Jézus

Jézus Ószövetség-értelmezése

Balla Péter

A „törvény és a próféták” értelmezési lehetőségei Máté evangéliuma alapján


Bevezetés

Jézust sokan úgy emlegetik, mint reformert, aki változást akart hozni a nép életvezetésébe, vallásosságába, mindennapjaiba, és az igaz Istent megmutatni. Ő nem rabbik iskolájában tanulta, amit hirdetett, hanem a Mennyei Atyával volt kapcsolatban. A korabeli zsidó messiási váradalmak nem olyan messiási képet mutattak, mint amit Ő megtestesített. Sok farizeus Őt, és tanítványait antinomizmussal vádolta, hogy figyelmen kívül hagyják Mózes törvényét. Hogyan viszonyult Jézus az Ószövetségi iratokhoz? Mit jelent a „törvény és a próféták” szókapcsolat? Kutatásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Alaphipotézisem hogy a „törvény és a próféták” az akkori teljes Ószövetséget jelentette.

Feltevésemet több neves teológus is alátámasztja.

Tovább »

Szolgatárs podcast – 4. adás – Jézus békéje

Vas Ferenc a Jn 14,27 alapján adja most tovább nekünk gondolatait. Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen! Shalom! 🙂 Meghallgatás https://szolgatars.hu/wp-content/uploads/2016/08/Szolgatars_podcast_004.mp3 …

Tovább »

Cseri Kálmán: Emberek a kereszt körül (könyvajánló)

cseri
Cseri Kálmán: Emberek a kereszt körül
Harmat, 2013, 160 oldal

Csütörtök estétől péntek estig öt helyszínen zajlottak a Jézus Krisztus szenvedésével és halálával kapcsolatos események. Utolsó vacsora egy jó barát házában, Jézus lelki tusája a Gecsemáné-kertben, a vallási per Kajafás előtt, a politikai per Pilátus előtt, keresztre feszítés a Golgotán.

Eközben nagyon sokféle ember forgolódott körülötte. A Biblia egész arcképcsarnokot rajzol elénk. Cseri Kálmán kiválasztotta közülük Júdást, Kajafást, Pétert, Heródest, Barabbást, a latort, a századost, János tanítványt. Könyvében továbbá foglalkozik a sokaság viselkedésével, illetve Pilátus személyével két fejezetben is. Magát Jézust is bemutatja, mint aki a kereszten is király. A szerző azt mondja, hogy a könyvben megjelenő karakterek 21. századi utódai itt élnek közöttünk. Huszonnégy óra alatt az egész emberiség felvonult Jézus keresztjénél, és megmutatta valódi természetét.

Tovább »

Ki nekünk ma Jézus Krisztus?

Edgar V. McKnight

Tanulmányomban a Jézusról szóló hagyomány kritikus recepcióját vizsgálom, különösen a történeti Jézus-kutatás úgynevezett három korszakát. Azután néhány olyan, a különböző korszakokat érintő filozófiai és teológiai kérdést szeretnék megvilágítani, amelyek nyitva maradtak a mi korunkban, egy olyan korban, amely a felvilágosodás óta látja a maga korlátait.

Az egyetemi oktatásban általában a felvilágosodással beköszöntő kritikus korszak ismertetéséből indulunk ki. Ám ahhoz, hogy a felvilágosodást megértsük és a Jézushagyomány posztkritikus befogadására felkészüljünk, előbb meg kell értenünk és át kell értékelnünk azt a prekritikus korszakot, amelyben az egyház Istenfogalmát platonikusidealista kifejezések határozták meg, és Krisztus jelenlétét teológiailag a transzcendens istenség gondolatával párhuzamosan értelmezték. Jóllehet Platón kerekedett felül, Arisztotelész és a realizmus is mindvégig jelen van. Arisztotelész nem hitt az ideák belső világában, helyette mindent fejlődésben, növekedésben, változásban látott. Ez a valóságos világ gerjeszti a folyamatokat. Ezek azonban alulról indulnak, nem pedig felülről.

A Jézus-történet kritikai vizsgálata és a teológiai-krisztológiai megfogalmazások összefüggenek Platón és Arisztotelész megközelítésével: az egyik teológiai, a másik történeti paradigmát használ.

Tovább »