Tóth Sándor
Alapfogalmak1
A köznevelési törvény értelmében a közoktatás tartalmi szabályzása három szinten valósul meg.
NAT – Nemzeti Alaptanterv, melyet a kormány ad ki és nevelési célokat, fejlesztési területeket és közös nemzeti műveltségtartalmat határoz meg benne.2
KT – Kerettanterv, melyet az az oktatásért felelős miniszter ad ki, és iskolatípusra, adott pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladat meghatározására készül. Az egyes témakörökre összpontosító részletes kidolgozással támogatja a pedagógusok pedagógiai tervező tevékenységét, segíti a fogalmi gondolkodás fejlesztését, a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését. Két típusa van, az egyik a miniszter által kiadott, a másik a miniszter által jóváhagyott kerettanterv. A köznevelési törvény eredeti koncepciója szerint az egyes egyházak önálló kerettantervet állítanak össze. Ilyen, az egyház által összeállított kerettanterv készülhet a hit és erkölcstan tárgyakhoz, melyet a miniszter sem ki nem ad, sem jóvá nem hagy. A kerettanterv speciális típusai a tantárgyi kerettanterv és a programtanterv.3 A kerettanterv alkotóeleme a tantárgyi kerettanterv, iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készül. A programtanterv, szintén része a kerettantervnek, és egy hételemű rendszer három fontos eleme alapján értelmezhető: pedagógiai koncepció, tanulási-tanítási program, a tanítási-tanulási egységek leírása. A nevelési-oktatási program a nevelés-oktatás megtervezését-megszervezését segíti, a NAT-ban és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását teszi lehetővé, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hét elemű rendszer, amely minimálisan egy-egy tantárgyra, egy vagy több műveltségi területre vagy pedagógiai szakaszra terjed ki.
Hegedűs D. Viktor