A büszkeség, önfelmagasztalás, gőg szinonimái Pál apostolnál

Nemeshegyi-Horvát Anna Elhangzott az Evangelikál Teológia Alapítvány konferenciáján 2016. április 11-én. 1. Bevezetés: motiváció a téma kutatására, és az eddigi előmunkálatok Eddigi szakdolgozataim a klasszikus és hellenisztikus korban vizsgálták a görög hübrisz-fogalmat, egyrészt a Kr. e. 8–5. századig (A hübrisz-motívum megjelenése ókori görög szerzőknél. Szakdolgozat. BTA, Budapest 2002. Konzulens: dr. Almási Mihály), másrészt Szophoklész tragédiáiban (A hübrisz fogalma Szophoklésznál. Szakdolgozat. Budapest ELTE BTK, Ógörög szak, Budapest:2006. Konzulens: dr. Bolonyai Gábor), végül pedig Alexandriai Philón műveiben (A hübrisz megjelenése Alexandriai Philón műveiben. Szakdolgozat. Budapest BTA, MA-képzés, 2012. Konzulens: dr. Szécsi József). Ilyen háttérmunkálatok után doktori tanulmányaim során (Károli Gáspár Református Egyetem, Tovább olvasom…

Az újszövetségi Szentírás történeti könyveiben fellelhető vallási-etnikai erővonalak dramaturgiai megközelítése

Várady Endre Ez az előadás 2016. április 2-án hangzott el a Magyarországi Baptista Egyház által ötödik alkalommal megrendezett médianapon, mely idén a Tudás–innováció–közösség címet viselte. Mindenekelőtt a „vallási-etnikai” kifejezésről kell szólni, amelynek kötőjeles alkalmazása éppen azért indokolt, mert a kettő közötti disztinkció a Kr. u.-i első század tranzitív korszakában gyakorlatilag lehetetlen. A vallási és az etnikai kategória egyrészt a kezdeti szoros átfedések,1 másrészt a viszonyoknak a Jézus-mozgalom térhódítása nyomán kialakuló összekuszálódása miatt elválaszthatatlan egymástól. A „dramaturgia” e kontextusban való alkalmazását tekintve elmondható, hogy jelen esetben nem jelent mást, mint az Újszövetség történeti szálára felfűzött események szereplőinek identitása felőli megközelítést. Jellemző Tovább olvasom…

A tudatos missziói tevékenység újszövetségi alapjai

Steiner József Bevezetés A helyi gyülekezet missziói küldetése egyre kevésbé kérdés napjainkban. Isten népe küldetésben van, missziói feladattal van megbízva – immár kétezer éve. Az elmúlt évtizedekben azonban a misszió sokkal inkább a fókuszba került. Gyakran jelenik meg előadásokban, vasárnapi igehirdetésekben és a testvérek közötti beszélgetésekben is. Missziós társaságok hirdetik programjukat, látásukat és ajánlják eszköztárukat a helyi gyülekezet és a hívő egyén számára. Mindezek miatt ma annak szükségessége is nő, hogy a misszió bibliai (leginkább újszövetségi) alapjait is ismerjük, így küldetésbetöltésünk szilárd szentírási alapokon nyugodjon. A misszió mai gyakorlatát akkor tudjuk helyesen megítélni és gyakorolni, ha jól értjük annak bibliai Tovább olvasom…

A zsidókhoz írt levél 6,1–6 exegézise (könyvajánló)

Dr. Almási Tibor A Baptista Teológiai Akadémia rektorának, az újszövetségi tanszék vezetőjének, dr. Almási Tibornak nemrég megjelent könyvét szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani a könyvben található egyik előadás közreadásával. A Biblia értelmezését szolgáló tudományos kiadvány a szerző teológiai mester szakon elhangzott előadásait tartalmazza. Az olvasók – a különböző hátterű gyülekezeteknek szóló textusok exegézise során – gyakorlati példákon szemlélve tekinthetik át a görög nyelv, a kortörténet, a vallástörténet, az izagogika és az egyéb segédtudományok hermeneutika által integrált felhasználását, a kapcsolódó teológiai exkurzusokat és applikációkat.   Bevezetés A zsidókhoz írt levél írója ismeretlen. Az viszont világos, hogy címzettei zsidók, pontosabban zsidókeresztények voltak. Tovább olvasom…

Haggeus üzenete a XXI. század keresztényeinek

Merényi Zoltán Egy bibliatanulmányozó csoportban az Ószövetség kisprófétáit tanulmányozzuk. Megragadott ezeknek a több mint két és fél­­­ezer éve élt hívőknek az üzenete. Többen közülük ma is jelenlevő problémákra hívják fel a figyelmet. Szeretném kiemelni közülük Haggeust, aki Kr.e. 520-ban írta kétfejezetnyi kis „könyvét”.   Haggeus kora „Dárius király uralkodásának második esztendejében, a hatodik hónap első napján” – kezdi a próféta pontos kormeghatározásával írását. Ezt az időpontot nagyon pontosan be tudjuk azonosítani: Kr. e. 520. augusztus 29. 19 éve annak, hogy Círusz perzsa király rendeletet adott ki, hogy a zsidó nép hazatérhet a babilóniai fogságból. Majd­nem húsz év telt el, de Tovább olvasom…