Fókuszban a Biblia

A Biblia legrövidebb kommentárja

Benjamin Myers 

benmyers
Ben Myers rendszeres teológiát oktat az ausztráliai United Theological College-ban

Nem könnyű egy egész bibliai könyv üzentetét egy-két mondatban megragadni. Az alábbi rövid összefoglalókat a szerző eredetileg twitter-üzenetekként pub­­likál­ta (a twitter fiók azóta sajnos már megszűnt, de ezen a linken elérhető az alább magyarul megjelenő tartalom eredetiben). Stí­lusa né­hol erőteljesen fiatalos, ám igen inspiráló. (A szerk.)
 
 
 
 
 
 

Ószövetség

 

Mózes első könyve

Egy a csillagok végtelen számától elámuló idős ember; a felesége vajúdik; előzőleg nevetés hangzott.

 

Mózes második könyve

Valaki mezítláb áll a homokban, bámulja a lángokat, és alkudozik egy olyan Istennel, akinek nem tudja a nevét.

 

Mózes harmadik könyve

Az emberek egy hegy lábánál állnak, telve szeretettel és félelemmel, miközben a szentség szavai kardként hatolnak szívükbe.

 

Mózes negyedik könyve

Valaki megszámolja a lázadó tömeget, a halottakat és a vándorlással töltött éveket.

 

Mózes ötödik könyve

Szeretlek Téged, szeretlek Téged. Nem mintha nagy és híres lennél, hanem éppen azért, mert kicsi vagy és elveszett.

 

Tovább »

Mózes és Áron

Mózes és Áron alakja a hellenisztikus irodalomban és a Biblia utáni zsidó gondolkodásban – Kocsis Zoltánnak ajánlva*

*2010. január 16-án bemutatásra került Budapesten, a Művészetek Palotájában Arnold Schönberg Mózes és Áron című operája. Kocsis Zoltán írta meg a mű harmadik felvonását.

Szécsi József

 Mózes és Áron

Tartalom:

1. Mózes
1.1. A hellenisztikus irodalomban
1.2. Ókori támadások Mózes ellen
1.3. Mózes életrajza
1.4. Mózes az apokaliptikus hagyományban
1.5. Mózes. a mágus
1.6. Rabbinikus források
1.7. Az Aggáda
1.8. A középkori zsidó szemlélet
1.9. Modernkori megközelítések
1.10. A keresztény hagyomány
1.11. Az iszlám hagyomány

2. Áron
2.1. Áron az apokrif és rabbinikus irodalomban
2.2. Áron halála
2.3. Áron utódai
2.4. A rabbinikus irodalomban
2.5. Az Aggádában
2.6. Mózes és Áron
2.7. A keresztény tradícióban
2.8. Áron alakja az iszlámban

Bibliográfia

Tovább »

A missziói parancs vizsgálata a pogány népek felé való tudatos misszionálásra nézve

Steiner József

só

Bevezetés

A doktori disszertációm tervezett témája a gyülekezeti missziói modellekkel kapcsolatos. Azt tervezem, hogy részletesen megvizsgálom a céltudatos gyülekezet mozgalmát, és annak magyarországi alkalmazhatóságát.1 Terveim szerint ez egy alapos ekkléziológiai vizsgálatot jelent majd, különös tekintettel a Rick Warren lelkipásztor neve által fémjelzett, széles felekezetköziséggel elfogadott, nemzetközivé vált mozgalom missziói mo-delljére. Meg kívánom vizsgálni a céltudatos gyülekezeti modell igaz egyház voltát, krisztológiai és eszkatológiai felfogását is, összehasonlítva a magyar, reformátori alapokon nyugvó teológiák két jelentős irányával, a református és a baptista hittételekkel és az ezekre felépült gyakorlattal.

Fontosnak tartom, hogy az alapvetően rendszeres teológiát és missziológiai kérdéseket érintő PhD-dolgozatom Isten szaván, a Szentíráson nyugodjon. Ennek érdekében választottam a doktori programom mellékszakának az újszövetségi tanulmányokat. Ezen belül kiemelt vonzódást éreztem a missziói parancs értelmezéséhez, mert ez minden protestáns gyülekezet számára meghatározó fontosságú. Személyes tapasztalatom az, hogy a missziói parancsról ritkán hangzik el igehirdetés, főleg olyan módon, hogy az a hermeneutika alapelveit tiszteletben tartó, helyes exegézisre alapulna. Sokkal inkább mottóként szolgál ez az igeszakasz sokak számára a misszionálásra való buzdításánál. Véleményem szerint megengedhetetlen, hogy így járjunk el gyülekezeteinkben ezzel, a küldetésünk szempontjából igen jelentős textussal.

Ebben a dolgozatban a Mt 28,18–20 alapvető exegetikai vizsgálatát elvégezve azt szeretném megvizsgálni, hogy milyen jelentőséggel bírt a missziói parancs Máté evangéliumára nézve. Egy tömör biblika-teológiai kitekintés után pedig összegezni szeretném azt, hogy mi ezen textus jelentősége a pogányok felé irányuló céltudatos misszionálásra.

Tovább »

A boldogmondások – részlet a The Message bibliafordításból

Eugene Peterson

A boldogmondások (Mt 5,3–10)

A dőlt betűs szöveg a Magyar Bibliatanács fordításának szövege.

 

Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.

Boldogok vagytok, amikor a saját fonalatok végére értek. Minél kevesebb lesz belőletek, annál több lesz Istenből és az ő uralmából.

 

Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.

Boldogok vagytok, amikor úgy érzitek, elvesztettétek azt, ami a legkedvesebb számotokra. Csak akkor tud az Egyetlen úgy megragadni, mint aki a legkedvesebb nektek.

Tovább »

A tisbei Illés

Wayne W. Poplin

Illés próféta életének valószínűleg a legkiemelkedőbb eseménye, amikor a Karmel-hegyen szembekerül Baal papjaival. A Karmel vonulatának egy részét láthatjuk itt, Haifától keletre
Illés próféta életének valószínűleg a legkiemelkedőbb eseménye, amikor a Karmel-hegyen szembekerül Baal papjaival. A Karmel vonulatának egy részét láthatjuk itt, Haifától keletre

A samáriai királyi palota lépcsőin váratlanul tűnt fel a titokzatos próféta, aki a gileádi pusztaság ősi csendjéből érkezett. Ez a prófétai küldetés számos összetűzésre adott alkalmat Isten embere és az isteni szövetséget megszegő király között.

A próféta neve tisbei Illés volt, aki a Kr. e. 9. századi Izrael kimagasló történelmi alakja volt. Szolgálatát főként Aháb (871–852) és Akházia (852–851) izraeli királyok uralkodásának idején végezte.

Illés megjelenése éppen olyan hirtelen történt, mint amilyen rendkívüli volt elragadtatása. Isten eszköze volt Illés azokban az években, amikor az volt a küldetése, hogy az ország uralkodóját visszafordítsa a tíruszi pogány szokások útjáról.

Tovább »