Dr. Almási Tibor
A Baptista Teológiai Akadémia rektorának, az újszövetségi tanszék vezetőjének, dr. Almási Tibornak nemrég megjelent könyvét szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani a könyvben található egyik előadás közreadásával. A Biblia értelmezését szolgáló tudományos kiadvány a szerző teológiai mester szakon elhangzott előadásait tartalmazza.
Az olvasók – a különböző hátterű gyülekezeteknek szóló textusok exegézise során – gyakorlati példákon szemlélve tekinthetik át a görög nyelv, a kortörténet, a vallástörténet, az izagogika és az egyéb segédtudományok hermeneutika által integrált felhasználását, a kapcsolódó teológiai exkurzusokat és applikációkat.
Bevezetés
A zsidókhoz írt levél írója ismeretlen. Az viszont világos, hogy címzettei zsidók, pontosabban zsidókeresztények voltak. Maga a levél a meghátrálásról szól, amit textusunk is kifejezetten kiemel. Ez ellen egyébként jelentős számú más újszövetségi irat is harcol. Akár a zsidóságba, akár a pogány vallásokba való visszahátrálás kockázatát értve ez alatt. Nyilván Korinthusban a pogányság vonzó hatása fog érvényesülni, míg a zsidókhoz írt, illetve a római levélben a zsidóságba történő visszahátrálás a veszély. Ez utóbbi esetben a negatív folyamatot az is gerjesztette, hogy míg ebben az időszakban a zsidó közösséget privilegizált vallásként (religio licita) preferálta a római adminisztráció, addig a keresztények (ha zsidó származásúak voltak is) a római császárság üldözésének célpontját jelentették (religio illicita). Így aztán az előző vallási közösségbe történő visszahátrálás nemcsak az üldözés megszűnését, hanem egy preferált státuszba való bejutást is jelentett.
Levelünkben egy fontos kulcsszó – ami újra és újra visszatér –: a κρειττον. Míg a μειζον ezt jelenti: „nagyobb” – vagyis pozícionális különbséget jelöl, addig a κρειττον jelentése: „különb” – tehát minőségi differenciát hordoz.
A zsidókhoz írt levélben a magyar fordítások általában a „nagyobb” szóval adják vissza a κρειττον-t, vagyis hogy Jézus nagyobb, mint a főpap, mint az angyalok, mint Mózes és így tovább. Azonban ezeken a helyeken a „különb” fordítás a megfelelő. Nyilvánvalóan az egész levélnek az a lényege, hogy az író az olvasók előtt szeretné bemutatni, hogy az a fajta meghátrálás, amelynek során Jézus Krisztustól visszahátrálnak az Ószövetség személyeihez és intézményeihez – beleértve a messiási próféciák beteljesedés előtt álló szintjét is –, az minőségi meghátrálást jelent. Mert a κρειττον-tól, a különbtől (Jézus Krisztustól) visszalépni, az minőségi veszteséget okoz.
Ez az alapgondolata az egész levélnek. Ezért kell például a 11. fejezetben a hit hőseiről szólni, mert nem az a döntő, hogy hogyan érzékelhető jelenleg Jézus Krisztus nagysága, hatalma, és ezzel szemben a császáré, hanem hittel kell elfogadni a fizikai szemmel láthatatlant és értelemmel felfoghatatlant.
Exegézis
És most vizsgáljuk meg, hogy textusunk megértését hogyan segítik az előbbi háttér-információk!
