Blog

Hogyan prédikálj úgy, hogy az életeket változtasson meg?

Az igehirdetés az egyház növekedése céljából Istentől kapott eszköz. Hogyan tudsz hatásosan igét hirdetni úgy, hogy a hallgatók élete megváltozzon? Az alábbi nyolc kérdés alapján gondold végig prédikálási stílusodat.   Kiknek fogok prédikálni? Az alábbi három kérdés segít arra koncentrálni, …

Tovább »

Mit tehet a nevelő, ha valóban formálni akarja a személyiséget?

Uzsalyné Pécsi Rita

Pécsi Rita tanít

„Nem érted meg, fiam?!”

„Hiába mondom a gyereknek, mintha meg sem hallaná!”

Halljuk és mondjuk nap mint nap. Mint a pusztába kiáltott szó. Prédikálunk, s közben érezzük, hogy nem tudunk megváltozni, és gyerekeinkre, is mintha csak ideig-óráig tudnánk némi hatást gyakorolni. Vajon ennyi a szülői-nevelői hivatás? Panaszkodunk a rohanó és értékvesztett világra, a médiára, a hitelüket vesztett vezetőkre, de titkon reméljük, hogy lehet ezt jobban, „mesteribben” csinálni!

Míg egyfelől gyermekeink több területen imponáló tájékozottságra tesznek szert, addig egyre többször merülnek föl a felnőtt személyiségek tipikus deficitjei. Nevezetesen az agresszivitás, az érzéketlenség, a haszonelvű szemlélet, a kudarctűrés alacsony szintje.

„Abból, hogy valaki évfolyamelső, csak annyi következik, hogy az illető osztályzatok tekintetében kivételesen jól teljesít. Semmi nem derül ki arról, hogy hogyan viseli majd az élet viszontagságait. A beszűkült funkciójú iskola legfeljebb egy következő iskolafokozatra, de nem a morális és felnőtt életre való felkészítés színhelyévé vált”. (K. Arnold, D. Goleman)

A jelenség ma már szinte közhelynek számít, bár a viszonylag jó tanulmányi teljesítmények ideig-óráig eltakarják a tüneteket. Az egyik legsúlyosabb gondunk, hogy az iskolában tervszerűen fejlesztett IQ-érték „legjobb esetben is csak húsz százalékát teszi ki a sikert befolyásoló tényezőknek, nyolcvan százalék más erőkre vezethető vissza”. (D. Goleman)

A teljes ember személyiségének kibontakoztatása mindannyiunk legalapvetőbb célkitűzése. A jó ember és a jó szakember nevelésének eszménye, a boldog élethez szükséges készségek kifejlesztése nagy kihívás minden nevelő számára.

Tovább »

Köszöntő a házaspáros díszvacsorán

Varga György

Balassi Bálint:

Hogy Júliára talála, így köszöne néki

 

Ez világ sem kell már nekem

Nálad nélkül, szép szerelmem,

Ki állasz most énmellettem,

Egészséggel, édes lelkem?

 

Én bús szívem vidámsága,

Lelkem édes kévánsága,

Te vagy minden boldogsága,

Véled isten áldomása.

 

Én drágalátos palotám,

Jóillatú piros rózsám,

Gyönyerő szép kis violám,

Élj sokáig, szép Júliám!

 

Feltámada napom fénye,

Szemüldek fekete széne,

Két szemem világos fénye,

Élj, élj életem reménye!

 

Szerelmedben meggyúlt szívem

Csak tégedet óhajt lelkem,

Én szívem, lelkem, szerelmem,

Idvez légy, én fejedelmem!

 

Júliámra hogy találék,

Örömemben így köszönék,

Térdet-fejet neki hajték,

Kin ő csak elmosolyodék.

 

A mai esténk célja, hogy ünnepeljük a házasságot, ünnepeljük a szerelmet, ami a házasságban teljesedik ki, érik meg igazán azzá, amire teremtőnk adta. Esténk programja, a körülmények erre hangolnak, mi magunk is erre hangolódtunk.

A szerelmet nem kell bemutatnom. Aki itt van, az legalább egyszer már találkozott vele. Remélhetőleg ma este is mindenki magával hozta ezt a régi kedves ismerőst. Talán a házasságotok előterében van, akkor ez az este hozzájárulhat ahhoz, hogy ott is maradjon. Talán a házasságotokban a háttérben bújik meg, akkor ez az este hozzájárulhat ahhoz, hogy újra fontos személlyé váljon a házasságunkban.

vacs1

A romantika maga a vágyódás. A romantikus életérzés legalapvetőbb eleme a vágyódás. A romantika a kapcsolatokban, a házasságban azokat a pillanatokat, időszakokat jelenti, amikor ez a mindannyiunkban ott élő vágyódás valósággá is vált, vagy válik. A „pont olyan” pillanatok, élmények.

A költészet egyik meghatározása: érzelmi és képzeleti gazdagság. Ez a szerelemhez, romantikához leginkább illő irodalmi műfaj. Néhány évvel ezelőtt – készülve egy házaspáros alkalomra – kétszáz verset olvastam el. Volt közöttük ismert és nem ismert. Ezek közül hadd olvassak fel egyet, az érett szerelem egyik csodálatos versét, a hétköznapi romantika pillanatképét, aminek szíve-lelke a hűség és a szeretet.

 

Dsida Jenő: Ha valaki jönne

 

Ha most valaki halkan idejönne,

idelopózna a hátam mögé

és megkérdezné: fáradt vagyok-é?

 

Kicsi kezét, mint tearózsa szírmát

finom-borzolón fürtjeimbe lökné

s én azt hinném, hogy úgy marad örökké.

 

Leoldaná selyempuha kendőjét

és vállamra tenné, hogy meg ne fázzam.

Ajkával mérné: nincs-e lázam?

 

Nem lenne szava, nézne csak,

míg én hallgatnék magamat keresve,

lelankadva egy félbemaradt versre…

 

S ha már szabályos lett a pihegésem

és lelkem földjén álom-eke szánt át, –

vigyázva, halkan elfödné a lámpát…

vacs2

A 25. zsoltár írja: „Az Úr minden ösvénye szeretet és hűség azoknak, akik megtartják szövetségét és intelmeit”. (10. vers)

A hűség megkülönböztetett bánásmód. Neked, akihez hűséges vagyok, adok legelőször. Neked adom a legtöbbet, neked adom a legjobbat.

A hűség védelem és oltalom. Megvédelek, az ellened támadót is feltartom.

A hűség támogatás és segítség.

A hűség szerelmi zálog. Hűségemet adtam zálogul: mindaddig, amíg nálad van a hűségem, biztos lehetsz a szerelmemben.

A hűség jóindulat, különösen a letört, gyenge, szükségben, nyomorúságban lévő felé.

Tovább »

A megbocsátás kínjai?

Berszán István, Berszán Lídia

Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is. (Mt 18,22)

A megbocsátás elfogadható gyakoriságának kérdésére adott elképesztő jézusi válasz nem tűnik eltúlzottnak, ha a közeli másikon házastársat (is) értünk. Néhány évtizedre kellhet ekkora „hitel”, ha nem akarjuk kibékíthetetlen sértett felekként végezni. Az előadás azokat a lejtésirányokat veszi számba, amelyek a férj és feleség elleni vétkek – megbocsátást kerülő – feloldási kísérleteire csábítanak. Ha ezek szétválasztó hatásának kínjaihoz mérjük egymás szeretetben elszenvedését, a hányados egy hetvenszer hétszeri felfedezés után is megmaradó titok: jobban van dolga a kettőnek.

 

Dr. Berszán Lídia (1967) Szatmárnémetiben született, hatgyermekes baptista lelkészcsalád elsőszülöttjeként. Jelenleg Kolozsváron él, feleség, három gyermek édesanyja. Több mint három évtizede döntött tudatosan a felől, hogy elfogadja Jézus áldozatát, és az ő tanítványaként szeretne élni. Tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. Foglalkozása: egyetemi docens a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka Tanszékén. Nyolc éve házigazdája a mozgássérült gyerekek és szüleik klubjaként működő Integrált Játszóháznak. Családterápiás és lelkigondozói tevékenységet is folytat. Idős és fogyatékos személyek szociális ellátását végző intézmények alkalmazottainak tart képzéseket és szupervíziót.

 

Dr. Berszán István (1966) irodalom- és gyakorláskutató, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének intézetvezető egyetemi docense. Az irodalmi írás és olvasás figyelemgyakorlataira irányuló kutatásait otthon és külföldön tartott kísérleti Terepkönyv-táborok egészítik ki. 1990-ben kötött házasságot Lídiával, azóta huszonéves lányaik férjhez mentek, hat­éves kisfiuk most kezdte el az iskolát. A Kolozsvári Magyar Baptista Gyülekezet igehirdető szolgálattevője, járt a Mont Blanc-on, meséskönyveit sokan kedvelik.

István:

Azt az utasítást kaptuk a szervezőktől, hogy ezúttal ne olyan tudásrendszert próbáljunk átadni, amit a lelkészek majd a saját tanításaikban hasznosíthatnak, hanem őket és feleségeiket próbáljuk megszólítani. Mikor azon töprengtem, hogyan tegyek kísérletet nem lelkészként a lelkészek, illetve lelkész házaspárok megszólítására, egy szomszédos keresztény felekezet ihletése segített: arra gondoltam, hogy egyik hiteles módja ennek a gyónás lehetne. Persze, az előadóterem gyóntatófülkeként kicsit nagyobb a kelleténél, de talán ettől neoprotestáns és egészen biztosan ősapostoli: „Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért” (Jak 5,16)  Gyónom tehát a mindenható Istennek és nektek, lelkész testvéreim, hátha ti is csatlakoztok.

Tovább »