Blog

Cseri Kálmán: Emberek a kereszt körül (könyvajánló)

cseri
Cseri Kálmán: Emberek a kereszt körül
Harmat, 2013, 160 oldal

 

Csütörtök estétől péntek estig öt helyszínen zajlottak a Jézus Krisztus szenvedésével és halálával kapcsolatos események. Utolsó vacsora egy jó barát házában, Jézus lelki tusája a Gecsemáné-kertben, a vallási per Kajafás előtt, a politikai per Pilátus előtt, keresztre feszítés a Golgotán.

Eközben nagyon sokféle ember forgolódott körülötte. A Biblia egész arcképcsarnokot rajzol elénk. Cseri Kálmán kiválasztotta közülük Júdást, Kajafást, Pétert, Heródest, Barabbást, a latort, a századost, János tanítványt. Könyvében továbbá foglalkozik a sokaság viselkedésével, illetve Pilátus személyével két fejezetben is. Magát Jézust is bemutatja, mint aki a kereszten is király. A szerző azt mondja, hogy a könyvben megjelenő karakterek 21. századi utódai itt élnek közöttünk. Huszonnégy óra alatt az egész emberiség felvonult Jézus keresztjénél, és megmutatta valódi természetét.

Tovább »

Mi az életünk alapja? Gondolatok Jn 12,1–11 alapján

Tóth-Simon Károly

A szerző a Miskolci Keresztény Gyülekezet egyik pásztora és az infaustus.wordpress.com blog írója. Házas, egy leány édesapja.  

A keresztény hit lényeges vonása az, hogy nem magunknak kell kitalálni, hogy hogyan éljünk – Istennek konkrét terve van az életünkre nézve. Ez ugyanúgy igaz az egyéni, mint a gyülekezeti életünkre. Ha egyéni életünkre nézve feltesszük magunknak a kér­dést, hogy mit kíván tőlünk Isten, a Szentírásban ezt a választ találjuk: „Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben!” (Mik 6,8). Világos, hogy az Úrnak kész terve van ránk nézve, melynek alapja az, hogy csak ő ismeri azt a jövőt, melyet megálmodott nekünk (Jer 29,11).

Ugyanez igaz a gyülekezeti életünk tekintetében is. Az egyház nem emberi találmány, hanem Jézus Krisztus hozta létre és építi („Én… építem fel egyházamat” – Mt 16,18), illetve ő az, aki a Szentlélek által szolgálatba állítja a lelki munkásokat (ApCsel 20,28). Legyen szó egyénekről vagy egész közösségekről, Isten konkrét tervvel rendelkezik az életünkre nézve. Ez a terv pedig csodálatosan kibontakozik az egyik jól ismert evangéliumi történetben.

Tovább »

Személycsere a SZET és a Magyarországi Baptista Egyház élén 1960–1961-ben

Bacsó Benjámin

Szabó László
Szabó László

Napjaink egyik szubtilis kérdése a kommunista rendszer és az egyházak viszonya. Különösen is érzékenyen érinti és érintette a szabadegyházi közösségeket a belső ügyeikbe való beavatkozás. Baptista elődeink ragaszkodtak a szabadegyház megjelöléshez, ezzel is jelezve, önmagukról és az állam kapcsolatáról alkotott elképzeléseiket. Az elnevezés Williams Roger, az amerikai Rhode Island állam alapítójának és első kormányzójának, aki maga is baptista volt: „szabad államban szabad egyház” elvére utal. Ezt az elvet ma is valljuk. 1945 után a vallás szabad gyakorlását, a felekezetek egyenjogúságát, az állam és az egyház szétválasztását célzó szabályozások több szabadegyházban a fenti elv érvényre juttatásának reményét keltik. Az 1949-ben megszülető alkotmány deklarálta: az állam és az egyház szétválását, az állam által védett és tiszteletben tartott vallásszabadságot. Ezen döntések erősítették a pozitív várakozást. A valóságban azonban hamar megjelentek az egyházak életébe mélyen beavatkozó rendelkezések. Ezen kettősség tanulmányozása során egy igen ellentmondásos közjogi rendszer alakul ki 1945-1989 között. Erről a helyzetről Köbel Szilvia „Oszd meg és uralkodj!” Az állam és az egyházak politikai, jogi és igazgatási kapcsolatai Magyarországon 1945-1989 között (Budapest, Rejtjel, 2005) című munkája részletes elemzést nyújt.

Tovább »

Építsd fel a prédikációdat!

Greg Stier

Rohbau

Nyolc évet töltöttem el az építőiparban, és leginkább tetőfedőként dolgoztam. Mivel rengeteg új építésű házon dolgoztam az évek során, van némi fogalmam róla, mit jelent felépíteni egy házat az alapoktól elkezdve. Volt abban valami különleges, hogy miközben egy új építési helyszínen napi tizenkét órát töltöttem a háztetőn, madártávlatból szemléltem az építkezés folyamatát.

És miközben tetőfedőként dolgoztam, szabad időmben prédikációkon dolgoztam. Egy kis létszámú baptista gyülekezet ideiglenes prédikátoraként és önkéntes középiskolai ifjúsági vezetőként elsajátítottam az exegézist, és ezzel egy időben tanultam lengetni a kalapácsot.

Egy ház felépítése az alapjaitól elkezdve nagyon sok rokon vonást mutat azzal a folyamattal, mint amikor egy-egy prédikáció felépül egy bizonyos igeszakasz alapján. Mindjárt legalább hét párhuzamot tudok említeni.

Tovább »