Bacsó Benjámin
Napjaink egyik szubtilis kérdése a kommunista rendszer és az egyházak viszonya. Különösen is érzékenyen érinti és érintette a szabadegyházi közösségeket a belső ügyeikbe való beavatkozás. Baptista elődeink ragaszkodtak a szabadegyház megjelöléshez, ezzel is jelezve, önmagukról és az állam kapcsolatáról alkotott elképzeléseiket. Az elnevezés Williams Roger, az amerikai Rhode Island állam alapítójának és első kormányzójának, aki maga is baptista volt: „szabad államban szabad egyház” elvére utal. Ezt az elvet ma is valljuk. 1945 után a vallás szabad gyakorlását, a felekezetek egyenjogúságát, az állam és az egyház szétválasztását célzó szabályozások több szabadegyházban a fenti elv érvényre juttatásának reményét keltik. Az 1949-ben megszülető alkotmány deklarálta: az állam és az egyház szétválását, az állam által védett és tiszteletben tartott vallásszabadságot. Ezen döntések erősítették a pozitív várakozást. A valóságban azonban hamar megjelentek az egyházak életébe mélyen beavatkozó rendelkezések. Ezen kettősség tanulmányozása során egy igen ellentmondásos közjogi rendszer alakul ki 1945-1989 között. Erről a helyzetről Köbel Szilvia „Oszd meg és uralkodj!” Az állam és az egyházak politikai, jogi és igazgatási kapcsolatai Magyarországon 1945-1989 között (Budapest, Rejtjel, 2005) című munkája részletes elemzést nyújt.