Fókuszban a Biblia

A zsidókhoz írt levél 6,1–6 exegézise (könyvajánló)

Dr. Almási Tibor

A Baptista Teológiai Akadémia rektorának, az újszövetségi tanszék vezetőjének, dr. Almási Tibornak nemrég megjelent könyvét szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani a könyvben található egyik előadás közreadásával. A Biblia értelmezését szolgáló tudományos kiadvány a szerző teológiai mester szakon elhangzott előadásait tartalmazza.
Az olvasók – a különböző hátterű gyülekezeteknek szóló textusok exegézise során – gyakorlati példákon szemlélve tekinthetik át a görög nyelv, a kortörténet, a vallástörténet, az izagogika és az egyéb segédtudományok hermeneutika által integrált felhasználását, a kapcsolódó teológiai exkurzusokat és applikációkat.

 exbor

Bevezetés

A zsidókhoz írt levél írója ismeretlen. Az viszont világos, hogy címzettei zsidók, pontosabban zsidókeresztények voltak. Maga a levél a meghátrálásról szól, amit textusunk is kifejezetten kiemel. Ez ellen egyébként jelentős számú más újszövetségi irat is harcol. Akár a zsidóságba, akár a pogány vallásokba való visszahátrálás kockázatát értve ez alatt. Nyilván Korinthusban a pogányság vonzó hatása fog érvényesülni, míg a zsidókhoz írt, illetve a római levélben a zsidóságba történő visszahátrálás a veszély. Ez utóbbi esetben a negatív folyamatot az is gerjesztette, hogy míg ebben az időszakban a zsidó közösséget privilegizált vallásként (religio licita) preferálta a római adminisztráció, addig a keresztények (ha zsidó származásúak voltak is) a római császárság üldözésének célpontját jelentették (religio illicita). Így aztán az előző vallási közösségbe történő visszahátrálás nemcsak az üldözés megszűnését, hanem egy preferált státuszba való bejutást is jelentett.

Levelünkben egy fontos kulcsszó – ami újra és újra visszatér –: a κρειττον. Míg a μειζον  ezt jelenti: „nagyobb” – vagyis pozícionális különbséget jelöl, addig a  κρειττον jelentése: „különb” – tehát minőségi differenciát hordoz.

A zsidókhoz írt levélben a magyar fordítások általában a „nagyobb” szóval adják vissza a κρειττον-t, vagyis hogy Jézus nagyobb, mint a főpap, mint az angyalok, mint Mózes és így tovább. Azonban ezeken a helyeken a „különb” fordítás a megfelelő. Nyilvánvalóan az egész levélnek az a lényege, hogy az író az olvasók előtt szeretné bemutatni, hogy az a fajta meghátrálás, amelynek során Jézus Krisztustól visszahátrálnak az Ószövetség személyeihez és intézményeihez – beleértve a messiási próféciák beteljesedés előtt álló szintjét is –, az minőségi meghátrálást jelent. Mert a κρειττον-tól, a különbtől (Jézus Krisztustól) visszalépni, az minőségi veszteséget okoz.

Ez az alapgondolata az egész levélnek. Ezért kell például a 11. fejezetben a hit hőseiről szólni, mert nem az a döntő, hogy hogyan érzékelhető jelenleg Jézus Krisztus nagysága, hatalma, és ezzel szemben a császáré, hanem hittel kell elfogadni a fizikai szemmel láthatatlant és értelemmel felfoghatatlant.

 

Exegézis

És most vizsgáljuk meg, hogy textusunk megértését hogyan segítik az előbbi háttér-információk!

Tovább »

Haggeus üzenete a XXI. század keresztényeinek

Merényi Zoltán

Giovanni Pisano (1250–1315): Haggeus próféta
Giovanni Pisano (1250–1315): Haggeus próféta

Egy bibliatanulmányozó csoportban az Ószövetség kisprófétáit tanulmányozzuk. Megragadott ezeknek a több mint két és fél­­­ezer éve élt hívőknek az üzenete. Többen közülük ma is jelenlevő problémákra hívják fel a figyelmet. Szeretném kiemelni közülük Haggeust, aki Kr.e. 520-ban írta kétfejezetnyi kis „könyvét”.
 

Haggeus kora

„Dárius király uralkodásának második esztendejében, a hatodik hónap első napján” – kezdi a próféta pontos kormeghatározásával írását. Ezt az időpontot nagyon pontosan be tudjuk azonosítani: Kr. e. 520. augusztus 29.

19 éve annak, hogy Círusz perzsa király rendeletet adott ki, hogy a zsidó nép hazatérhet a babilóniai fogságból. Majd­nem húsz év telt el, de még mindig nem történt meg az igazi „rendszerváltás”. A nép jó része haza sem tért Babilon földjéről, hiszen ott letelepedve biztonságos egzisztenciát teremtettek maguknak. Nem volt számukra vonzó egy sivár, szinte kihalt országba visszatérni.

A zsidó nép számára oly fontos templomépítés is megakadt, közel 70 esztendeje nem volt az Úrnak háza Jeruzsálemben. Az építkezést azért szüntették be, mert egyrészt nem volt elég pénzük egy impozáns épületre, másrészt Ezsdrás leírja, hogy a nép ellenségei akadályozták őket ebben a munkában. Vádoló levelet írtak Perzsia új királyának, aki rendeletben tiltotta meg az építkezés folytatását. (Ezsd 4)

Félelem, megalkuvás és kifogások jellemezték a hívők életét. Az Úr háza helyett saját életük építésével kezdtek foglalatoskodni. Viszonylag rövid idő szorgalmas munkájával biztos megélhetésre tettek szert. Faburkolattal díszített házakban éltek, (1,3), ettek, ittak, ruházkodtak.

Haggeus könyvének legmegrázóbb mondata a következő:

„Azért, mert az én házam romokban hever, ti meg csak a magatok háza körül szorgoskodtok.” (1,9)

Tovább »

Gonosztevők vagy hitharcosok?

Hetényi Attila

Munkácsy Mihály: Golgota
Munkácsy Mihály: Golgota

A festőművészet keresztábrázolásai, a kálváriadombok szobor­csoportjai, a golgotai események filmjelenetei – mint maguk az evangéliumok is – a középső keresztre irányítják figyelmünket. Ez a világtörténelem egyetlen keresztje, amely személy szerint is érint bennünket, mert üdvünk rajta végeztetett el. Az evangéliumok azonban mégis ráterelik a figyelmünket a másik két keresztre is, hiszen a szenvedés óráiban a három megfeszített között párbeszédes kapcsolat alakult ki. Márpedig a halál mezsgyéjén nem felszínes a szó, mind a hárman önmagukat adják. Egyikükből keserű lázadás formájában tör ki az élni akarás, másikuk ajkára ugyanez az életvágy a kilátástalan pillanatban is reményteljes imádságot ad. Jézus pedig a kereszten is életet árasztó Megváltó marad. Ezért őrizték meg az evangéliumok ezt a jelenetet, és ezért irányítják rá a figyelmünket: „Vele együtt feszítettek keresztre két rablót, egyet jobb, egyet pedig bal keze felől.” (Mt 27,38)

Tovább »

Infografikák a Biblia szolgálatában

Az internet világában évek óta nagy népszerűségnek örvend, hogy újságírók és grafikusok összefognak és egy témát egy összetett, nagy méretű, tipográfiailag jól kidolgozott ábra segítségével mutatnak be. Ezek előnye, hogy informatívak és tömörek, a témát mégis alaposan mutatják be, sok adatot, részinformációkat is megjelenítve.
A módszert felfedezték a keresztények is. A Biblia eseményeit és témáit is fel lehet ugyanis dolgozni ilyen módon. Néhány kiváló példát szeretnénk bemutatni. A magyar nyelvű grafikák fordítója Károly György Tamás volt.

A nagyheti események

Megtekintés még nagyobb méretben: itt (jobb klikk: megnyitás új lapon).

Tovább »

Angyali vendégek – A Zsid 13,2 vallás- és kortörténeti háttere

Várady Endre

Angyali vendégek Ábrahámnál

Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen rendezett, az angyalok témakörét feldolgozó tematikus akadémiai év előadássorozatának részeként 2012. december 3-án elhangzott előadás szerkesztett változata.

A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg.

τῆς φιλοξενίας μὴ ἐπιλανθάνεσθε, διὰ ταύτης
γὰρ ἔλαθόν τινες ξενίσαντες ἀγγέλους.

A vendégszeretet témaköre, noha nincs a bibliai írásmagyarázat homlokterében, mintegy búvópatak-rend­szerként vagy csatornahálózatként át- meg átszövi mind az ó-, mind az újszövetségi Szentírás egészét.

A fenti mondatot és annak nyomán a felvetett témát tanulmányozva, két előzetes kérdés máris felvetődik. Vajon miért van jelen a Bibliában a vendégszeretet témaköre ilyen erősen és stabilan, akár a látens, akár az explicit szakaszokra gondolunk? Másfelől, mi a szerepe tágabb szakaszunknak a Zsidókhoz írt levélben, holott annak elsődleges és domináns mondanivalója Jézus Krisztus váltságáldozatával és az ezt valló zsidók vívódásaival, kihívásaival kapcsolatos?

Tovább »