Szerzők

Mentés másként – Identitás, tradíció, innováció a 21. századi keresztény gyülekezetekben

Dr. Péter-Szarka Szilvia

Dr. Péter-Szarka Szilvia pszichológus, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa, az Európai Tehetségközpont – Budapest munkatársa. A Debreceni Baptista Gyülekezet aktív tagja, három gyermek boldog édesanyja.

 

A hagyomány, a tradíció, illetve a személyes hit és megújulás jelentőségét tekintve az egyes gyülekezeti tagok életében, valamint egyházunk, gyülekezeteink jövőjét keresve, alapvetően bibliai-teológiai látásunkra, meggyő­ződésünkre kell alapozni. Az itt következő írás egy szaktudomány eredményeit felhasználva háttér­anyagul, segítségül szolgálhat a címben jelzettek jobb megértésére és alkalmazására szolgálatunk során.

A mai keresztény gyülekezeteknek nagy kihívást jelent a 21. század változásaihoz, igényeihez, szükségleteihez való igazodás. A folyamatos alkalmazkodás és megújulás, a nyitottság és rugalmasság mellett szükség van azokra a stabil pontokra, melyek a keresztény, éppen ezért szent és megváltoztathatatlan identitásunkat képezik, és azokra a hagyományokra, melyek a felekezeti gyökereket és hovatartozást erősítik. A változás és változatlanság, a dinamizmus és a stabilitás kérdése komoly gyakorlati problémákat vet fel.

Három kérdés alaposabb átgondolása segíthet abban, hogy megfelelő irányba lépjünk:

  1. Ki és mi vagyok én? Kik vagyunk mi, mi képezi az identitásunk megváltoztathatatlan alapjait?
  2. Mi a hagyományok és tradíciók szerepe az identitás kialakításában?
  3. Hogyan történik a változás? Mit jelent az innováció, a kreativitás a gyülekezetek életében?

Tovább »

Mit tehet a nevelő, ha valóban formálni akarja a személyiséget?

Uzsalyné Pécsi Rita

Pécsi Rita tanít

„Nem érted meg, fiam?!”

„Hiába mondom a gyereknek, mintha meg sem hallaná!”

Halljuk és mondjuk nap mint nap. Mint a pusztába kiáltott szó. Prédikálunk, s közben érezzük, hogy nem tudunk megváltozni, és gyerekeinkre, is mintha csak ideig-óráig tudnánk némi hatást gyakorolni. Vajon ennyi a szülői-nevelői hivatás? Panaszkodunk a rohanó és értékvesztett világra, a médiára, a hitelüket vesztett vezetőkre, de titkon reméljük, hogy lehet ezt jobban, „mesteribben” csinálni!

Míg egyfelől gyermekeink több területen imponáló tájékozottságra tesznek szert, addig egyre többször merülnek föl a felnőtt személyiségek tipikus deficitjei. Nevezetesen az agresszivitás, az érzéketlenség, a haszonelvű szemlélet, a kudarctűrés alacsony szintje.

„Abból, hogy valaki évfolyamelső, csak annyi következik, hogy az illető osztályzatok tekintetében kivételesen jól teljesít. Semmi nem derül ki arról, hogy hogyan viseli majd az élet viszontagságait. A beszűkült funkciójú iskola legfeljebb egy következő iskolafokozatra, de nem a morális és felnőtt életre való felkészítés színhelyévé vált”. (K. Arnold, D. Goleman)

A jelenség ma már szinte közhelynek számít, bár a viszonylag jó tanulmányi teljesítmények ideig-óráig eltakarják a tüneteket. Az egyik legsúlyosabb gondunk, hogy az iskolában tervszerűen fejlesztett IQ-érték „legjobb esetben is csak húsz százalékát teszi ki a sikert befolyásoló tényezőknek, nyolcvan százalék más erőkre vezethető vissza”. (D. Goleman)

A teljes ember személyiségének kibontakoztatása mindannyiunk legalapvetőbb célkitűzése. A jó ember és a jó szakember nevelésének eszménye, a boldog élethez szükséges készségek kifejlesztése nagy kihívás minden nevelő számára.

Tovább »

Amit Jézus kér, azt tegyétek meg!

Ronnie Collier Stevens

Kedd délelőtti előadás

Utoljára köszönthetlek benneteket a gyönyörűséges névben, Isten egyetlen Fia, a Megváltó Jézus Krisztusnak nevében. Ma este sokkal inkább magyarázó igehirdetést szeretnék mondani nektek. Kérlek, nyissátok meg Bibliátokat a Jn 2,1–11-nél, ahol Jézust egy menyegzőre hívták.

hotelazur

A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja. Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: „Nincs boruk”. Mire Jézus azt mondta: „Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Nem jött még el az én órám”. Anyja így szólt a szolgákhoz: „Bármit mond nektek, tegyétek meg”. Volt ott hat kőveder a zsidók tisztálkodási rendje szerint, amelyekbe egyenként két vagy három métréta fért. Jézus így szólt hozzájuk: „Töltsétek meg a vedreket vízzel”. És megtöltötték színültig. Aztán így szólt hozzájuk: „Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak”. Ők vittek. Amikor a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, csak a szolgák tudták, akik a vizet merítették, odahívta a vőlegényt, és így szólt hozzá: „Minden ember a jó bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig ekkorra tartogattad a jó bort”.

János nem a szokásos görög szót használja itt a csodára, hanem a jelnek fordítható kifejezést. Jézusnak minden csodája jel is volt egyben. Ő soha nem tett véletlenszerű csodákat, nem tett olyat, ami varázslásra, mágiára hasonlított volna, nem mutogatta magát. Én Délről jöttem, amint mondtam, és vannak ott olyan emberek, akiket úgy mondunk, hogy „tahók”, szó szerinti fordításban azt mondhatjuk, hogy „vörösnyakúak”. Nem túl okos emberek, nem intelligensen élnek, hanem bekövült előítéletek szerint. Mik lehetnek az utolsó szavai egy ilyen „vörösnyakúnak”? „Hé, ti, ezt figyeljétek!” Jézus csodái ellentétesek ezzel, nem mondja, hogy „Figyeljétek, amit csinálok”… Minden csodája olyan, mint egy példázat, mindegyikkel valami nagyon mélyet akar tanítani, akárcsak a kereszttel. Ahogy János az evangéliumát megszerkesztette, ez az első csoda, amit olvasunk. Miért ment el Jézus erre a menyegzőre? Azért, mert meghívták. Te meghívtad Jézust a te menyegződre? Folyamatosan meghívod őt a házasságodba? Őszintén vágysz az ő jelenlétére? Felismerjük jelenlétét? Dicsérjük, magasztaljuk őt a jelenlétéért? Úgy éljük a házasságunkat, hogy ő ott van?

Tovább »

Leckék Ábrahámtól és Sárától

Ronnie Collier Stevens

Hétfő délelőtti előadás

Ronnie
Ezen a délelőttön szeretném, hogyha az Ábrahám és Sára házasságában megmutatkozó fegyelmet tanulmányoznánk. Mózes első könyvének az első 11 fejezete alapvetően eseményekről szól, persze megjelennek személyiségek is ott, úgymint Ádám, Éva, Énók, Káin stb. De alapjában véve az első 11 fejezet olyan eseményekről szól, amelyek először történtek meg, mint a teremtés, a férfi, a nő, a házasság, bűneset, gyilkosság stb. Viszont az 1Móz 12–50 emberekről, személyiségekről szól: Ábrahám, Izsák, Jákob, József és a testvérei. Bizonyos értelemben az 1Móz 12-vel kezdődően egészen a Biblia végéig egyetlen ember családjáról szól a történet: ez pedig Ábrahám. Pál apostol a Galatákhoz írt levelének 3. fejezete szerint még a pogányokból lett hívők is Ábrahám családjának a tagjaivá váltak. És ebben a családban pedig bizonyos fegyelmi tényezők vannak egészen a kezdettől fogva.

Logo_twitterA házasság arról szól, hogy segítsük egymást abban, hogy a társam ne olyanná váljon, mint én, hanem olyanná, mint az Úr Jézus.

Mi a tanítványság? A tanítványság tulajdonképpen egy olyan fajta önfegyelem dolga, amely változást eredményez az emberben. Lk 6,40-ben azt olvassuk, hogy az érett tanítvány olyanná válik, mint a Mestere. Mk 3,14-ben olvassuk, hogy Jézus tizenkét embert kirendelt, hogy Vele legyenek és aztán kiküldhesse őket, hogy prédikáljanak. Azért kellett Jézussal lenniük, hogy hasonlóvá váljanak hozzá. A tanítvány azért jön közel, hogy tanuljon, az apostol pedig kimegy, hogy tanítson. A házasság pedig arról szól, hogy segítsük egymást abban, hogy a társam ne olyanná váljon, mint én, hanem olyanná, mint az Úr Jézus. Ezért a házasságban vannak bizonyos szabályok, amiket meg kell tartani. A Szentírás azt tanítja, hogy a fegyelmezés lehet első körben kellemetlen, de utána jó gyümölcsöket hoz. Tulajdonképpen két iga vagy két teher között választhatunk, hogy melyiket hordjuk. Vagy a fegyelem terhét vállaljuk és  hordjuk, vagy a későbbi megbánásét. És a fegyelem terhe a könnyebb.

Logo_twitterTulajdonképpen két iga vagy két teher között választhatunk, hogy melyiket hordjuk. Vagy a fegyelem terhét vállaljuk és hordjuk, vagy a későbbi megbánásét. És a fegyelem terhe a könnyebb.

Tehát találkozunk ezzel a nagyszerű emberrel az 1Móz 12-ben, ahol a neve még Abrám, de már a 11. fejezet is említi őt. Kellemetlen, cikis neve van, amely azt jelenti: felmagasztalt atya. Gyereke pedig nincs. És mielőtt gyermeke születik, Isten megváltoztatja a nevét egy még cikisebb névre, Ábrahámra, ami azt jelenti: sokaságnak az atyja.

Logo_twitterA várakozás az a tégely, melyben Isten megtisztítja a hitünket.

Tovább »