Timothy Keller
A tékozló Isten és két elveszett fia
Harmat, Budapest, 2013
Minden könyv egy új világ. Ha nem az, kár volt megírni. Amikor kézbe vesszük, azzal a várakozással tesszük, hogy addig ismeretlen titkok világába kalauzol bennünket. Akkor is, ha ez a világ ismert, talán túlságosan is megszokott. Megragadja a gondolatot, csapdába ejti a figyelmet, és észre sem vesszük, de már nem is annyira az írott tartalom, hanem a sorok között meghúzódó, önmagát egyre inkább leleplező üzenet lesz a fontos.
Timothy Keller könyve ilyen alkotás. Kézbe véve nemcsak az ajánlás megírására adott szűkös határidő, hanem a megragadó, olvasmányos gondolatok vettek rá arra, hogy rááldozzam egy éjszakámat az olvasására.
Tékozló Isten; mindannyian találkoztunk vele, mégsem ismerjük. Beszélünk áldozatáról, mégsem szorul már össze a szívünk, amikor az értünk fizetett árra, a visszafogadás és helyreállítás nagyszerű eseményére gondolunk.
Ez a könyv megtanít bennünket arra, hogy a klasszikusnak és olyan kézenfekvőnek tűnő példázatértelmezést félretéve, egy teljesen más kontextusban kezdjünk gondolkodni. Leleplező erővel árad belőle a felismerés: Te vagy az az ember, aki így vagy úgy, de tékozol. Te vagy az az ember, akinek át kell gondolni vagy a lázadása, vagy a jósága mozgatóerőit. Te vagy az az ember, aki már régen otthon lehetnél az Atyánál, csak vagy a kielégületlen, folytonos keresésed vagy kötelességből, nyereségvágyból mindent pontosan és jól tettél. Csak a legfontosabb: az Atyád iránti őszinte, mély szereteted hiányzott. Azt az Atyát hagytad el, aki pedig – bárki is légy! – mindig eléd siet!
A könyv írója nagyon találóan fogalmazza meg az ember folytonos keresését: szerinte két nagy spirituális útkeresés létezik, mindkettő arról szól, „hogyan kínálnak boldogságot, Istenre való rátalálást, problémákkal való megküzdést a követőiknek. De mindkettőt alapvetően tévedésként mutatja be, zsákutcaként. Azt akarja, hogy radikálisan más utat válasszunk. De melyiket? És hol keressük azt? A választ akkor találjuk meg, mikor észrevesszük, hogy Jézus szándékosan kihagyott valakit a történetből, azért, hogy mi magunk keressük meg, és ha megtaláltuk, végre hazatérhessünk.”
Kinek ajánlom a könyvet? Azoknak az igehirdetőknek, akik merik mások gondolatait ihletett üzenetként elfogadni, és merik a régi korlátokat átlépve egyfajta kockázatot és kevés népszerűséget vállalva megfogalmazni egy új üzenetet. Azoknak az egyszerű, de tiszta szívű keresőknek, akik nem tudják, hogy hova tartoznak, de szeretnének minél kevesebb téves kanyart megtenni. És ajánlom lázadóknak, útkeresőknek; ajánlom félelemből, kötelességből szolgálóknak.
Azért, hogy hazataláljunk!
Beke László