Bibliatanulmány

Mózes és Áron

Mózes és Áron alakja a hellenisztikus irodalomban és a Biblia utáni zsidó gondolkodásban – Kocsis Zoltánnak ajánlva*

*2010. január 16-án bemutatásra került Budapesten, a Művészetek Palotájában Arnold Schönberg Mózes és Áron című operája. Kocsis Zoltán írta meg a mű harmadik felvonását.

Szécsi József

 Mózes és Áron

Tartalom:

1. Mózes
1.1. A hellenisztikus irodalomban
1.2. Ókori támadások Mózes ellen
1.3. Mózes életrajza
1.4. Mózes az apokaliptikus hagyományban
1.5. Mózes. a mágus
1.6. Rabbinikus források
1.7. Az Aggáda
1.8. A középkori zsidó szemlélet
1.9. Modernkori megközelítések
1.10. A keresztény hagyomány
1.11. Az iszlám hagyomány

2. Áron
2.1. Áron az apokrif és rabbinikus irodalomban
2.2. Áron halála
2.3. Áron utódai
2.4. A rabbinikus irodalomban
2.5. Az Aggádában
2.6. Mózes és Áron
2.7. A keresztény tradícióban
2.8. Áron alakja az iszlámban

Bibliográfia

ElolvasomMózes és Áron

A missziói parancs vizsgálata a pogány népek felé való tudatos misszionálásra nézve

Steiner József

só

Bevezetés

A doktori disszertációm tervezett témája a gyülekezeti missziói modellekkel kapcsolatos. Azt tervezem, hogy részletesen megvizsgálom a céltudatos gyülekezet mozgalmát, és annak magyarországi alkalmazhatóságát.1 Terveim szerint ez egy alapos ekkléziológiai vizsgálatot jelent majd, különös tekintettel a Rick Warren lelkipásztor neve által fémjelzett, széles felekezetköziséggel elfogadott, nemzetközivé vált mozgalom missziói mo-delljére. Meg kívánom vizsgálni a céltudatos gyülekezeti modell igaz egyház voltát, krisztológiai és eszkatológiai felfogását is, összehasonlítva a magyar, reformátori alapokon nyugvó teológiák két jelentős irányával, a református és a baptista hittételekkel és az ezekre felépült gyakorlattal.

Fontosnak tartom, hogy az alapvetően rendszeres teológiát és missziológiai kérdéseket érintő PhD-dolgozatom Isten szaván, a Szentíráson nyugodjon. Ennek érdekében választottam a doktori programom mellékszakának az újszövetségi tanulmányokat. Ezen belül kiemelt vonzódást éreztem a missziói parancs értelmezéséhez, mert ez minden protestáns gyülekezet számára meghatározó fontosságú. Személyes tapasztalatom az, hogy a missziói parancsról ritkán hangzik el igehirdetés, főleg olyan módon, hogy az a hermeneutika alapelveit tiszteletben tartó, helyes exegézisre alapulna. Sokkal inkább mottóként szolgál ez az igeszakasz sokak számára a misszionálásra való buzdításánál. Véleményem szerint megengedhetetlen, hogy így járjunk el gyülekezeteinkben ezzel, a küldetésünk szempontjából igen jelentős textussal.

Ebben a dolgozatban a Mt 28,18–20 alapvető exegetikai vizsgálatát elvégezve azt szeretném megvizsgálni, hogy milyen jelentőséggel bírt a missziói parancs Máté evangéliumára nézve. Egy tömör biblika-teológiai kitekintés után pedig összegezni szeretném azt, hogy mi ezen textus jelentősége a pogányok felé irányuló céltudatos misszionálásra.

ElolvasomA missziói parancs vizsgálata a pogány népek felé való tudatos misszionálásra nézve

Mindenkinek pajzsa az Ige?

Várady Endre

gay-marriage-taxes_2489880b

A Szentírást méltán nevezzük kánonnak is, hiszen a mögöttes héber kifejezés1 értelmében objektíven mértékadó viszonyítási pontnak tekintjük az élet kérdéseiben. Ennek fényében, döbbenten tapasztaljuk, hogy olykor a Biblia nagyra értékelt objektív tekintélye mégis szubjektív álláspontok és érdekek szolgálatába állított magyarázatok áldozatául esik. Nem lehet tehát megfeledkezni a sokszínű, nemegyszer egymásnak ellentmondó értelmezések erejéről sem, amelyek sok esetben az Ige hatalmával kelnek birokra.

Így eshet meg, hogy akár a keresztény egyházak közötti nyilvánvaló dogmatikai különbözőségekre vonatkozóan ugyanabból a közös Szentírásból származik az egyéni értelmezésektől áthatott érvelések sora. A keresztségre, úrvacsorára, gyónásra, cölibátusra2  vonatkozó, ugyanazon Szentírásra alapozott, ám egymásnak feszülő igazolásokat jelen korunkra már megszoktuk, és az ökumené szellemében kölcsönösen toleráljuk is egymásnak.

Új kihívás azonban a kereszténység számára az azonos neműek közötti – házasságig, sőt, gyermekvállalásig elmenő – testi kapcsolat jóváhagyásának kérdése. Például a brit miniszterelnök, David Cameron tervei szerint a jövőben az egyházakat per fenyegeti, ha nem adják össze az azonos neműeket.3  E sok vihart kavaró problémában azonban a legveszélyesebb frontokat elsősorban nem a posztmodern emberképtől áthatott világi, liberális törvényhozás, illetve a Biblia tekintélyét féltve óvó, egységesen fellépő keresztény egyházak alkotják, hanem az önmaguknak mindannyian egyaránt a kereszténység ernyője alatt helyet követelő körök. Ezek ugyanis ugyanazon, Istentől ihletett-nek vallott Ige bizonyos textusaira hivatkozva fogadják el, illetve utasítják el a homoszexualitás jelenségét. Egy híres angol baptista lelkipásztor például a védelmébe vette a homoszexuálisokat4.  Ez irányú próbálkozásnak tekinthető, hogy az Európai Baptista Szövetség főtitkára a 2013. január 17-ei blogbejegyzésében beszámol az EBF ifjúsági és gyermekmunkásainak megrendezett konferenciáról, ahol áttételesen ezt a kérdést is feszegették. Témájuk volt: „A különbözőségek befogadása” (belehallható a másság fogalma is!). Egyik kulcskérdés, ami elhangzott: „Mi a befogadás határa a gyülekezeteinkben?”5 A sort lehetne folytatni, ami tisztán kirajzolná a tendenciákat.

ElolvasomMindenkinek pajzsa az Ige?