Köszöntő a házaspáros díszvacsorán

Varga György

Balassi Bálint:

Hogy Júliára talála, így köszöne néki

 

Ez világ sem kell már nekem

Nálad nélkül, szép szerelmem,

Ki állasz most énmellettem,

Egészséggel, édes lelkem?

 

Én bús szívem vidámsága,

Lelkem édes kévánsága,

Te vagy minden boldogsága,

Véled isten áldomása.

 

Én drágalátos palotám,

Jóillatú piros rózsám,

Gyönyerő szép kis violám,

Élj sokáig, szép Júliám!

 

Feltámada napom fénye,

Szemüldek fekete széne,

Két szemem világos fénye,

Élj, élj életem reménye!

 

Szerelmedben meggyúlt szívem

Csak tégedet óhajt lelkem,

Én szívem, lelkem, szerelmem,

Idvez légy, én fejedelmem!

 

Júliámra hogy találék,

Örömemben így köszönék,

Térdet-fejet neki hajték,

Kin ő csak elmosolyodék.

 

A mai esténk célja, hogy ünnepeljük a házasságot, ünnepeljük a szerelmet, ami a házasságban teljesedik ki, érik meg igazán azzá, amire teremtőnk adta. Esténk programja, a körülmények erre hangolnak, mi magunk is erre hangolódtunk.

A szerelmet nem kell bemutatnom. Aki itt van, az legalább egyszer már találkozott vele. Remélhetőleg ma este is mindenki magával hozta ezt a régi kedves ismerőst. Talán a házasságotok előterében van, akkor ez az este hozzájárulhat ahhoz, hogy ott is maradjon. Talán a házasságotokban a háttérben bújik meg, akkor ez az este hozzájárulhat ahhoz, hogy újra fontos személlyé váljon a házasságunkban.

vacs1

A romantika maga a vágyódás. A romantikus életérzés legalapvetőbb eleme a vágyódás. A romantika a kapcsolatokban, a házasságban azokat a pillanatokat, időszakokat jelenti, amikor ez a mindannyiunkban ott élő vágyódás valósággá is vált, vagy válik. A „pont olyan” pillanatok, élmények.

A költészet egyik meghatározása: érzelmi és képzeleti gazdagság. Ez a szerelemhez, romantikához leginkább illő irodalmi műfaj. Néhány évvel ezelőtt – készülve egy házaspáros alkalomra – kétszáz verset olvastam el. Volt közöttük ismert és nem ismert. Ezek közül hadd olvassak fel egyet, az érett szerelem egyik csodálatos versét, a hétköznapi romantika pillanatképét, aminek szíve-lelke a hűség és a szeretet.

 

Dsida Jenő: Ha valaki jönne

 

Ha most valaki halkan idejönne,

idelopózna a hátam mögé

és megkérdezné: fáradt vagyok-é?

 

Kicsi kezét, mint tearózsa szírmát

finom-borzolón fürtjeimbe lökné

s én azt hinném, hogy úgy marad örökké.

 

Leoldaná selyempuha kendőjét

és vállamra tenné, hogy meg ne fázzam.

Ajkával mérné: nincs-e lázam?

 

Nem lenne szava, nézne csak,

míg én hallgatnék magamat keresve,

lelankadva egy félbemaradt versre…

 

S ha már szabályos lett a pihegésem

és lelkem földjén álom-eke szánt át, –

vigyázva, halkan elfödné a lámpát…

vacs2

A 25. zsoltár írja: „Az Úr minden ösvénye szeretet és hűség azoknak, akik megtartják szövetségét és intelmeit”. (10. vers)

A hűség megkülönböztetett bánásmód. Neked, akihez hűséges vagyok, adok legelőször. Neked adom a legtöbbet, neked adom a legjobbat.

A hűség védelem és oltalom. Megvédelek, az ellened támadót is feltartom.

A hűség támogatás és segítség.

A hűség szerelmi zálog. Hűségemet adtam zálogul: mindaddig, amíg nálad van a hűségem, biztos lehetsz a szerelmemben.

A hűség jóindulat, különösen a letört, gyenge, szükségben, nyomorúságban lévő felé.

A hűség nem reagál, hanem deklarál. Hirdeti: ott voltam, amikor először megvallottam. Itt vagyok, ennyi év, ennyi öröm és próba után. Ott leszek, jó időben, rossz időben egyaránt. Ezt ígértük, erre tettünk fogadalmat Isten és emberek előtt: „Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele tűrök, vele szenvedek, őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában hűtlenül el ne hagyom”.

A hűség jellem kérdése. A hűséges házastárs megbízható, szavahihető. Ragaszkodik hitéhez, hogy házastársa az Istentől kapott „hozzáillő segítőtárs”. Még akkor is, ha Isten kezében a házastárs az első számú jellemformáló eszköz, akin keresztül olyan mélyen nyúl bele lelkünkbe és jellemünkbe, mint senki máson keresztül. Ez csak a hűség abroncsával körbeölelt házasságban valósulhat meg, csak az ilyen házassági kapcsolatot nem kezdi ki a másik által kezdeményezett változás, változtatás igénye. A hűséget senki és semmi nem tudja kibillenteni. Ha mégis megtörténik ez, megkérdőjeleződik minden addigi szó, cselekedet és szándék, maga a jellem.

A hűség a szeretet párja. Az agapé-szereteté. A feltétel nélküli, a „szeretlek, pont” típusú szereteté. Amely kedvét leli abban, hogy egyoldalúan a másik javát szolgálja a maga költségére. Mert ő maga ilyen. Mert a másikat értékesnek tartja.

A szeretet és a hűség ezt mondja: ez mindig így lesz. Miközben elhangzik a következő vers, a házaspárok fogják meg egymás kezét, mintha ők mondanák egymásnak a hűségnek és szeretetnek ezt a vallomását (az utolsó sor megismétlésekor mondják egymásnak házastársuk nevét).

 

Robert Burns:

John Anderson, szívem, John

 

John Anderson, szivem, John

kezdetben, valaha

hajad koromsötét volt

s a homlokod sima.

Ráncos ma homlokod, John,

hajad leng deresen,

de áldás ősz fejedre,

John Anderson, szivem.

 

John Anderson, szivem, John,

együtt vágtunk a hegynek,

volt víg napunk elég, John,

szép emlék két öregnek.

Lefelé ballagunk már

kéz-kézben csöndesen,

s lent együtt pihenünk majd,

John Anderson, szivem.

 

(Szabó Lőrinc fordítása)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

hat − kettő =