Blog

Az Újasszír Birodalom expanziójának vázlata Samária bukásáig

Berde Imre

Berde Imre a Kabai Baptista Gyülekezet tagja, ahol elsősorban a gyülekezeti dicsőítésben szolgál. Történelmet tanult a Debreceni Egyetemen, amit munka mellett jelenleg is folytat, immáron a Nyíregyházi Főiskolán. Jelen írása lezárult szakdolgozati és folyamatos tudományos diákköri kutatómunkájához kapcsolódóan íródott ismeretterjesztő tanulmány.

 

  1. Bevezetés. Az asszír birodalomelmélet vázlata

Az asszír birodalomelméletről szóló jelenlegi kutatási eredmények az asszír állami kereteket egyfajta integrációként vagy államközösségként1 fogják fel. Ezt a képet kissé árnyalja az az elmélet, mely szerint az asszír hódítások a világuralom megvalósítását célozták meg, amit elsősorban ugyan vallási alapon legitimáltak,2 de a gazdasági-társadalmi okok is mindenképpen jelentősek.3 „Az istenek tulajdonképpen a saját hatalmukat és tekintélyüket kölcsönözték az egyetlen uralkodónak (valamint egy szűk, választott elitnek), hogy az emberek egy eszményi és békés társadalom létrehozására irányuló erőfeszítéseit összehangolja és koordinálja”.4 Vagyis az uralom kiépítésének mint a különféle területek szinkronizációs folyamatainak összessége az egyén szintjéig kialakított központi szabályozás révén öltött testet, melynek alapja az ideológia.5 Ennek elterjesztését a hosszú távú politika jegyében a társadalomszervező erőként is definiálható propaganda valósította meg, melynek legmagasabb fokozatát az egyén szintjéig nyúló, így a társadalmi cselekedeteket átdefiniáló, tudatalattit átprogramozó indirekt vizuális-ideológiai propagandában érték el.6

Samaria városát II. Sargon lerombolta (ie. 722–721) (Forrás: http://www.biblewalks.com/sites/samariacity.html)
Samaria városát II. Sargon lerombolta (ie. 722–721) (Forrás: http://www.biblewalks.com/sites/samariacity.html)

Tovább »

Elhívtalak azért, hogy nékem szolgálj…

Huli Sándor

shepherd-92244

„Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok, teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel, igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével”. – Efezus 4,1–3

Amikor arra a kérdésre kell válaszolnom, hogy mit tartok a legfontosabbnak a lelkipásztori szolgálatomban, elsőként az Istentől kapott elhívásom jut eszembe és a fenti ige, amely által az Úr megerősített és megadta számomra a „szolgálati szabályzatot”.

Tovább »

Az énmárkáját építő lelkipásztor

Ifj. Vas Ferenc – Sinka Csaba

Bevezetés

A Magyarországi Baptista Egyház legutóbbi éves országos közgyűlésén, 2014. április 26-án hangzott el egy nagyon fontos kérdést felvető előadás Batiz Andrástól, ami a hallgatóság figyelmét az előadó személyén túl is teljesen lekötötte. Ez az előadás a marketing egy érdekes területével kapcsolatban hangzott el: az énmárka (angolul: personal branding) és a lelkipásztor, egyházi szolgálat kapcsolatának kérdéseit vetette fel. A téma nem volt ismeretlen a számunkra (ezt a cikket ketten írjuk), de tudatosan talán sohasem kötöttük össze a két fogalmat egymással, és nem gondolkoztunk el azon, hogy miképp használhatjuk fel a saját szolgálatunk hatékonyabbá tételéhez, amiről az énmárka gondolatisága beszél.

Batiz András
Batiz András

Ezért szeretnénk reagálni erre az előadásra, legalábbis annak alapfogalmára, az énmárkára. Szeretnénk reakcióképesek lenni arra, ami a világban körülöttünk zajlik. Nem elutasítani akarunk, és nem is átgondolatlanul befogadni, hanem válaszolni és mindent az Ige fényében megvizsgálni. Szeretnénk elkülönülni a világtól, de nem elzárkózni attól, amiről azt gondoljuk, hogy fontos különbségtétel, amire nem mindig figyelünk fel.

Tovább »

A 2014. évi 3–4. szám

Megjelent a Szolgatárs folyóirat 2014 évvégi összevont száma. Hadd mutassuk be röviden ezt az új lapszámot! Egy fiatal baptista igehirdetőtől, Huli Sándortól arról olvashatunk, hogy miért választotta a lelkészi, igehirdetői szolgálatot. Egy lendületes református igehirdetés után Asszíria harci módszereiről és sikereiről …

Tovább »

Megjegyzések Zrínyi Miklós bibliai idézeteihez

Pafkó Tamás

Zrínyi Miklós (1620-1664)
Zrínyi Miklós (1620-1664)

Intertextualitás és autoritás

„Obedientia [engedelmesség], engedelmességet szükség a’ vitéznek meg tartani, job hogy veszess parantsolattal, hogy sem nyerj azon kívül, hallodé, mint haragszik az Istenis az engedetlenségért. Melior est obedientia quam victimae multae [Jobb az engedelmesség, mint sok áldozat.]1 Ha tudnám, hogy a’ sereg, a’ melynek en parantsolok, engedetlen volna, inkáb egy botot vennék kezembe és disznót mennék őrizni, mert engedetlen néppel az ember nem tsak életét, de meg tisztességétis el veszti.”2

Amikor Zrínyi Miklós ilyen és ehhez hasonló biblikus idézeteket épít szövegeibe, azt nem csupán esztétikai céllal teszi. Legyen szó akár kisebb szövegegységekről, mint a prózai műveknél, vagy az egész művet átfogó nagyobb ívű koncepcióról, mint a híres eposz, a Szigeti veszedelem esetében, a bibliai vendégszövegek nem csupán kiegészítik vagy stilárisan díszítik a szerző írásait, hanem egyenesen meghatározzák, szervezik azokat.

Az intertextualitás a Bibliának mint lezárt szövegegységnek lényegi, meghatározó elve. A Szentírás szövegvilágában a textusok úgymond „beszélgetnek” egymással, reflektálnak egymásra. „Formailag ez adja meg a különböző időkben, eltérő szerzői egyéniségek által, sokféle műfajban, eltérő témákról írott szövegek koherenciáját, a bibliai világ otthonos önazonosságának érzetét keltve az olvasóban.”3 Nem véletlen, hogy már a bibliai időkben megjelennek olyan kiemelkedő igeszakaszok, melyeknek az olvasók igen magas referenciaértéket kezdenek tulajdonítani, és így ezek a részletek önmagukban véve (isteni) autoritást kölcsönöznek az őket befogadó anyaszövegnek.

Intertextualitás: a szövegek „beszélgetnek egymással”
Intertextualitás: a szövegek „beszélgetnek egymással”

Gondoljunk csak a teremtéstörténet igéire, melyeket a zsoltárkönyv szerzői páratlan sokszínűséggel és bravúrral parafrazeálnak és építenek be a legkülönbözőbb tartalmú zsoltárokba. Jeremiás is ezt az eljárást alkalmazza, amikor a zsoltárkönyv egész szellemiségét fémjelző első zsoltár parafrázisával illusztrálja az Úrban bízók kilátásait, élesen szembeállítva helyzetüket a tőle elfordulókéval, a kiszáradt pusztai bokor és a folyóvíz mellé ültetett fa ellentétével.4 Az Újszövetség pedig egyenesen csúcsra járatja az intertextuális utalásosság eljárását, amikor a messiási próféciák értelmezésével a szövegközi kapcsolatok egészen új tárházát nyitja meg.

Tovább »