és a munka világához való hozzáállását vizsgálni. Ez történt 2016-ban egy hosszabb előkészítés után, amelyben részt vett Kocsis-Nagy Zsolt és Székely Levente is. A felmérés egy online kérdőíven jutott el a baptista ifjúságokhoz, ahol a helyi ifjúsági vezetőt kértük a kitöltési lehetőség hirdetésére. Ennek Tovább olvasom…

A „baptiszoc” levelezőlista

Tiszáné Gneth Gabriella koordinátor A baptiszoc levelezőlista európai uniós pályázat (HEFOP) keretében jött létre 2007 augusztusában. Az eltelt több mint hat év alatt folyamatosan működött, mintegy 5500 levél került kiküldésre, melyek a civil társadalom, a családok, oktatás és szociális területekről tartalmaztak aktuális információkat, jogszabályi változásokat, pályázati lehetőségeket. Az aktív tagok száma 142 fő, az információk rajtuk keresztül több száz emberhez juthatnak el naponta.

A magukat baptistának vallók szociodemográfiai sajátosságai

Kocsis-Nagy Zsolt, Lukács Ágnes, Rövid Irén, Tankó Tünde, Tóth Krisztián Tartalom Előszó Bevezető A baptisták nem és kor szerinti jellemzői az ­ezredforduló utáni népszámlálások alapján A baptisták családi állapot szerinti összetétele A baptista valláshoz tartozók legmagasabb befejezett iskolai végzettsége Magyarországon a 2011. évi népszámlálás adatai tükrében A magukat baptistának vallók nemzetiségi megoszlása a 2001, 2011-es népszámlálás alapján

Alkalmas idő

Kormosné D. Zsuzsa „Az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata.” (Hunyadi Mátyás) Talán szokatlan lehet e folyóirat lapjain olyan „profán” kérdésekről szólni, mint a gyülekezetek társadalmi szerepvállalása, az állammal, kormányzattal való együttműködés. Gyermekkoromtól – nyilván a „szakasszátok el magatokat a világtól” bibliai figyelmeztetés nyomán, na meg politikai okokból – azt hallottam, láttam, tapasztaltam, hogy az állammal bármilyen formában való összekapcsolódást kerülni kell. Ha ilyen kérdés egyáltalán felmerült, akkor is nagy távolságtartást, feszültséget, óvatosságot láttam, amin persze az 1945 utáni évtizedekben nem lehetett csodálkozni. Az 1989 utáni változások Tovább olvasom…