Blog

A személyes felelősségről a migrációról való együttgondolkodás után

Háló Gyula

Fórumbeszélgetés a migránskérdésről. A meghívott vendégek Gudovics Éva, a Magyar Rádió hírszerkesztője, valamint Révész Balázs, a Baptista Szeretetszolgálat migrációs koordinátora voltak. A képen Háló Gyula helyi lelkipásztor látható még. (Forrás: a Pestszemtimrei Baptisták facebook oldala)
Fórumbeszélgetés a migránskérdésről. A meghívott vendégek Gudovics Éva, a Magyar Rádió hírszerkesztője, valamint Révész Balázs, a Baptista Szeretetszolgálat migrációs koordinátora voltak. A képen Háló Gyula helyi lelkipásztor látható még. (Forrás: a Pestszemtimrei Baptisták facebook oldala)

„Mert mindenkinek cselekedetei szerint fog megfizetni: azoknak, akik állhatatosan jót cselekedve törekszenek dicsőségre, megbecsülésre és halhatatlanságra, örök életet ad.” (Róm 2,6–7)

Mint ahogy az élet bármely területén, a migrációval kapcsolatosan is a kompetenciahatárok jelölik ki felelősségem határait. A kompetenciahatárom jelzi azt a kört, ameddig a képességem és a felhatalmazásom alapján lehetőségem vagy kötelességem cselekedni, beavatkozni, segíteni. Vagyis a felelősségem körén belül kell maradnom, amikor a társadalmi felelősségemről gondolkodom.

Ott van kijelölve a személyes felelősségem köre, ahol lehetőségem van a cselekvésre, a beavatkozásra. Ahol nincs lehetőségem cselekedni, ott nem lehet felelősségem. Ennek a tézisnek több következménye is van a tágabb társadalmi térben. Ahol nem tudok (mert nincs lehetőségem) cselekedni, nem lehetek felelős. Ez a tézis segít, ha lelkileg túlzottan érzékeny vagyok, hogy érzelmileg ne vegyek magamra akkora súlyt, amivel szemben tehetetlen vagyok.

Ahol nincs lehetőségem cselekedni, ott nincs kötelezettségem, nincs kényszer arra, hogy azért legalább véleményt nyilvánítsak. Ez a szánalmas hangemberek cselekvést pótló, látszatfelelősséget vállaló tevékenysége. (Megj.: A beszéd, a véleménynyilvánítás még nem cselekvés, még ha a beszédaktuselmélet tágan a szóbeli kommunikációt is cselekvésként fogja fel.) Természetesen van helye a véleménycserének a családban és a baráti körben, természetesen van helye a kérdezésnek a szakemberektől, de nem összevissza mindenütt és mindenkivel.

Tovább »

A menekülthullám kiváltó okai

Boncz Zoltán

Az elmúlt hónapokban, különösen pedig az utóbbi hetekben nincs olyan nap, hogy ne hallanánk a menekültekről. Megdöbbentő számadatok hangoznak el mindennap, szinte egymásra licitálva annak mértékéről, hogy mekkora tömeg érkezik határainkhoz. Egyesek megállítani kívánják az óriáskígyóként felénk hömpölygő embertömeget, kizárva mindenkit a schengeni övezetből, mások számolatlanul engednék be az embereket. Még azt sem tudjuk, hogy migránsnak1 vagy menekültnek2 nevezhetjük-e ezen embereket. Gyakran elhangzik az a kijelentés is, hogy milyen váratlanul jelentek meg ezek az emberek. Nos, ha megfigyeljük az érkezők számát, akkor azt látjuk, a menedékkérők száma 20113-ben több, némileg magasabb év után visszaesett 1693 főre, onnan fogva azonban emelkedésbe kezdett. 2012-ben még csak 2157, 2013-ban 18900, 2014-ben 42777 fő adott be menedékkérelmet Magyarországon. 2015-ben a KSH adatai értelemszerűen nem naprakészek, de az első negyedévben 33  542 fő, a második negyedévben 33199 fő, augusztus közepéig összesen pedig hozzávetőlegesen 123000 fő jelezte ebbéli igényét. A még nem hivatalos adatok szerint szeptember második felére 257000 főig emelkedett a hazánkba érkező emberek száma.

Ezek az adatok mindenképp sokkolóan hatnak, így akik szeretnének nem csupán ösztönösen reagálni arra a kérdésre, hogy mit kezdjünk a sokasággal, azok elgondolkodnak azon is, hogy honnan és miért keltek útra ezek a zarándokok. Mindezt több fő tényező is befolyásolta. Vegyük sorra ezeket!z elmúlt hónapokban, különösen pedig az utóbbi hetekben nincs olyan nap, hogy ne hallanánk a menekültekről. Megdöbbentő számadatok hangoznak el mindennap, szinte egymásra licitálva annak mértékéről, hogy mekkora tömeg érkezik határainkhoz. Egyesek megállítani kívánják az óriáskígyóként felénk hömpölygő embertömeget, kizárva mindenkit a schengeni övezetből, mások számolatlanul engednék be az embereket. Még azt sem tudjuk, hogy migránsnak1 vagy menekültnek2 nevezhetjük-e ezen embereket. Gyakran elhangzik az a kijelentés is, hogy milyen váratlanul jelentek meg ezek az emberek. Nos, ha megfigyeljük az érkezők számát, akkor azt látjuk, a menedékkérők száma 20113-ben több, némileg magasabb év után visszaesett 1693 főre, onnan fogva azonban emelkedésbe kezdett. 2012-ben még csak 2157, 2013-ban 18900, 2014-ben 42 777 fő adott be menedékkérelmet Magyarországon. 2015-ben a KSH adatai értelemszerűen nem naprakészek, de az első negyedévben 33  542 fő, a második negyedévben 33199 fő, augusztus közepéig összesen pedig hozzávetőlegesen 123 000 fő jelezte ebbéli igényét. A még nem hivatalos adatok szerint szeptember második felére 257000 főig emelkedett a hazánkba érkező emberek száma.

Tovább »

A 2015. évi 2. szám – Fókuszban a migráció

Új népvándorlás tanúi vagyunk: Afrika északi térségéből, a Közel-Keletről és Ázsia más, diktatúrában vagy nyomorban élő országaiból tömegek indultak útnak Európába. Olyan mértékű változásról van szó, amelyet nem vehetnek félvállról az egyházak sem. Szükséges a tájékoztatás az iszlámmal kapcsolatban, hogy …

Tovább »

Intézmények, mint a szolgálat helyei

Vas Ferenc

servant

A könyv szerzője Robert K. Greenleaf, a címe pedig Servant Leadership: A Journey into the Nature of Legitimate Power & Greatness (Paulist Press, 2002). Ez a cím talán ekképpen fordítható: Szolgáló vezetés.Út a törvényes hatalomhoz és nagyszerűséghez. Ebből most egyetlen fejezetet ismertetek, melynek címe: Intézmények mint a szolgálat helyei.

Írásom célja: megismertetni Greenleaf gondolat­menetét ebben a témában, olyan kérdéseket felvetni, amelyek a jelenlegi helyzetben fontosak lehetnek, s kicsit megelőlegezve a munkát, hozzájárulni gondolati síkon azon intézmények megújulásában, amelyeknek én is tagja vagyok.

A könyv 35 éve íródott, főképp amerikai helyzetet elemez. Bár a magyarországi helyzet sok mindenben hasonló, mégis kicsit más. A nyelv korlát a megértésben, de ha a gondolat fontossága nem üt át ilyen határokon is, akkor talán fölösleges is vele behatóbban foglalkozni. Mivel ez egy jelentékeny szöveg, ami hatást gyakorolt az amerikai vezetéselméletekre, nehéz meglátni, mi volt az eredeti ötlet, és mi az, ami önmegvalósító jóslat a szövegben. Vagyis a szöveg gondolatisága megtalálható már a vezetői közegben. Kevesebb a CEO és több a primus, de vajon a megbízottak szerepe változott-e a rendszerben?

A második fejezetet fogom vizsgálni, azonban valamennyire az első fejezetet is érintenem kell. Greenleaf ideája a szolgáló vezetésről Herman Hesse Út Keletre című könyvének főhősétől származik. Ő Leó, aki szolgálatkészségével segít egy társaságnak bizonyos célok elérésében. Amikor eltűnik ez a cél, ami egy utazás volt, félbeszakad, mert az ő szolgálata adta az erőt ahhoz, hogy közösségben tudjanak a cél felé tartani. A szolgáló ember az, akire a legnagyobb szükség van. Greenleaf úgy gondolkozott, hogy ez igaz lehet a könyv keretein kívül is. Ezért írta meg ezt a könyvet. Szerinte a vezetőnek először szolgának kell lennie, hogy vezető lehessen. Ezt az utat és tézist vizsgálja meg a második fejezet.

Greenleaf tézise a következő: a szolgálat útján, ami törődést jelent a másik emberrel, lehetséges az, hogy felépítsünk egy jobb társadalmat. A cél tehát egy jobb társadalom. Ennek kiindulópontja a három nagy emberi intézmény, intézményrendszer lehet: az üzleti világ, az egyetemek, vagyis a felsőoktatás, és az egyház. Ezeket kizárólag a szolgáló emberek képesek megújítani, hogy el tudják végezni a feladatukat. Ha a három intézményből csak egy rátalál erre a helyes útra, akkor az megváltoztathatja az egész társadalmat. Nincs alapvető különbség a nonprofit és profitorientált intézmények között ezen a téren.

Tovább »

Újabb keresztény infografikák

A Szolgatárs 2014/1 számában felhívtuk a figyelmet rá, hogy az infografikák segíthetnek egy téma megragadásában. Előnyük, hogy informatívak és tömörek, a témát mégis alaposan mutatják be, sok adatot, részinformációt is megjelenítve. Mostani számunkban is szeretnénk bemutatni újabb jó példákat erre. Az infografikák a Jorsits Attila által …

Tovább »