Blog

Harminc bibliai ok, hogy miért nagyszerű dolog lelkipásztornak lenni

John Piper

shepherd

  1. Isten a legfőbb valóság a világmindenségben. A lelkipásztorok az ő mindent betöltő örömének a tengerében úsznak.

Én vagyok az Úr, nincs más, nincs isten rajtam kívül! Én öveztelek föl, noha nem ismertél. (Ézs 45,5)

Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az ő útjai! Ugyan „ki értette meg az Úr szándékát, vagy ki lett az ő tanácsadójává? Vagy ki előlegezett neki, hogy vissza kellene fizetnie?” Bizony, tőle, általa és érte van minden, övé a dicsőség mindörökké. Ámen. (Róm 11,33–36) 

 

  1. Jézus a legfőbb Szabadító, Mester és Barát mindazok között, akik valaha éltek vagy élni fognak. A lelkipásztorok szemlélhetik és ajánlhatják őt mindennap.

Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért. (Jn 15,13)

…hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. (Fil 2,10–11)

Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek. (Jn 15,15)

Emlékezz arra, hogy Jézus Krisztus, aki Dávid utóda, feltámadt a halottak közül. Erről szól az én evangéliumom. (2Tim 2,8)

Tovább »

A 2015. évi 3-4. szám

Örömmel nyújtjuk át kedves olvasóinknak a Szolgatárs folyóirat év végi dupla számát. Ismét olyan írásokat találhatunk a lapban, ami segítheti hitünk növekedését, kapcsolataink elmélyülését. Elsőként egy karácsonyról szóló tanulmány (Oscar Cullmanntól) segít számunkra megválaszolni néhány gyakran felvetődő kérdést, amit ezzel az ünneppel …

Tovább »

A karácsony ünnepének kialakulása és a karácsonyfa eredete

Oscar Cullmann

Oscar Cullmann evangélikus teológus 1902. február 25-én született Strasbourgban, és 1999. január 15-n halt meg Chamonix-ben. Teológiai és klasszikus nyelvészeti tanulmányait a strasbourgi és párizsi egyete­men végezte 1920 és 1925 között. 1930-ban a strasbourgi egyetem újszövetségi professzorának választották meg, 1938-ban a bázeli egyetemen nyert tanszéket. Emellett 1948-ban az Ecole des Hautes Etudes (Párizs) professzora, s az újszövetségi tudományok mellett az őskereszténység történetét is tanítja 1972-ben történt nyugalomba vonulásáig. 1956 óta az Akademie der Wissenschaften und Literatur ­Mainz levelező tagja, 1960-tól a Holland Királyi Tudományos Akadémia levelező tagja, 1968-tól a British Academy tagja, 1972-ben pedig az Institut de France tagjává választották. Lausanne, Manchester, Edinburgh, Lund és Debrecen dísz­doktora.

A karácsony ünnepe

A mi december 25-i karácsonyunkat az első három század keresztényei nem ismerték. A negyedik század elejéig ez a nap – mely később a keresztény egyházban oly fontos dátummá vált, az őskeresztények közt észrevétlenül telt el, nem gyűltek össze istentiszteletre, még csak említést sem tettek Krisztus születéséről. Ezzel szemben azt láthatjuk, hogy ebben az időben a pogány Római Birodalomban december 25-e a nap imádásának szentelt különleges ünnep volt.

Mielőtt ezen a napon kezdték ünnepelni Krisztus születését, inkább egy másik napra gondoltak keleten (s később nyugaton is): január 6-ra. Az ünnep lényegét tekintve eleinte nem volt alapvető jelentősége annak, hogy egy meghatározott naphoz kössék, egyszerűen azért nem, mert az első három század egyháza megelégedett annyival, hogy mi a születés időpontját egyáltalán nem ismerjük, bár voltak egyéni időszámítási kísérletek. Ezzel el is érkeztünk első kérdésünkhöz.

  1. Jézus születésének dátuma

Az evangélium írói nem adják meg Krisztus születése napját, s más források erre nézve nem állnak rendelkezésünkre. Utalás rá a Lukács evangéliumának karácsonyi története, melyből legalább azt kiolvashatjuk, hogy melyik évszakba helyezte ez az elbeszélés Jézus születését. Palesztinában kb. március–április hónaptól novemberig vannak a pásztorok a mezőn. Eszerint tavasz, nyár és ősz jöhet számításba. Ennél többet az evangéliumok a dátumról nem mondanak.

Mivel minden közelebbi adat hiányzik, megkísérelte néhány ókori keresztény ember ezt a dátumot mindenféle spekulációból levezetni; ennek történeti értéke nincs, és az óegyház hivatalosan nem is ismerte el. Olyan egyéni számítgatási kísérletekről van szó, melyek egymástól eltérők, de amelyek már Krisztus születését kozmikus eseménnyel hozzák összefüggésbe. Csak egy példát említek. Egy 243-ból való irat szerint Krisztus születésének napja március 28. Miért éppen március 28.? Az irat szerzője Mózes első könyvének abból a szakaszából indul ki, ahol Isten a teremtéskor a világosságot elválasztja a sötétségtől. A szerző feltételezi, hogy a világosság és a sötétség egy egésznek két egyforma része. Következésképpen a világ teremtése olyan napon történt, amikor a nap és az éj egyforma hosszú. A tavaszi nap-éj egyenlőség a római naptárban március 25-e volt. Tehát március 25-e a teremtés első napja. A teremtéstörténet elbeszélése szerint a napot Isten a negyedik napon teremtette, tehát március 28-án. A keresztények számára azonban Mal 3,20 szerint a Messiás „az igazság napja”. Ebből következik, hogy Jézusnak március 28-án kellett világra jönnie.

Tovább »

Menekültek között

Révész Balázs

Menekültek orvosi ellátása a Nyugati tranzitzónában
Menekültek orvosi ellátása a Nyugati tranzitzónában

Nyugati pályaudvar – tranzitzóna

A 2015-ös év sok szempontból meglepetéseket hozott a Magyarországon dolgozó civil szervezeteknek, a közigazgatásban, az egészségügyben és a rendvédelem területén dolgozó szakembereknek ­egy­aránt. Részben a világban dúló polgárháborúk és etnikai villongások hatására eddig soha nem látott mértékű embertömeg indult el a biztonságot nyújtó Európa felé. Az elemzők és a szakemberek sokszor ellentmondásos nyilatkozatai nem tették könnyebbé sem a civilek, sem a rendvédelmi szervek munkáját. A napról-napra növekvő emberáradat gyors lépésre kényszerített mindenkit, aki felelősséggel gondolkodik Magyarország és Európa jövőjéről. A Baptista Szeretetszolgálat munkatársaként lehetőségem volt a kritikus augusztus–szeptemberi időszakban a migránsok egészségügyi, később pedig a humanitárius ellátásában részt venni.

Az események gyors váltakozása tehát mindenkit meglepett. Segélyszervezetként a Baptista Szeretetszolgálat első körben minden hasonló esetben a helyi hatóságokkal és partnerszervezetekkel közösen szeret segítséget nyújtani, mert tapasztalataink szerint a közös segítségnyújtás mindig hatékonyabb, mint az egyszereplős helytállás. Még ezek között, az egyébként általában hatékony kooperációk között is nehéz volt a helyzet felmérése, az önkéntesek koordinálása. Mivel a szeretetszolgálat a katasztrófák helyszínén elsősorban mentési, orvosi és egészségügyi feladatok ellátását végzi, ezért első körben a migránsok egészségügyi helyzetének felmérését kezdtük el a Vöröskereszt és a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete bevonásával. Mivel a Keleti pályaudvarnál már más szervezetek rutinszerűen felosztották az orvosi ügyeleti időt, ezért mi a Nyugati pályaudvarra koncentráltuk az erőforrásainkat. Két napra rá, hogy elkezdtük az orvosi és ápolói feladatokat, a logisztikai stáb két konténert helyezett ki a Nyugatihoz, amiben orvosi rendelőt és gyógyszertárat rendeztünk be. Az orvosi ellátás csúcsidőszakában napi 150 beteget láttunk el a 10–16 óráig terjedő ügyeleti időszakban. Ennek az időszaknak a csúcsa egy hétig tartott. Az önkéntesi munkában a Vecsési Bárka Baptista Gyülekezet is kivette a részét. Ők gyermekprogramokat, és kézműves-foglalkozásokat tartottak a kisgyermekeknek.

Tovább »

Mit jelent a befogadás?

Hálóné Cseh Ágota

A választ a befogadás szó értelmére még mindig csak keresem, miközben a lelkiismeretem felett napról napra egyre több hírforrás, vélemény akar uralkodni – hol így, hol úgy.

Mint barátaim és ismerőseim közül nagyon sokan, hetek óta gondolkodom azon, mit is jelent a „befogadás”, hisz a következő bibliai idézetet is egyre többen tűzik manapság a zászlajukra:

„Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevemben, az engem fogad be.” (Mk 9,37)

Olyan közegben nőhettem fel, ahol a mások segítése származástól függetlenül egyértelmű volt. Már óvodáskoromban tekertem kis biciklimen anyukám után, aki védőnőként úttalan utakon látogatta a szegényeket, tanyasiakat. Sosem volt gond számomra, ha iskoláskoromban a cigány osztálytársamat kellett korrepetálnom, mert nem náluk laktam, hanem hazamehettem a saját családomhoz.

Tovább »