Blog

Kiút a delegálási csapdából

Jóföldi Endre

delegálás

„A százfős gyülekezet, amit most pásztorolok, annyi munkát igényel, amit három nap alatt el is tudok végezni hetente. Meglátogatok mindenkit, akit kell, felkészülök az igehirdetésre, vezetőkkel találkozunk, ha olyan a helyzet.” L. D. Campbell, a TCMI teológiatanára beszélt így szolgálatáról, amit nyugdíjba vonulása után félállásban vállalt.

Előtte egy közel 3000 fős gyülekezet vezető pásztora volt, több mint 25 éven keresztül, miközben a gyülekezet 200 főről növekedett meg. Miért van, hogy eközben ennél kisebb, vagy hasonló méretű magyar evangéliumi gyülekezetek pásztorai állandóan túlterheltek, és alig győzik elvégezni a felmerülő feladatokat? Természetesen L. D. Campbell nem átlagos képességű, de meggyőződésem, hogy a választ nem feltétlenül itt kell keresni. Sokkal inkább a delegálási csapdahelyzetben, amiben sok pásztort látok vergődni.

Hogyan kerülheted el a csapdahelyzetet, amikor egy feladat elvégzése kevesebb energiát és több érzelmi nyereséget jelent, mint ha továbbadnád? ­Könnyebb megcsinálni, mint továbbadni, illetve közben még jól is érezheted magadat, mert learatod mások elismerését, milyen odaszánt és szorgalmas szolgáló vagy.

Tovább »

Ady Endre Istenhez hanyatló árnyék című verse teológus szemmel

Tóth Sándor

Ady Endre
Istenhez hanyatló árnyék

Mint az árnyék, mikor elhanyatlik,
el kell mennem és ide s tova
hányattatom, mint a sáska.
Zsoltárok könyve 109.

Akaratomból is kihullassz
Én akart, vágyott Istenem,
Már magamat sem ismerem
S Hozzád beszélni rontás fullaszt.

Üldöztetésimben kellettél
S kerestelek bús-szilajon
S már-már jajomból kihagyom
Neved, mely szebb minden neveknél.

Szent Képzelés, örök hit-balzsam,
Ki létlenül is leglevőbb,
Meghajlok szent Szined előtt
S akarom, hogy hited akarjam.

Megűzeték s nem nyugszom addig,
Míg hitedet meg nem nyerem,
Mert kockán van az életem,
Mint árnyék, mikor elhanyatlik.

S hányattatom, miként a sáska,
Mert csak Tenéked van erőd
S mert nem láttam régen előbb:
Nem szabad hinni senki másba.

arnyek

Bevezetés

A bibliai lélektan klasszikus alaptétele: 1Móz 2,7: „Az Úr, az Isten az embert a földnek porából formálta, s orrába élet leheletét lehelte; így lett az ember élő lélekké.” A Biblia tehát azt tanítja, hogy az ember két világból ered: a testi világból (föld pora) és a szellemi világból (élet lehelete), vagyis Istenből. Az emberi természetnek tehát származása szerint két frontja van: a testi és a szellemi világ felé. Testével amaz, szellemével emez felé fordul. Test és szellem közt áll az ember igazi lénye, melyet a Biblia léleknek nevez (így lett az ember élő lélekké – chajj nephes), mely éppen az idézett vers értelmében szellemi eredetű, s így szellemi természetű is; de mégis valami más: testhez kötött szellem. Ezt a meghatározást erősíti meg az a tény, hogy még a hívő ember is a test halála után a feltámadásig tökéletlen állapotban van, és a test felöltésére vágyik (2Kor 5,1–4; Jel 6,9–11; vö. 20,4–6).1 Éppen ezért az Isten keresés megjelenik minden ember életében, így a költők, művészek alkotásainak is vissza-visszatérő témája.

Tovább »

Közelb hozzád, Uram… Mindig velem, Uram… Hadd menjek, Istenem… Sarah Flower Adams énekének magyar változatai

Fekete Csaba

Scene from Titanic "Gentlemen it has been a privilege playing with you tonight"..... re Violin Jonathan Evans-Jones is a musician who plays Wallace Hartley in James Cameron 1997 film Titanic (on right of frame)
Hegedűvel a kézben a katasztrófa idején (Részlet a Titanic című 1997-es filmből, »rendezte James Cameron«, ahol a legenda szerint a cikkben bemutatott éneket játszotta a zenekar a menekülés közben)

Több magyar fordítás született az 1880-as évek óta az angol unitárius költőnő még manapság is eléggé elterjedt énekéhez. Az elterjedtség nem jelenti azt, hogy benne van minden amerikai és angol énekeskönyvben.2 Viszont egész sor feldolgozása isme­retes, megvan különféle felekezetek énekeskönyveiben. Már a 19. században népszerű volt, németre (látjuk később), hollandra (Nader, mijn God, bij U), franciára (Plus près de toi, mon Dieu) és más nyelvekre is lefordították. A Titanic megrázó sorsa miatt (1912) ez a kedveltség állandósult.3

A népszerűséghez készséggel járul utólagosan (post eventu) az értéket teremtő igyekezet, mintha a gyászos eseményhez volna köthető az ének keletkezése. Ezért hangzik el sűrűn református temetéseken, noha ilyen liturgikus használat egyáltalán nem tartozik eredeti mondanivalójához, azonkívül fél évszázaddal korábban keletkezett a gyászos eseménynél. Szövegéhez még egy versszakot toldottak a 19. században, aztán viszont némelyik kiadás csak három vagy négy versszakot tartott meg.4 Többféle bizonytalanság is fűződik a magyarra fordítók, illetve átdolgozók személyéhez, úgyszintén a fordítás, átdolgozás alapjául szolgáló szövegkiadáshoz.

Tovább »

A társadalommal élő hívő ember személyes brandje

Győri Kornél

Győri Kornél a Pécsi Vonósok karmestere, a Pannon Filharmonikusok nagybőgőse, a Pécsi Baptista Gyülekezet tagja és presbitere. Négy fiúgyermek édesapja. Feleségével, Edittel Pécsett élnek.

Az itt olvasható írás a 2015. március 28-ai baptista médiakonferencián a Pestszentimrei Közösségi Házban elhangzott előadásának írott változata.

Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! Nagyon örülök, hogy felkérést kaptam erre a konferenciára. Nagyon érdekes a téma, és már korábban is foglalkoztatott – ha nem is ilyen átfogóan és körülhatárolva. Most rákényszerítettek arra, hogy összeszedjem ezzel kapcsolatos gondolataimat. A szervezőknek bizonyára az volt a szándékuk velem, hogy egy amatőr is legyen az előadók között. Látva az előadók névsorát kicsit megremegtek a lábaim, de kérem, fogadják el mondandómat, mint egy laikusét. Nem tudok kutatási eredményekről beszámolni, nem fogok különböző grafikonokat kivetíteni, nincsenek ezzel kapcsolatos publikációim, csak elmondom, hogy én, Győri Kornél karnagy, a Pécsi Vonósok karmestere miként látom a társadalommal élő hívő ember személyes brandjének kérdéskörét.

Tovább »

A baptista bibliaismeret és a görög katolikus hittan összevetése

Karancsi Csaba

A szerző megjegyzése

Azért választottam ezt a korosztályt, mert – habár fakultatív módon – ennek a korosztálynak tartok hittant Tégláson a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. A munkámat szeretném a kötelezőn bevezetett hit- és erkölcsoktatáshoz (elsősorban a baptista bibliaismeret oktatásához) igazítani, illetve ehhez segítséget adni. Éppen ezért hasznosnak látom az összehasonlító elemzést. Amikor akár a baptista bibliaismeretről, akár a görög katolikus (vagy egyéb) hittanról beszélünk, akkor beleértjük az erkölcstant is. Tehát a felekezeti hittanoktatás nem elégszik meg az adott felekezet hitvallási tételeinek tanításával, hitre neveléssel, hanem a társadalmi normák, etikai szabályok tanítására, erkölcsi nevelésére is törekszik.

Baptista bibliaismeret

Oktatási cél:

A Biblia igazságainak megismertetése.

A teremtő és gondviselő Atya bemutatása.

Nevelési cél:

A bibliaismeret középpontjában a mindenható Isten kijelentése áll, amely képes formálni a gyermeki személyiséget – testi, szellemi és lelki értelemben egyaránt. A gyerekek

  1. társaikhoz aló viszonyának
  2. családjukhoz való viszonyának
  3. környezetükhöz való viszonyának
  4. értékrendjüknek
  5. normarendszerüknek
  6. gondolkodásmódjuknak
  7. viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Tovább »